Ön is nyugtatta már le kiakadt gyermekét azzal, hogy nézhet egy rajzfilmet okostelefonon, tableten? Ha igen, akkor sajnos van egy rossz hírünk: nem tette jól, ez ugyanis sokat árthat a kicsi érzelmi fejlődésének.
Kapcsolataink mélységét a figyelmesség, az elfogadás, a megértés, illetve a szeretet mértéke határozza meg. Karácsony alkalmából megnéztük, mit mondanak a legnagyobbak arról, hogyan lenne jó szeretni.
Ha szeretnénk közelebb kerülni a családi múlthoz, érdemes megcsinálni, átgondolni az alábbi feladatot.
Karácsonykor különösen aktuális: mindent jobban tudnak, és nem rejtik véka alá, mennyi baj van a gondolkodásunkkal, az életünk vezetésével. Néhány trükk segíthet, hogy ha nem is a családtagjainkat, de a szituációt megváltoztassuk.
Nemcsak az unokázásra készülő idősebbek lelke könnyebb, hanem az erős hitű keresztényeké is.
Miért vagyunk ezen a Földön? Mi az értelme a létezés egészének? Hogyan tudunk teljes életet élni? Amikor ezeket a minden korban izgalmas kérdéseket nézzük, lényeges, hogy az emberen „kívül” vagy „belül” keressük a támpontokat.
Ez a fajta intelligencia alapvetően meghatározza a szülő-gyermek kapcsolatot.
Összezavaró és sokkszerű, amikor valaki – főleg a szerelmi partner – minden előjel és magyarázat nélkül csak úgy eltűnik az életünkből. Miért ilyen nagy a ghosting hatása, és hogyan csökkenthetjük az ártalmait?
A gázláng-effektust (gaslighting) választotta az év szavának idén a Merriam-Webster szótár. Az év szavát az online felületén végzett keresések alapján választja ki, miután kizárta a versenyből a minden évben gyakran keresett, örökzöld szavakat.
Vannak dolgok, amiken egyedül aligha tudunk változtatni, pedig hosszabb-rövidebb távon mindannyiunkat érintenek. Ilyen például a társadalmi egyenlőtlenségek kérdése, amely kit-kit aszerint érint, hogy privilegizált vagy alárendelt csoport tagja-e.
Amikor bekerült a színészek közé, azt érezte, lábujjhegyen kell járnia az angyalok között, mert neki patája van, ami kopog: Mucsi Zoltánnal soha nem éreztettek ilyesmit a kollégái, mégis magára vette ezt a terhet. Már nem hisz abban, hogy a színházzal meg lehet változtatni a világot, de ettől még lehet hatása a közönségre.
Valójában szinte képtelenség egymáshoz hasonlítani a különböző szexpartnereket, hiszen minden helyzet és személy másmilyen. De vajon hogyan működünk mi magunk a különböző partnerekkel, különböző szituációkban?
A kutatók szerint a macskák hunyorogva, lassan pislogva „mosolyognak”. Ha az ember is ezt teszi, fel tudja velük venni a kapcsolatot.
Az emberek 20 százaléka tartozik a szuperérzékenyek közé, aminek köszönhetően bizonyos képességeik valóban átlagon felüliek, ám ingergazdag környezetünk komoly próbatétel elé is állítja őket és a munkaadóikat is.
Szülőként minden korábbinál jobban oda kell figyelnünk az öngondoskodásra, hiszen önmagunk elhanyagolásának következményeit a családunk is elszenvedi. A mentális és fizikai egészségünket szolgáló életmódot nehéz kialakítani, de nem lehetetlen.
Kérdések, elvárások, kinyilatkoztatások, amelyekkel a gyerektelenek és gyerekmentesek gyakran találkoznak. De vajon miből fakad, és hogyan viszonyuljunk a kérdezgetéshez?
Azt hittük, hogy jók vagyunk a saját és mások érzéseinek detektálásában, de rendre kiderül, hogy tévedtünk? Segít ez a pár jó tanács.
Ősidők óta izgat minket, miképpen élnek más emberek: szeretünk betekinteni a mindennapjaikba, pletykálkodni, sőt ítélkezni felettük. Mi ennek a lélektani háttere? És mi a különbség a hasznos és az ártalmas kíváncsiskodás között?
Katonadolog című cikksorozatunk novemberben a férfi mentális egészség égető – és égetően fontos – kérdéseit boncolgatja. Az első részben Balázs Judit gyermek-, serdülő-és felnőttpszichiáter szakorvossal beszélgettünk arról, milyen mítoszok veszik körül a férfi depressziót, miért végeznek magukkal jóval nagyobb arányban a férfiak, és arról, miért kellene megértenie a társadalomnak, hogy „ha a lelkünk fáj, azt pont ugyanúgy kell kezelni, mint amikor a fogunk fáj”.
Nehézséget okoz a gyászfeldolgozásban az, hogy nincsen kialakult kultúránk a gyászról, és hiányoznak azok a mintáink, amiket a korábbi generációk még a családjukban elsajátítottak. Az önsegítő gyászfeldolgozó csoportokban a sorstársközösség összeköti a csoport résztvevőit, emellett saját megoldási eszköztárukat is bővíthetik. Nagy Zsolt közgazdászt, mentálhigiénés szakembert, gyászcsoport vezetőt és képzésben lévő családi tanácsadót kérdeztük a veszteségekről és arról, hogy miként is segíthetnek a gyászfeldolgozásban az önsegítő csoportok.
