Természetes törekvés a karrierépítés rögös útján, hogy minél jobb színben tüntessük fel eddigi eredményeinket. A releváns szakmai referenciák, az igazolható sikerek képesek növelni a díjszabásunkat, a munkadíjunkat, a havi bérünket. Gyakori azonban, hogy már-már komikumba hajló önfényezésbe megy át a túlzott bizonygatás.
Hatalmas előnyt jelent, ha a gyerekeink optimista világnézetű, belső kontrollos személyiségek. Ez az ún. erőperspektíva azonban nem egy szempillantás alatt alakul ki. Vegyük észre azokat a hétköznapi lehetőségeket, amikor fejleszthetjük gyerekeink erőperspektíváját. Részlet az Így neveld a lányodat, hogy elfogadja és szeresse önmagát című könyvből.
Sokaknak bizonyára ismerősek a teljesen eltérő politikai nézeteket képviselő rokonnal folytatott kínos beszélgetések, netán viták, sőt összeveszések. Miért történik mindez? Hogyan lehet elkerülni? És elkerüljük-e egyáltalán?
A társfüggés szomorú példája annak, miként él hazugságban az, aki függő, ám a gyógyító józanodással új esélyt kaphat. A társfüggők története megmutatja, hogyan vagyunk képesek lehasadni önmagunkról, mert a szembenézés a valósággal túl fájdalmas lenne.
Legtöbben szülőként nem látjuk magunkat bántalmazónak, de vajon biztos, hogy nem vagyunk azok? Hol húzódik a határ? És ha mégis annak bizonyulunk, mit tegyünk, hogyan kérjünk segítséget, hogy gyermekünk ne örökítse majd tovább a pusztító viselkedést?
A szülők feldolgozatlan traumáinak örökölt érzései esetenként fantomként, a kimondatlan és kimondhatatlan dolgok szellemeiként élnek tovább az érintett gyerekekben. Részlet Galit Atlas Érzelmi örökség című könyvéből.
Hogy optimista legyen? Hogy felnőtt korában bizalommal forduljon a külvilág és az emberek felé, de vigyázzon is magára? Legelőször saját magunkkal kell tisztában lennünk.
Ha kreatív emberekre gondolok, nemcsak kiváló alkotók jutnak eszembe, hanem azok is, akik rendkívüli kreativitásukról tettek tanúbizonyságot, hogy miképp enyhítsék szenvedésüket egy-egy szomorú eset, sőt tragédia után.
Az ősznek és a télnek már-már szinonimája a melankólia, a nyárral viszont általában épp ellenkező a helyzet. Míg egyeseket a szigorú rutin hiánya vagy a strandszezon felhőtlen boldogsággal tölt el, másoknak a földi poklot is jelentheti a vakáció, amit mindenki más olyan nagyon vár.
Mi kell ahhoz, hogy érett felnőttként reménytelenül vágyakozzunk valaki elérhetetlen után? Egy fiatal nő történetéből kiderül, hogy semmi patológiás, szinte logikusan követték egymást a lépések. Mégis sokat elárul rólunk az ilyen helyzet, és az is, hogy miként tudunk kijönni belőle.
Érdemes minél korábban elkezdeni a mesélést gyerekünknek, mert ez segít megtalálni az alaphangot a gyermek és legfőképpen a mesélő számára. Így a mesemondás fokozatosan fejlődik tovább a gyerekkel együtt - javasolják a Hogyan meséljünk gyerekeknek? című könyv szerzői.
Egy-egy regény vagy vers elindít többnyire elindít bennünk valamit, szinte megváltozik tőle az életünk. Egy új művészetterápiás irányzat az irodalmi szövegek ilyen varázserejét aknázza ki.
Sz. kisfiúként csúszott bele a számítógépes játékok világába, majd egyre mélyebbre került. Később, nehéz élethelyzetei miatt drogozott, majd ivott is. Édesanyja mesélte el a fiú és a saját történetét. Egészen mélyre ment, mikor elmondta, milyen a családi mintázat, mi az ő felelőssége abban, hogy ez így alakult, és hogyan küzdöttek mindketten az évek során.
Korábban is mindenhonnan zúdult ránk az elérhetetlennek látszó szépségideál, csakhogy míg a korábbi generációk esetén a filmek rendre véget értek, illetve a divatmagazinokat is becsukhatták, a Z generáció tagjai számára az információ folyamatos, a külsejükre vonatkozó visszacsatolás pedig akár szűretlenül is érkezhet. Részlet A rejtélyes Z generáció című könyvből.
Amikor elmesélünk egy történetet, ami velünk történt, nem csak egy eseményláncot mondunk vissza, benne vagyunk mi magunk is. Duplán igaz ez, ha az életünk történetére gondolunk. De hogyan működik ez a fajta énkonstruálás?
Napjaink lányai számtalan inspiráló női szerepmodellből meríthetnek erőt, és érezhetik, milyen csodálatos dolog lánynak lenni. Ennek ellenére sok lány nem szereti önmagát. Részlet az Így neveld a lányodat, hogy elfogadja és szeresse önmagát című könyvből.
Elképesztő kreativitással igyekszünk megszüntetni azt a feszültséget, amit a tetteink és az attitűdjeink közötti összeférhetetlenség vált ki belőlünk. Márpedig ilyen helyzetet a legváratlanabb pillanatokban is megélhetünk. A pszichológiában ezt nevezik kognitív disszonanciának.
Mély levegő című első regénye 2020 egyik nagy meglepetése volt: szinte kizárólag pozitív véleményeket kapott, a Margó-díjat is elnyerte, és már az ötödik kiadásnál tart. Első fejezetében Vera, a főszereplő épp kilép egy fizikailag is bántalmazó házasságból a két gyerekével együtt, és ideiglenesen a szüleihez költözve próbál szembenézni a traumával. Az írót arról is kérdeztük, milyen volt beleélnie magát a főszereplő életébe.
A flörtölés, egy másik személy figyelmének felkeltése, általában szexuális célból, évezredes eszköz mind a nők, mind a férfiak fegyvertárában. De vajon melyek manapság a legsikeresebb flörtölési technikák? A tudománynak erre is megvan a válasza.
A pszichológus kutatókat mindig is foglalkoztatta, hogy az emberek a tudatos elmén túl is kapcsolatban állhatnak. A tömegkultúrával ellentétben a pszichológusok nem természetfeletti jelenségnek tudják be ezt a képességet, hanem egy alapvető dolognak: a tudattalannak. Részlet Galit Atlas Érzelmi örökség című könyvéből.
