Mire ez a lapszám a kedves olvasókhoz eljut, a statisztikák szerint közülük már tízből kilencen megszegték újévi fogadalmaikat (négyből egy fogadalom már január első hetében elbukott). Mégis az az egy ember még mindig lelkesen követi kitűzött célját. Ő vajon mit csinált másként, mint a többiek?
Hogyan lesz a gyászból harag és gyűlölet, majd csillapodnak az érzelmek, akár annyira, hogy ismét szeretni tudjuk a minket becsapó hozzátartozót? Többek között ezt a témát járták körül a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendégei, Singer Magdolna és Orvos-Tóth Noémi, akik a csak a halál után kiderülő élethazugságok feldolgozásáról beszélgettek.
Hogyan őrizzük meg a lelki egészségünket ebben a változó világban? És egyáltalán milyen változásokra számíthatunk a jövőben? Ezt járta körül a legutóbbi HVG Pszichológia Extra Szalonban Kapitány-Fövény Máté pszichológus a Holnap című kötet szerkesztője és a könyv néhány szerzője.
A testi beteg gyermekkel orvoshoz rohanunk, ugyanilyen fontos, hogy pszichés tünetek esetén szakembert keressünk fel.
Az agressziót kiváltó kényelmetlenségek – düh, fájdalom, hőség, éhség és elutasítás – mellett az agresszió egyik fő kiváltó oka a frusztráció. Részlet Elliot és Joshua Aronson A társas lény című könyvéből.
Podcastunkban Dr. Belső Nóra pszichiáterrel, a HVG Könyvek egyik szerzőjével arról beszélgettünk, mit tehetünk azért, akár egyénileg, akár egy támogató közösség részeként, hogy a szabadság, a boldogság, az elégedettség és a biztonság alapvető érzések és megélések legyenek a mindennapjainkban.
Mit kezdjen a gyászoló a nyomasztó titokkal: megtartsa magának, vagy megossza az érintettekkel? Mikor árt, mikor véd? Mit tegyen a titokgazda, hogy a családi titok ne váljon tabuvá? Többek között ezek a kérdések is felmerülnek Singer Magdolna gyásztanácsadó Élethazugságok című könyvében. Részlet.
Holnap – Hogyan őrizzük meg a lelki egészségünket a gyorsan változó jövőben? címmel jelent meg egy kiadvány a minap. A 13 trendkutató és 13 pszichológus „párbeszédét” tartalmazó kötet segítséget ad az élet minden területén körülöttünk zajló változások megértéséhez, és ötletekkel szolgálhat ahhoz is, hogyan tudunk alkalmazkodni, reagálni ezekre a változásokra. A szerkesztőt, a klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus Kapitány-Fövény Mátét kérdeztük.
Senki és semmi nem tud nekünk annyit ártani, mint saját irreális, negatív elképzeléseink. Ezek leggyakrabban csak a tudatunk kreálmányai, mégis, minden hamisságuk ellenére, túlságosan komolyan vesszük ezeket - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Közelebb önmagunkhoz című könyvében. Részlet.
Sok könyv és podcast foglalkozik a jövő lehetséges forgatókönyveivel. E felvázolt forgatókönyvek azonban rendre fajunk túlélési esélyeit, az egyes technológiai újítások morális, etikai vonzatait elemzik. Kevesebb szó esik arról, hogy a változások vajon milyen lélektani hatásokkal járnak majd. Kapitány-Fövény Máté bevezető gondolatai a Holnap című kiadványhoz.
Könnyen lehet, hogy az embereknek tulajdonított empátia (beleérző képesség) sokkal korábbra nyúlik vissza, és vízi őseinktől ered.
Van, hogy egyszerre távolodnak el a párok, hogy levegőhöz jussanak, és van, hogy az egyik oldal húz bele. Amíg nem szakad szét a harmonika, addig lehet segíteni, hogy a diszharmóniából harmónia szülessen.
Nem is gondolnánk, de az egyedüllét is lehet fárasztó, éppúgy energiát von el a szervezettől, mint például az éhezés. Minderre a társadalmi elszigeteltségre adott pszichológiai reakciókat vizsgálva jöttek rá osztrák kutatók.
Többek között azért is kritizálták, mert a herceget figyelemhiány-zavarral diagnosztizálta – szerinte eltorzították a valódi mondanivalóját.
Akkor végezzük legjobban feladatainkat, amikor úgy érezzük, hogy tartozunk valahová, amikor képesek vagyunk megjósolni az eredményeket, amikor szabadon dönthetünk és irányítunk, amikor olyan munkát végzünk, amely miatt hasznosnak érezzük magunkat, és amikor megbízunk a szeretteinkben és a kollégáinkban. Részlet Joshua Aronson és Elliot Aronson A társas lény című könyvéből.
Ösztönösen vonzódunk a természethez. A kertünk – legyen szó talpalatnyi földről, egyetlen virágládáról az erkélyen vagy közösségi kertről – egyszerre jelent kiragadott szeletet a végtelen természetből, és szimbolizálja saját házunk tájékát, önmagunkat.
