A felhasználók egy százalékánál január 4-től megkezdi a harmadik feles sütik kivezetését a Google a Chrome böngészőben. Mutatjuk, milyen árulkodó jelei lehetnek annak, hogy ön beleesett ebbe a merítésbe, és mit jelent ez a gyakorlatban.
A célzott hirdetések maradnak, de a jövőben kevesebb adat kell a felhasználóról ezekhez – a Google 2024 elején elkezdi bevetni az új rendszerét, mely nagyobb biztonságot ígér.
Rövidesen búcsúzhatunk a nyomkövető sütiktől, jön helyette egy teljesen új, még biztonságosabb megoldás.
Meglepően kevés gombnyomással tehet igen sokat azért, hogy nagyobb biztonságban legyenek adatai a Facebookon. Illetve annak érdekében is, hogy a Facebook maga ne tudjon meg önről csak azt, amibe valóban beleegyezik.
A Google eddig is lehetővé tette, hogy egyes funkcióit külön-külön letiltsák a felhasználók, hamarosan viszont nemcsak erre, hanem a háttérben zajló adatforgalom letiltására is lehetőségük lesz.
Milyen pizza lenne? Melyik Disney-figurára hasonlít? Melyik híresség lenne a tökéletes párja? A Cambridge Analytica botránya és a szakértők figyelmeztetései ellenére az ilyen jellegű kvízek továbbra is népszerűek a közösségi hálózatokon – hívja fel a figyelmet a NordVPN. A vállalat néhány tippet tett közzé azzal kapcsolatban, mire érdemes odafigyelni.
A Google tervei szerint úgy jelennek majd meg a személyre szabott hirdetések a Chrome-ban, hogy a böngésző közben blokkolja a weboldalak felhasználók követésére szolgáló kódjainak nagy részét.
Az európai, közép-keleti és afrikai vállalatok átlagosan kevesebb mint 40 százaléka állítja magabiztosan, hogy jól bánik az adataival – ideértve azok kezelését, biztonságos tárolását, valamint az adatokból való információk kinyerését és felelős használatát. Az Oracle legújabb felmérése szerint a vállalatok ezen képességei nem fognak javulni a következő három évben. Ennek ellenére a válaszadók közül, akik felismerték ezen képességek értéknövelő erejét, a legfőbb előnyök között a magasabb ügyfélhűséget, a bevételek és a márkaérték növekedését említették legtöbben.
Újabb nap és ismét kiderültek egy adatszivárgási botrány részletei. Ezúttal egy olyan cég, pontosabban gyártó került célkeresztbe, akitől ezt igazán nem várnánk.
A hazai internetezők kétharmada aggódik a róla tárolt információk biztonsága miatt, az adatvédelmi tájékoztatókat mégis csak a megkérdezettek mintegy 20 százaléka olvassa el – hívták fel rá a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal (NAIH) elnökhelyettesei és az EY tanácsadói a cég Versenyjog és adatvédelem c. konferenciáján. A szakértők egyetértettek abban, hogy a GDPR előrelépést jelent a tudatos fogyasztók megfelelő tájékoztatásában, de további lépésekre van szükség, hogy a személyes adatok felhasználásáról tudatosan rendelkezhessünk.
A Kaspersky Lab tanulmánya azt találta, hogy az adatlopásokról szóló híradások és több online fiók párhuzamos kezelésének nyomása fokozza a stresszt Európa népességében.
A napokban több fordulóban is nyilvánosságra került, hogy a Facebook kiadta többtucatnyi hardvergyártónak felhasználói személyes adatait. Miket is osztott meg rólunk a közösségi oldal a vállalatokkal?
Kifejezetten rosszul jöhet ki a Facebook abból, hogy a mobilgyártókkal is megosztotta felhasználói adatait, miután kiderült, hogy az amerikai hatóságok által nemzetbiztonsági szempontból problémásnak tartott Huawei, valamint három másik kínai cég is hozzájuthatott a közösségi oldal felhasználóinak személyes, érzékeny adataihoz. Ez most – a Facebook számára – a lehető legrosszabb pillanatban került nyilvánosságra.
Az okostelefonok felhasználóiról, sőt azok ismerőseiről is személyes, köztük érzékeny adatokat is átadott a Facebook több tucat telefongyártó és más eszközöket készítő cégnek. Ráadásul ezt nem a Facebook hozta nyilvánosságra, hanem újságírók derítették ki.
Az új uniós adatvédelmi rendeletre nem csupán a nagyvállalatoknak, de a kis egyesületi weboldalak vagy személyes blogok kezelőinek is fel kell készülniük. Ellenkező esetben rájuk is súlyos bírság vár. Igaz, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a héten azt mondta, hogy a kormány tervei szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság csak figyelmeztethetné a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik a GDPR-t, más szankciót nem alkalmazhatna.
Péntek 0 óra óta számos amerikai híroldal vált elérhetetlenné, ekkor élesedett ugyanis az Európai Unió új adatvédelmi rendelete. Egyelőre kérdés, mikortól válnak ismét elérhetővé a tartalmak.
A pénteken életbe lépő uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) nemcsak a nagyvállalatokat, de a kis egyesületi weboldalak vagy személyes blogok üzemeltetőit is megoldandó feladatok elé állítja. A HVG csütörtöki számából kiderül: aki nem igazítja weboldalát az EU-s szabályozáshoz, az komoly bírság elé nézhet.
A lehető legrosszabb értelemben véve európai uniós módon zajlott kedden kora este Mark Zuckerberg európai parlamenti meghallgatása. A képviselők előbb megállás – és a rendelkezésre álló időkeretük betartása – nélkül sorolták kérdéseiket, így a válaszokra végül alig jutott idő. A politikusok pedig majdnem összevesztek. Szerencsére azért kiderült néhány konkrétum is, egyebek mellett az is, hogy erősödik az uniós gyanú azt illetően, hogy a Facebook nem igazán tudja kontrollálni magát a piacon, ahol talán erőfölényével is visszaél.
A Gyűrűk Urából ismert főgonosz, Szauron szemeként is emlegették a Facebook alkalmazottai azt a belsőleg használt, mindent látó rendszert, mely kizárólag a vállalat munkatársainak fiókját hivatott megvédeni. Itt egy újabb dolog, amiről elfelejtettek, vagy csak nem akartak szólni Zuckerbergék.
Túlhasználat, indokolatlan és ártó tartalmak, politikai befolyásolás – többek között ezek a negatív fejlemények uralták a közösségi médiáról folyó diskurzust a közelmúltban. A platformok kissé vonakodva, de végül reagáltak, és a vadnyugatot idéző terepet mostanában egyre inkább szabályozott külváros képe váltja fel.
