A Facebook ugyan éveken át „elfelejtett” róla szólni, de a The New York Times néhány napja nyilvánosságra hozta, hogy a közösségi oldal üzemeltetői még akkor is fenntartották a legalább 60 eszközgyártóval megkötött adatmegosztási megállapodásaikat, miután a nyilvánosság előtt azt állították, harmadik fél nem juthat a felhasználók érzékeny adataihoz.

A The Washington Post és a The New York Times is kiderítette, majd a Facebook pedig elismerte, hogy a felhasználók adatain túl az ismerőseik érzékeny adataihoz is hozzáférő vállalatok között volt négy kínai gyártó, a Lenovo, az Oppo, a több márka – például az Alcatel és a BlackBerry – mögött is álló TCL, valamint a Huawei.

A felsorolásból az utóbbi gyártó a legérdekesebb, ugyanis a Huawei igen érzékeny pontot jelent az amerikai politikában. A nemzetbiztonsági szervezetek már 2012-ben veszélyesnek bélyegezték a legnagyobb kínai telefongyártót. (Ahogy az amerikai kormányzat által nemrég ellehetetlenített ZTE-t is.) Azt mondják, a Huawei túlságosan is be van kötve a kínai kormányhoz. Egy 2015-ös FBI-jelentésben a szolgálat munkatársai aggodalmukatt fejezték ki amiatt, hogy a kínai kormány hozzáférhet az amerikai üzleti kommunikációhoz a Huawei-technológián keresztül. Az amerikai katonai támaszpontokon pedig már be is tiltották a Huawei telefonjainak használatát.

Felirat a Huawei biatorbágyi központjában. Érinthetetlenek?

Túry Gergely

Hogy mennyiben jogos az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok félelme – a Huawei szerint semennyire –, az a jelenlegi helyzetben valószínűleg „nem számít". Abból a szempontból legalábbis nem nagyon, hogy a Cambridge Analytica adatgyűjtési botránya miatt egyébként is a szabályozók célkeresztjében lévő Facebooknak mindenképpen rosszul jön, hogy fény derült az adatmegosztási megállapodásra. Hogy ezt pontosan érzik a közösségi hálót üzemeltető vállalatnál is, azt jól jelzi, hogy arról nyilatkoztak, még ezen a héten felmondják a Huawei-szerződést.

A Huawei az ügyben megszólalván azt közölte, hogy bármiféle felhasználói adatokat csak a készülékeken gyűjtöttek, a szervereiken nem.

A Reuters jelentése szerint az Egyesült Államok szenátusának kereskedelmi bizottsága már akkor válaszadásra szólította fel az ügyben a Facebook képviselőit, amikor a kínai kapcsolatokról még nem is lehetett tudni. A testület elnöki pozícióját betöltő republikánus John Thune és a demokrata Bill Nelson szenátorok együtt fogalmaztak meg levelet Mark Zuckerbergnek. A Facebook vezérigazgatójától elsősorban azt szeretnék megtudni, hogyan lehetséges az, hogy a telefongyártók hozzáfértek a felhasználók ismerőseinek adataihoz még akkor is, ha ezek az ismerősök kifejezetten megtiltották, hogy harmadik félhez eljussanak az adataik.

A szenátorok lényegében a falhoz állították Zuckerberget, miután a levélben azt is megkérdezik tőle: biztosan nem akarja-e módosítani az áprilisi szenátusi meghallgatáson tett vallomását.

Mark Zuckerberg az amerikai szenátus 2018. áprilisi meghallgatásán.

MTI / EPA / Michael Reynolds

Az amerikai nyomás mellett már az európai uniós is egyre nagyobb a Facebookon. Az Európai Parlament vezető képviselői két héttel ezelőtt hallgatták meg Zuckerberget. Az ülésen Guy Verhofstadt azt mondta: már liberálisként sem tud hinni abban, hogy a Facebook képes lesz az önvizsgálatra és megfelelő önszabályzatra. Az EP liberális frakcióját vezető képviselő a Facebook megregulázása mellett azt is felvetette: talán érdemes lenne feldarabolni a vállalatot. Ráadásul az Egyesült Államokban is egyre hangosabbak az szétcincálást követelő hangok.

Ha értesülni szeretne az ügy fejleményeiről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.