Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A Jobbik próbálkozott már többször a Szenteste napjának ünneppé nyilvánításával, és mivel az országgyűlésben a többség tárgyalni sem kívánt erről, az ellenzéki párt népszavazást kezdeményezett. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést hitelesítette, mert a népszavazási törvénynek megfelel.
Két állampolgár azonban a Kúriához fordult ezzel szemben. Egyikük ügyvéd, aki állítja: a változtatás közvetlenül érintené az ő ügyvédi tevékenységét, mert kihatással van a munkaszervezésre, a munkateherre és megnehezíti a határidők betartását. Szerinte a jogállamiság is sérül, ha a következő év munkarendjének, benne az esetleges munkanap-áthelyezéseknek a kihirdetése után utólag változtatnak ezen.
Az illető arra is hivatkozott, hogy az átlagosan tájékozott választópolgár számára nem egyértelmű, hogy a kérdésben tartott népszavazásnak milyen káros hatása lenne a karácsonyi vásárlási időszakban a kiskereskedelmi szektorra, így a nemzetgazdaságra, a költségvetésre.
A másik kérelmező egy kiskereskedelmi cég, amelynek fontos, hogy munkavállalóit miként, milyen napokon tudja foglalkoztatni. Szerinte a kérdés burkolt Alaptörvény-módosítást foglal magában, ami pedig tilos, továbbá a megfogalmazása nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének.
A Kúria Márton Gizella vezette tanácsát azonban nem győzték meg. A bírák nem látták bizonyítva, hogyan következne be feloldhatatlan ellentmondás, amely a jogállamiság követelményét, azon belül is a jogbiztonság elvét sértené vagy veszélyeztetné. A népszavazásra javasolt kérdés tárgyából közvetlenül az sem adódik, hogy az Alaptörvény módosítására irányulna. Mivel a Kúria két beadvány egyetlen érvét sem fogadta el, a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.
Ez azt jelenti, hogy a Jobbik elkezdheti az aláírásgyűjtést.
