Mark Zuckeberget áprilisban már alaposan megszorongatták az amerikai szenátusban. A közösségi oldal alapítója, aki mai napig vezeti is a vállalatot, akkor két felvonásban járult az amerikai döntéshozók elé a Facebook eddigi legnagyobb botránya miatt. Az amerikai szenátorok több érdekes/különös/kínos kérdést is Zuckerbergnek szegeztek – akiről azt gondolhatnánk, hogy azok után már nem nagyon izgulhatott kedd esti európai meghallgatás előtt. Már csak azért sem, mert az amerikai törvényhozással ellentétben az Európai Parlament nem igazán hirtelen haragjáról híres.

Ám egy dollármilliárdos vállalat vezetője aligha legyintett az EP-meghallgatásra. Már csak azért sem, mert az Egyesült Államokban éppen most bukkant fel egy, a Facebook feldarabolását sürgető mozgalom. Zuckerberg pedig nyilvánvalóan pontosan tisztában van vele, hogy az európai uniós szervezetek igencsak kedvelik az ilyen ötleteket. A jelentős befolyással bíró informatikai vállalatokkal pedig egyébként sem szokásuk kesztyűs kézzel bánni: az Európai Bizottság tavaly év végén büntette 15,4 milliárd dollárra az Apple-t, néhány hónappal előtte 2,4 milliárd euróra a Google-t, egy évtizede pedig összesen 777 millió euróra a Microsoftot. Ráadásul a fenti szereplők egyikének sem a bírság összege fájt legjobban – a Facebook is könnyedén ki tudná fizetni a fentiek bármelyikét –, hanem az, hogy az unió addigi üzletpolitikájuk és szolgáltatásaik jelentős mértékű átalakítására kényszerítette a vállalatokat. Alighanem ilyesmiken is járt Mark Zuckerberg esze, amikor kedden, már a brüsszeli levegőt szívva várta, hogy elkezdődjön az Európai Parlamentben a meghallgatás, ahol a frakciók vezetőivel, illetve az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) elnökével és illetékes jelentéstevőjével ült le a kérdezz-felelekhez.

Mark Zuckerberg Facebook-vezér és Antonio Tajani EP-elnök

MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Az európai felhasználók szeretnék biztosak lenni abban, hogy adataikat soha, de soha nem használják fel a demokráciát aláásó célokra – ezt fogalmazta meg a meghallgatás előtti nyitóbeszédében Antonio Tajani EP-elnök, aki a Cambridge Analytica adatgyűjtése kapcsán kitört botrány mellett rögtön az elején azt is megemlítette, szintén nagy probléma, hogy "a felhasználók 99 százaléka" belefut a kamuhírekbe is a közösségi platformokon. Tajani szerint a közösségi médiában egyre többször felbukkanó problémás jelenségek egyenesen a jövőnket veszélyeztetik.

Zuckerberg: bocs

A Tajani-nyitány után szólalhatott meg először Mark Zuckerberg, aki érezhetően a legsebezhetőbb uniós pontokat vette sorra. A Facebook-vezér szerint az elmúlt néhány évben több európai városban is elkövetett terrortámadások idején az emberek a Facebook személyes biztonság ellenőrzésére szolgáló funkciójának segítségével tudatták egymással, hogy jól vannak. Az uniós országokba igyekvő menekültek legtöbbje szintén a Facebook valamely szolgáltatását használva tájékozódott és tartotta a kapcsolatot. Az európai kisvállalatok pedig szintén sokat köszönhetnek a Facebook-oldalaik által felpörgetett vásárlóerőnek. Feljött a választások témája is, Mark Zuckerberg ezzel kapcsolatban is úgy látja, a Facebook összességében ennek az ügynek inkább használt, mintsem ártott.

Ezzel együtt természetesen nem hibátlanok, és be kellett látniuk, hogy nem tettek meg mindent az emberek adatainak védelme érdekében – mondta Zuckerberg, aki ezután bocsánatot kért az európai emberektől azért hogy Facebook eszközeit rossz célokra is lehetett használni. “Ez hiba volt” – tette hozzá a némi (hatás)szünetet is beiktató Facebook-vezér, aki szerint nem csak tanultak belőle, de elhárítják és több olyan eszközt bevezettek/bevezetnek, amely megoldja a felmerült problémákat.

Nekimentek

Ez viszont, nagyon úgy tűnik, nem lesz elég. Az EP jelenlévő vezető tagjai közül néhányan finomabban, mások határozottabban estek Zuckerbergnek. Az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportját vezető német Manfred Weber még csak annyit mondott, hogy a bocsánatkérésre nagyon is szükség volt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége EP-frakcióját vezető Guy Verhofstadt viszont egyértelművé tette véleményét, miszerint sem a bocsánatkérés nem elég, sem az, hogy a Facebook saját hatáskörben próbálja megoldani a problémát. Hiába liberális, még ezzel együtt sem hisz abban, hogy erre képes lenne egy ilyen vállalat – mondta. Sőt, érdemesebb lenne kicsit közelebbről megvizsgálni a Facebook tevékenységét, felmerül ugyanis a gyanú, hogy visszaél piaci erőfölényével. Verhofstadt szerint hiába is védekezik azzal Zuckerberg, hogy a Twitter és a Google is meghatározó szereplők, mert ez valójában csak az internet egészét nézve igaz, a közösségi hálózatok esetében mára szinte a – WhatsAppot és Instagramot is birtokló – Facebook az egyedüli szereplő.

