Az élet legelső pillanataiban vannak jelei annak, hogy egy újszülött a későbbiekben depresszióval, szorongással fog küzdeni. A kutatók ezt bizonyos agyi kapcsolódási mintákra alapozzák, amelyek arra utalnak, hogy a gyerek agya olyan irányba fejlődik, amely aztán később megkönnyíti a különböző mentális betegségek kialakulását.

A kutatásban eredetileg a koraszülött és a kilenc hónapra világra jött babák agyi kapcsolódásai között lévő esetleges különbségeket akarták vizsgálni. Korábbi tanulmányok ugyanis azt állították, hogy a koraszülötteket jobban veszélyeztetik a későbbi pszichiátriai problémák. Szerették volna kideríteni, hogy az agyi kapcsolódásoknak ebben milyen szerepük van.

Első körben 65 újszülöttről és 57 koraszülöttről készítettek MRI-felvételeket. A koraszülöttek legalább tíz héttel korábban születtek, de az agyukat nagyjából a várható születési időpontjuk körül vizsgálták. Két évvel később a kutatók a depresszió és a szorongás korai jeleit keresték náluk. Azt vizsgálták, hogy az amygdala, az agy félelemközpontja hogyan kapcsolódik az agy más területeihez. A várakozással ellentétben az eredményenk nem mutattak jelentős eltéréseket az újszülötteknél és a koraszülötteknél. Mindkét csoportnál azonban az amygdala és a prefrontális kéreg közötti erősebb kapcsolatot összefüggésbe hozták a szorongásnak és a depressziónak már kétéves korban megmutatkozó korai jeleivel.

A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy bizonyos agyi kapcsolódási minták, amelyek már születéskor jelen vannak, előre jelezhetik a mentális betegségek későbbi kockázatát. A kutatásban vizsgált babákat 9-10 éves koruk örül újabb vizsgálatoknak vetik majd alá, hogy megnézzék, milyen tartós hatásai vannak ezknkek a mintáknak.