Egy kitalált műkincsrablással bizonyították: máshogy emlékszünk, ha sürget a határidő
Másképp működik az emlékezet sürgető helyzetekben, mint amikor van időnk – bizonyították egy érdekes kísérlettel az amerikai Duke Egyetem kutatói.
#pszichológia
Covid, háború, klímaváltozás: Hogyan lehet előre látni mindazt, ami ránk vár?
Hogyan készülhetünk fel a jövőre, amikor váratlan megrázkódtatások látszólag véget nem érő áradata zúdul ránk? - teszi fel a kérdést Elképzelhető című könyvében Jane McGonigal világhírű játéktervező és jövőkutató. Részlet.
Testben a tengerparton, fejben az irodában
A látszólag csodás nyaralásokat is gyakran megterhelik a munkától való elszakadás nehézségei. Úgy tűnik, korunk embere néhány napot sem tud a munkahelyi emailjei nélkül eltölteni, pedig a zavartalan pihenés az egészségi állapotra, az emberi kapcsolatokra és a munkateljesítményre is pozitívan hat.
L. Stipkovits Erika: A saját sorsunk alakításának felelősségét vállalnunk kell
Megosztó figyelem kíséri Magyarországon is a családállítást, ráadásul tévhitek, félreértések is övezik a módszert. Semmiképpen sem szabad csodaszernek tekinteni, de megfelelő hozzáállással, szakavatott vezetővel sokat adhat az önismeret mellett elkötelezett egyénnek.
Divatos jelenség a szülőhibáztatás
Most nem azokról az apákról és anyákról lesz szó, akik bántalmazzák a gyermekeiket. Hanem azokról, akik nem nyújtották a maximumot, ahogy azt felnőtt csemetéjük elképzeli.
Miért és mikor működik a félelem, ha befolyásolni akarunk?
A félelem használata a meggyőzésben általában jobban működik, mint az észérvek. De vajon minden körülmények között így van ez? Részlet Elliot és Joshua Aronson A társas lény című könyvéből.
Nem jó, ha lehorgonyzunk, mert rosszul dönthetünk
Pláne ha sérelmeket élünk át, akár csak szemtanúként.
Hát nem látod, mi zajlik itt?
„X-re szavaztál? Nem vagy normális!” – „Szégyent hozol a családunkra!” – „Te is beálltál a sorba, eladtad a lelkedet!” Valószínűleg mindannyiunk környezetében van olyan család (vagy a miénk az), ahol politikai nézetkülönbségeik miatt a családtagok fájdalmas, nehezen gyógyuló sebeket okoznak egymásnak, vagy el is távolodnak egymástól. Mi az oka az ennyire különböző látásmódoknak?
Feldmár András: A traumán túl
Van olyan, hogy trauma? Vagy a szó csak elrejti a valóságot: a bántás, a bizalomvesztés, a kiközösítés, a lelki árvaság élményét? A Kanadában élő pszichoterapeuta írása arról, hogy mi hozhat változást a ragadozók és prédák világában.
A családon belüli erőszak megbetegít
Szó szerint belebetegedhetnek a családon belüli erőszak áldozatai a fizikai, szexuális vagy pszichés bántalmazásba. Egy új kutatás szerint minél többféle formát ölt a bántás, annál nagyobb az esélye a hosszú távú egészségkárosodásnak.
Nem szabad alábecsülni a lelki tényezőket, amikor átadnak vagy átvesznek egy családi céget
Hogyan lehet jól kijönni abból, ha a generációváltás gyötrő kényszerként jelentkezik? A generációváltás nem modellezhető mérnöki eszközökkel, sokkal inkább egy képlékeny folyamat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne és ne volna érdemes előre felkészülni rá.
Szél Dávid kamaszokról, megértésről és elfogadásról – 6. rész: Kütyük
Szél Dávid, több sikeres könyv gyakorló pszichológus szerzője ezúttal a zűrzavaros kamaszkort és a hozzá kapcsolódó megosztó témákat vizsgálja. Ír a család szükségszerű átalakulásáról, a kamaszok magánéletéről, arról, hogy mennyire és mikor van szüksége egy kamasznak a szülőre, meddig terjed a kamasz felelőssége, és hol kezdődik a szülőé, vagy hogy mi az, amiben a tudatosság, és mi az, amiben a tiltás a célravezető. Arra is rávilágít, hogy a kamaszkorba tényleg nagyon sok minden belefér, a lényeg pedig a szülő-gyerek kapcsolat, a kamaszok megértése és elfogadása. A Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében című könyvet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez sorozatunk befejező része.
Így segít a kincugi begyógyítani a lelki sebeket
Tomás Navarro spanyol pszichológus a kincugimesterek filozófiáját használva arra tanít, miként küzdhetjük le a nehézségeket, és gyógyíthatjuk be lelki sebeinket.
Szél Dávid kamaszokról, megértésről és elfogadásról – 5. rész: A kamaszok és a tanulás, megannyi kérdés
Szél Dávid, több sikeres könyv gyakorló pszichológus szerzője ezúttal a zűrzavaros kamaszkort és a hozzá kapcsolódó megosztó témákat vizsgálja. Ír a család szükségszerű átalakulásáról, a kamaszok magánéletéről, arról, hogy mennyire és mikor van szüksége egy kamasznak a szülőre, meddig terjed a kamasz felelőssége, és hol kezdődik a szülőé, vagy hogy mi az, amiben a tudatosság, és mi az, amiben a tiltás a célravezető. Arra is rávilágít, hogy a kamaszkorba tényleg nagyon sok minden belefér, a lényeg pedig a szülő-gyerek kapcsolat, a kamaszok megértése és elfogadása. A Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében című könyvet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Feldmár András: A szeretet interperszonális csoda
A Biblia egy olyan könyv, ami összefog és szolidaritást teremt – fogalmazták meg a HVG Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. Mit keresnek az emberek Istenben, és miben segít a hit? És hogyan lesz a szeretetből forradalom?