Ellenzéki előválasztás
Az ellenzék jelentős része a 2022-es parlamenti választáson a saját esélyeit növelő új, demokratikus intézményként tekint az előválasztásra – ugyanezt a kormány és a Fidesz “Gyurcsány-show-nak" és “bohózatnak” tartja. Az előválasztáson dől el a 106 egyéni körzetben legesélyesebbnek tűnő ellenzéki képviselőjelölt személye és így választják ki az Orbán Viktor kihívójaként fellépő közös miniszterelnök-jelöltet is. Az előválasztás fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
hvg360: 2019-ben jelent meg A szélsőjobb ma című könyve, amelyben elemeire bontja a 2010-es évek második felében a nyugati világban látott politikai fordulatot. Azóta eltelt két év és beütött a koronavírus-járvány is. Mi változott?
Cas Mudde: Strukturálisan nincs sok különbség a Covid előtti időkhöz képest, de fontos, hogy a közelmúlt szélsőjobboldali sikerei 2017 környékén születtek, amikor a legtöbb helyen még befolyásoló tényező volt a „menekültválság”. Jelenleg nem ennyire kedvező a légkör számukra: az olyan kulcskérdések, mint a migráció és a biztonság például nincsenek napirenden. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor a szlovák, cseh, vagy német választási eredményeik meglepően erősek, mert a szélsőjobb csak néhány százalékkal teljesített gyengébben, Hollandiában ráadásul történelmi sikert aratott. A felmérésekből is az látszik, hogy viszonylag magas támogatottságon konszolidálódtak a szélsőjobboldali pártok.
Cas Mudde holland politikatudós, 54 éves. MA és PhD tanulmányait a Leideni Egyetemen szerezte, ezt követően egyebek között Magyarországon, a CEU-n tanított, de a közép-kelet-európai régió legtöbb országában megfordult, és Nyugat-Európában is kutatott, mielőtt Amerikába költözött. A Cornell és a Rutgers University után jelenleg a Georgia-i Egyetem kutatója és oktatója.
Mudde fő szakterületét a politikai pártrendszerek, a szélsőjobboldali ideológiák és a populizmus kutatása adja. Abban, hogy ezek a témák a 2000-es években népszerű kutatási területté váltak, hatalmas szerepe volt: 2004-ben ő fogalmazta meg először a populizmus minimális, univerzálisan használható definícióját, és vizsgálta ezt követően a jelenséget amerikai és európai kontextusban. 2019-ben megjelent, A szélsőjobb ma című könyvét több nyelvre fordították le, ebben többek között Donald Trumppal, Jair Bolsonaróval és Orbán Viktorral is foglalkozik. Emellett rendszeres vendégszerzője több lapnak, köztük a The Guardiannek.
hvg360: Manapság milyen üzenetekkel tudják egyben tartani a táboraikat a szélsőjobboldali pártok?