Guy Verhofstadt, aki leginkább feszegette a Facebook piaci erőfölényének és esetleges feldarabolásának kérdését

EbS

A jelenlévő képviselők arra voltak még kíváncsiak, hogy mennyiben tekinthető a jéghegy mindenkori csúcsának a Cambridge Analytica-ügy: várható-e, hogy a szekrényből kiesnek csontvázak, illetve mi garantálja azt, hogy ha most nem is gyűjti senki etikátlanul a felhasználók adatait, a későbbiekben sem fogja tudni megtenni. Szintén felmerült a kamu profilok óriási száma: mennyi van, mit lehetne tenni ellenük? És ha már Európában vagyunk: mit fog tenni Mark Zuckerberg annak érdekében, hogy maradéktalanul betartsák az új uniód adatvédelmi irányelv, a péntektől alkalmazandó GDPR rendelkezéseit?

És bár a Facebook első embere azzal biztosan tisztában van, hogy az EP önmagában egy súlytalan szerv, a valódi döntéseket az Európai Bizottság hozza, valószínűleg azt is tudja, hogy ezek a kérdések erősen meghatározhatják az EB napirendjét is.

Zuckerberg: a gép majd megoldja

Mark Zuckerbergnek az eredeti terveket figyelembe véve hat perce jutott az előző ötvenben feltett kérdések megválaszolására, de a meghallgatás végül persze hosszabbra nyúlt. A vezérigazgató szerint a kamuhírek és a kamuprofilok, a másokat bántó bejegyzések, valamint úgy általában a Facebookra nem illő tartalmakra a mesterséges intelligencia továbbfejesztése hozza el a megoldást. Zuckerberg elmondta, büszke rá, hogy a rendszerük az Iszlám Állammal kapcsolatos tartalmaknak például a 99 százalékát képes kiszűrni mindenféle emberi beavatkozás vagy felhasználói bejelentés nélkül. Felidézte azt is: a tavalyi év utolsó három és az idei év első három hónapjában összesen 583 millió “káros” profilt töröltek le a Facebookról, egy részüket percekkel létrehozásuk után. Az álhírek viszont még így sem fognak soha teljesen eltűnni, a Facebook kitalálója szerint ugyanis pont olyanok, mint az e-mailek esetében a spamek: lehet ellenük küzdeni, de mindig lesznek.

Alig fölözik le a reklámpiacot, abból is sokat adóznak

A Facebook vezérigazgatója reagált az elsőként Guy Verhofstadt által felvetett, később többek által is megismételt ön- és versenyszabályozási felvetésekre is – de érezhetően nagyon röviden. Mark Zuckerberg úgy gondolja, a felhasználóknak és a hirdetőknek is rengeteg más lehetőségük van az interneten. Ez utóbbit azzal támasztotta alá, hogy hiszen a Facebook "csak" 6 százalékát viszi el a világ reklámbevételeinek. A felhasználói választás szabadságára lényegében ennyire konkrét választ sem adott a közösségi oldal alapítója – pedig erre a kérdésre azért jó eséllyel számíthatott.

EbS

Az adózást firtató képviselők sem lettek elkényeztetve, viszont ez egy ilyen rövid meghallgatás alatt aligha lehetséges. Zuckerberg annyival reagált felvetéseikre, hogy a Facebook mindig is fizetett adót minden szükséges országban – ezzel a ponttal jó eséllyel több európai politikus is vitába tudna szállni, a vállalat beruházásaival – lásd az adat- és fejlesztési központokat – pedig több állam gazdaságához is hozzájárult.

GDPR? Jóhogy.

Mark Zuckerberg szerint rengeteg ember dolgozott és dolgozik azon, hogy három nap múlva már tökéletesen megfeleljenek a GDPR előírásainak. A vállalatalapító korábba azt mondta, hogy az EU-n kívül nem kívánják bevezetni az uniós adatvédelmi rendelet előírásait, de még áprilisban bejelentette, hogy hogy ha már az EU-s felhasználók esetében úgyis alkalmazkodniuk kell a szigorú adatvédelmi elvekhez, akkor ezt máshol is megtesztik majd. A GDPR-hez a közösségi oldal egyébként már hetekkel ezelőtt frissítette felhasználási feltételeit is – itt mutatjuk, hogy mibe kell beleegyeznie, ha továbbra is használni szeretné a Facebookot.

Cambridge Analytica? Soha többé.

A Cambridge Analytica-botránnyal kapcsolatos kérdések közül a jéghegy csúcsát firtatót külön kiemelte Zuckerberg. Azt mondta, azért annyira biztos annyira abban, hogy nem ismétlődhet meg a dolog, mert míg korábban csak a bejelentésekre reagáltak, most már ők is aktívan tesznek az ilyen helyzetek ellen, illetve azért, hogy csírájában el tudják fojtani a problémás jelenségeket.

Mi így mondjuk, hogy demokrácia

Ezen a ponton már 19:50 magasságában járt az eredeti tervek szerint 19:30-ig kiírt meghallgatás, és bár Zuckerberg érezhetően próbált minél több kérdésre válaszolni, erre esélye sem volt. (Tegyük hozzá: ügyesen kihasználta néhány válasz felszínességéhez az idő szűkösségét.) Antonio Tajani EP-elnök megpróbálta rövidre lezárni a tárgyalást, ám ekkor több képviselő is egymás szavába vágva kezdte sorolni, mikre nem válaszolt a Facebook vezér. Mindegyik megszólaló azt szerette volna, hogy Zuckerberg még csak egy kérdésre válaszoljon – természetesen az övére. Végül Tajani szava bizonyult erősebbnek: a meghallgatást levezető EP-elnök megígértette a körülötte kialakult helyzetben magát láthatóan zavarban érző Zuckerberggel, hogy néhány napon belül írásban, egyenként válaszol majd minden feltett kérdésre.

Függöny.