A szélsőjobboldali és a populista jobboldali narratívában kétpólusú háború folyik: védik a keresztény értékeket, az iszlamizációval szemben, valamint védik a hagyományos értékeket a liberálisok ellen. A Fidesz ráadásul kizártnak tartja a muszlim menekültek társadalmi integrációját, sőt, arra sem lát esélyt, hogy lehetséges a muszlimok és a keresztények békés egymás mellett élése.
A magyar populisták – a Fidesz-szavazóknak és a Jobbik támogatóinak – egyik vágyott aranykora az 1980-as évek, derül ki egy friss tanulmányból. A populisták ráadásul megtanulták, hogyan tudnak hatalmon maradni: elmossák a valódi és hamis hírek közötti határvonalat. Az sem baj, ha a vezér korrupt, csak karizmatikus legyen.
„Meg kell állítani Orbánt” – mondta a világhírű angol történész.
Az emberség minimumát, a klímaváltozás veszélyének csökkentését vétózta meg két másik tagállammal együtt a magyar kormány.
Az EP-választást elemzik a világ legnagyobb lapjai címoldalukon, a legfontosabb üzenetek, hogy meggyengült a centrum, de a populisták mellett a zöldek és liberálisok is feljöttek. Több neves lap kiemelt figyelmet szentel Orbánnak és Salvininek, de elhangzik az is, még messze van az, hogy átvegyék Brüsszel irányítását.
Hangzatos retorikájukkal szemben nem erősítik, sokkal inkább veszélyt jelentenek a közvetlen demokráciára a ma különösen a jobboldalon egyre nagyobb teret nyerő populista politikusok.
A hagyományos európai pártok vezetői abban bíznak, hogy a populista osztrák alkancellár, Heinz-Christian Strache dicstelen lemondása után a politikai fősodorhoz tartozó erők nagyobb támogatást szerezhetnek a hét végi EP-választásokon. Az egyik fő üzenet az, hogy megállítható a populisták és szélsőjobbosok előretörése, a másik pedig az, hogy a szavakban nacionalista erők nagy része vállalhatatlan alkukat kötött az EU meggyengítésében érdekelt Oroszországgal.
Hatalmas próbatétel és hatalmas erőforrás a demokraták számára a minap elhunyt, Budapesten született amerikai történész szellemi hagyatéka.
A világszerte ismert brit szociológus egy katalán lapnak adott interjút, és Orbán Viktort sem kerülhették meg.
Néppárti bakugrások után a Fehér Házban köt ki Orbán Viktor, valóra válik egy régi álma, elkészül az a bizonyos fotó a kézfogásról. A magyar miniszterelnök közben számol, mit nyer és mit veszít azzal, hogy hátat fordított pártcsaládjának és az európai szélsőségesek klubjába tervez belépni. Ez a hvg.hu heti belpolitikai összefoglalója.
Hétfő este az osztrák parlament átmeneti üléstermében átadták a Concordia Sajtóklub idei kitüntetéseit. Sajtószabadság kategóriában az a tényfeltáró nemzetközi összefogás nyert, amelynek a HVG is a tagja. A hét szerkesztőségből álló csapat nevében kollégánk, Gergely Márton mondta el a köszönőbeszédet.
Ha nem is mérhető az élőknek és a holtaknak a Trónok harca tévésorozatban várható nagy összecsapásához, minden eddiginél nagyobb tétje lesz az európai parlamenti választásnak. Matteo Salvini budapesti látogatásával a populisták erőt demonstrálnak, ám dühükön kívül semmiben sem értenek egyet, olvasható az e heti HVG-ben.
Az egyik leghíresebb filozófus és politikai gondolkodó tanácstalanul áll a jövő előtt. „Bárcsak tudnám, mit hoznak a következő évek.” Optimista, mert nem látja alternatíváját a liberalizmusnak, Orbánnak pedig komoly problémái vannak az illiberális demokráciájával.
A valódi és képzeletbeli falak ellen emelt szót a volt amerikai elnök egy utazási konferencián
Az Európai Bizottság elnöke korábban azt mondta, az Orbán-féle politika háborúhoz vezet. Erre reagált a miniszterelnök.
Donald Trump korábbi főtanácsadója, a modernkori populizmus egyik atyja a spanyol El País napilapnak adott interjút Európa szélsőjobboldali erőiről. Többek között Orbán Viktorról is, Salvini mellett a legfontosabb politikai szereplőnek nevezte őt.
Vagy legalábbis úgy tűnik, hogy vitt magával valamit. Egy könyvről van szó. A látogatásról azóta egy videó is megjelent.
A világ legismertebb és legelismertebb élő filozófusa Bécsben adott elő. Nem híve az illiberalizmusnak, ezt most is világossá tette.
Terjed a fasizmus – állítja új könyvében a volt amerikai külügyminiszter, Madeleine Albright. Ezt több példával is alá tudja támasztani. Orbán Viktor is a példák között van.
