A megbánás csak átmenetileg kelt rossz érzést bennünk, hosszú távon hozzájárul a fejlődésünkhöz. Ha megvizsgáljuk a kutatási eredményeket, akkor láthatjuk, hogy a megfelelően kezelt megbánás három hatalmas előnnyel is jár – mutat rá új könyvében Daniel H. Pink, számos bestseller szerzője. Részlet A megbánásban rejlő erő című könyvből.
Sokak számára az élet egyik célja az igazi megtalálása lehet. Vajon honnan ered és mi a gond azzal, ha lányregényszereplőként monitorozzuk a másik nemet?
Az önismeret fejlesztésével gazdagabbá, mélyebben érthetővé válik belső világunk, és hatékonyabban tudunk megküzdeni életünk nehézségeivel - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Közelebb önmagunkhoz című könyvében. Részlet.
Hogyan alakulnak ki és hogyan tudatosíthatjuk, hogy mik az értékeink? Ha már tudjuk, akkor már dolgozhatunk azon, hogy a lehető legtöbb cselekedetünk összhangba kerüljön ezzel az értékrenddel. Így közelíthetjük magunkban a belső és külső tükör képét egymáshoz, amelyek minél inkább összhangban vannak, annál jobban megéljük a harmóniát.
Kamaszlányként, a nyolcvanas évek közepén azonnal átsiettem a lakás másik végébe, ha meghallottam, hogy édesanyám Máté Péter sorait dúdolja: „Most örülj, hogy van, ki vár, és a két karjába zár…” Aztán teltek-múltak az évek (azok, amikor az ember még adottnak látja a kapcsolatait), és ha Máté Pétert teljes mélységében nem is, de anyámat lassan elkezdtem megérteni.
Szülőként az egyik célunk az, hogy segítsünk a gyermekünknek önállóvá és függetlenné válni, miközben azzal is tisztában vagyunk, hogy kölcsönösen függünk egymástól. Mindezt lépésről lépésre tanítjuk meg neki a kisgyermekkortól a felnőtté válásig. Részlet A Montessori-szemlélet a mindennapokban című könyvből.
Hogyan lehet megvizsgálni, gyógyítani valakit, aki a bombázások és a folyamatos menekülés miatt sírórohamot kap? Mi alapján dől el, hogy a karjában csecsemőt tartó fiatal nő, vagy a már csak a halált váró idős asszony kapjon-e ellátást? Miért lehet valakinek fontosabb az ortodox karácsony megünneplése annál, hogy megmentsék az életét? Csigó Katalin klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Spányik András, orvos, pszichoterapeuta, a Panoráma Poliklinika alapítója a nehéz helyzetben lévő embereknek orvosi ellátást szervező MedSpot Alapítvány segítségével már sokadik alkalommal utaztak ki Kárpátaljára, hogy az odaérkező hatalmas számú belső menekülttel foglalkozzanak. Velük beszélgettünk a magyar határtól alig pár kilométerre tomboló humanitárius válságról.
Mindenki életében legalább egyszer helyet követel magának a töprengés a létezés értelméről. Az ilyen nagy kaliberű kérdés azonban nemcsak önmagunk meghatározásában játszik fontos szerepet, de érinti a velünk együtt élőket, a hozzánk legközelebb álló társunkat, párunkat.
Az egyik szokásos kritikus pont a sógornő érkezése. Pozitívum, hogy a trónörökös és az öccse nem idegenkedik a terápiától.
Egy évtizede vették használatba a Tindert a társkeresők, és ennyi idő pont elég volt ahhoz, hogy lúzerek sportjából az egész világon elfogadottá tegye a randiapplikációkat. Az már más kérdés, hogy az alkalmazás ehhez milyen eszközöket használt. Társkereső párok, szociológusok és a viselkedéspszichológia segítségével jártunk utána a 10 éves Tinder-jelenségnek.
A tréningek során megtanítja a fizető vendégeknek, hogyan lehet jól kezelni a konfliktusokat, és hogyan tudják fejleszteni a stressztűrő és kudarctűrő képességeiket.
Sötét van, szürkeség, az újévi fogadalmainkat már rég feladtuk, a karácsonyra szinte nem is emlékszünk. Tényleg, miért is kellene jól éreznünk magunkat? Ma van a Blue Monday.
Aki arra biztat minket, hogy felejtsük el a megbánást, az nem a boldog élet receptjét kínálja. A megbánás nem veszélyes, és nem is terel le bennünket a boldogsághoz vezető útról. Emberi létünk szerves része és értékes - vallja új könyvében Daniel H. Pink, számos bestseller szerzője. Részlet A megbánásban rejlő erő című könyvből.
Kutatók egy kísérletben elektromos impulzusokat vezettek a tesztcsoport résztvevőinek agykérgébe, kiderült, működhet az elképzelésük, melyet a fóbiás és szorongó emberek gyógyítására alkalmaznának.
A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok. Részlet Otto English Hamisított történelem című könyvéből.
Marie Curie és Steve Jobs első pillantásra nem is állhatna messzebb egymástól, pedig egy bizonyos tekintetben azonos úton jártak, hiszen a világot megváltoztató masszív karrieristák voltak mindketten. Túllépve a sztereotípiákon, adódik a kérdés: mi mozgatja a karrierjükre kiemelten fókuszáló embereket, akik lehetnek akár a legjobb barátaink vagy a családtagjaink is?
A téma örökzöld: miért nem fogják soha teljesen megérteni egymást a férfiak és a nők? Miért termelődik konfliktus újra és újra a két nem tagjai között? Mi a párkapcsolatok leggyakoribb rákfenéje? A válasz viszonylag egyszerű: az eltérő érzelmek és érzelmi kommunikáció.
A tagadástól az elhatározásig, pláne a leszokásig nehéz az út, de abszolút megvalósítható.
A kisgyermekek elképesztő fantáziáról, kreatív gondolkodásról tesznek tanúbizonyságot, elkápráztatva sokszor a felnőtteket, akiknek többsége már elvesztette a világ jelenségeit mágikusan elmesélő képességét.
Az ünnepi időszak evolúciós és neurobiológiai szempontból is jóval több, mint hogy egybegyűlünk, lakmározunk és új évet köszöntünk. Fizikai és lelki értelemben is egymásra hangolódunk a társainkkal, a csoportunkkal.
