Az önsértés már 12-13 éves kiskamaszoknál is előfordul, és egészséges személyiségfejlődésű gyerekek is érintettek lehetnek egy nehezebb életszakaszban.
hvg.hu
Folyamatosan emelkedik az önsértő gyerekek száma Magyarországon is. Egyre fiatalabban, nemritkán már kiskamaszkorban is okoznak rendszeresen és szándékosan fájdalmat maguknak azért, hogy enyhítsék szorongásukat, belső ürességérzésüket – írja közleményében a Semmelweis Egyetem.
Dr. Várnai Nikoletta gyermek- és ifjúságpszichiáter, az egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekpszichiátriai Osztályának főorvosa arról beszélt, hogy az önsértés egy segélykiáltás, amit mindig komolyan kell venni, és pszichológusi, pszichiátriai segítséget kérni, mert
akár öngyilkossági szándék is állhat a hátterében.
Az olyan önsértési módok, mint a vagdosás, ütés, tépés, égetés, egyre gyakoribbak a gyerekek körében. Nem önálló kórkép, hanem tünet, kísérőjelenség, így nincs statisztika arra vonatkozóan, hogy hány gyereket érint, de az emelkedő tendencia megfigyelhető. Míg a gyermekpszichiátriai osztályon a 2000-es évek elején átlagosan heti egy-két gyereknél tapasztalták ezt, manapság már napi szinten négy-öt ilyen esettel találkoznak. Nem ritka, hogy a sürgősségi ellátásból kerülnek hozzájuk gyerekek, mert olyan mély sebet ejtenek, vagy olyan súlyos sérülést okoznak maguknak.
Az önsértő lányok három-négyszer többen vannak, mint a fiúk, ők viszont sokszor durvábban bántják magukat. A legjellemzőbb a 16-17 évesek körében, de 12-13 éves kiskamaszoknál is előfordul, és egy teljesen „átlagos”, egészséges személyiségfejlődésű gyerek is érintett lehet egy nehezebb életszakaszában.
Az önsértés lényege ugyanis, hogy a fizikai fájdalom enyhít azon a belső, lelki fájdalmon, ami a gyereken eluralkodik.
Vagy – ahogyan sokan fogalmaznak – legalább átmenetileg kizökkenti őt a beszűkült tudatállapotból, abból az ürességérzésből, ami teljesen rátelepedik.
Ez a belső fájdalom, ürességérzés kapcsolódhat szorongáshoz, depresszióhoz, evészavarhoz vagy akár súlyosabb pszichiátriai kórképekhez is, és a hátterében többféle ok állhat: genetikai hajlam, rossz szülői példa, a megküzdési stratégia hiánya, anyagi vagy egyéb problémák a családban, de tetten érhető a közösségi média hatása, ezen belül a zaklatás, online bántalmazás is.
Az önsértés azért is egyre gyakoribb, mert ez a téma manapság nem különleges a gyerekek körében, az online felületeken is terjed, hogy megoldás lehet a problémákra, és erről a fiatalok beszélnek, sőt egymást segítik akár gyakorlati ötletekkel is. De fontos ok az is, hogy
a világ a gyerekek számára elvesztette biztonságos voltát.
A járványok, a háborúk, a klímaválság már része az ő mindennapjaiknak, otthon, az iskolában és másutt is ezekről a témákról hallanak, beszélgetnek maguk is.
Az önsértésben nincs szezonalitás, folyamatosan érkeznek gyerekek a klinikára, mindig más miatt – mondta el a pszichiáter főorvos. Akiknél a probléma forrása a családban keresendő, vagy szükségük van a keretekre, azok az ünnepek alatt vagy éppen a téli-nyári szünetben éreznek kényszert az önsértésre. Vannak viszont, akiknek kifejezetten jót tesz a szünet és az iskolától, az osztálytársaktól való távolság, ők az iskolaévben enyhítenek ily módon a szorongásukon.
Ha egy gyerek szándékosan fájdalmat okoz magának, azt mindig komolyan kell venni.
Nemcsak azért, mert ez egy segélykiáltás, de azért is, mert az önsértés krízishelyzetekre adott válaszként szokássá válhat, illetve idővel a nem öngyilkossági célú önbántalmazás átfordulhat szuicid szándékú önsértésbe is. Ezt nagyon fontos szem előtt tartania a szülőnek, aki attól tart, hogy a segítségkéréssel esetleg megbélyegzi a gyerekét – hívta fel a figyelmet dr. Várnai Nikoletta.
Egy kamasznál, kiskamasznál minden lehetőséget meg kell ragadni a beszélgetésre, ha pedig a gyerek jelzi, hogy erre igénye van, akkor mindent félre kell tenni, és meg kell hallgatni őt. Ezek nagyon fontos pillanatok, ha ilyenkor nyitott a szülő, akkor akár el is lehet kerülni, hogy a gyerek az önsértést válassza a problémája látszólagos megoldásaként. Mindenképpen kerülni kell az áldozathibáztatást, fontos, hogy a gyerek érezze, nem vele van baj, támaszkodhat a családjára, ezt a problémát együtt oldják meg.
Ha a gyerek teljesen be- és elzárkózik, és azt érezzük, hogy baj van, akkor segítséget kell kérni – tette hozzá a főorvos. Fordulhat a házi gyermekorvoshoz, az iskolapszichológushoz, a pedagógiai szakszolgálathoz, és akár családterapeuta támogatását is igénybe lehet venni. Akut helyzetben, ha a gyerek súlyosabban megsérti magát, feltétlenül orvoshoz kell vinni vagy mentőt hívni, és az ellátóhelyen beszélni kell az önsértés gyanújáról. A szakember meg tudja ítélni, hogyan tovább.
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete.
Az Amerika Párt megalapítását az elnöktől elhidegült topmilliárdos az X-en szavaztatta meg a követőivel.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.
