Tényleg olcsóbb külföldön vásárolni, mint itthon? Valóban rosszabb minőségűek a termékek a magyar boltokban? Minden drágább lesz, ha egyszer bevezetik az eurót? Évadzáró fact-check pénzügyi podcastunkban.
A lakásunk, az otthonunk az egyik legféltettebb kincsünk, amire – amilyen módon csak lehet – érdemes vigyáznunk. Biztosításkötésnél azonban jó, ha segítséget is igénybe veszünk, hiszen egy szakember olyan szempontokra is felhívhatja a figyelmünket, amelyekre magunktól nem is gondolnánk. A Generali Biztosító tanácsadójánál, Kovács Bernadettnél jártunk, aki fontos tapasztalatokat és kellemetlen történeteket is megosztott velünk.
Felmérték a magyarok megtakarítási szokásait. A rendszeresen takarékoskodók többsége havonta kevesebb mint 100 ezret tesz félre, minden harmadikuk a párnacihába rejti, de minden tizedik válaszadó gondolkodik kriptovalutában és NFT-ben.
A mesterséges intelligencia sok tekintetben a legjobb pénzügyi partnere lehet az embernek: érzelemmentes és pártatlan, másodpercek alatt felfoghatatlan mennyiségű adatot képes feldolgozni. Szélesebb körben elérhetővé teheti a tőzsdézést a kevesebb pénzzel vagy tudással rendelkezők számára.
Szép növekedésről szólt az Erste számára globálisan 2023. Magyarországot is kiemelték a nemzetközi éves jelentésükben: az összes bankadójuk háromnegyedét itt kellett befizetniük.
Elfogadta az Európai Unió az azonnali átutalásra vonatkozó szabályokat, immár eurót is lehet majd másodperceken belül utalni bármelyik napszakban.
A januártól érvényes szabályozás a nem lakossági felhasználóknál az átfolyási átmérő alapján akkor is horribilis összegeket ró fel, ha alig fogyasztanak vizet.
Harmadik alkalommal készült el a Mastercard Digitális Fizetési Index nevű jelentése, amelyben azt vizsgálták, a hazai fogyasztók hogyan viszonyulnak az egyre jobban digitalizálódó gazdasághoz.
A nagy nyugdíjalapok és a kisbefektetők számára is elérhetővé válik a bitcoin világszerte, ám az árfolyamkockázatot aligha csökkenti az amerikai hatóság engedélye.
Még a Miniszterelnökség is ellenzi azt a módszert, amelyet a kiíró alkalmazott.
Mindannyiunknak vannak céljaink és álmaink, amelyek eléréséhez és megvalósításához sok esetben pénz is kell. Egy új autó, az első saját lakás vagy épp egy nagyobb ház, az álomesküvő, egy különleges utazás, esetleg előrelátás a nyugdíjas évekre: ezek mind olyan közép és hosszú távú célok, amelyeket már kisebb összeg befektetésével is elérhetünk.
Közel három évtizede követi a GKI a fogyasztói bizalom alakulását, azóta soha nem láttak akkora javulást, mint amekkora tavaly december és idén január között történt.
Manapság már bizonyosan állíthatjuk: ha választanunk kell a bankkártyás és digitális, vagy készpénzes fizetés között, akkor már rendszerint az előbbieket választjuk. Ugyanakkor a digitalizációval érkező új kihívásokkal, az online és offline biztonsággal, az esetleges visszaélésekre való felkészüléssel egyaránt kell foglalkozni a kártyakibocsátóknak és a kártyabirtokosoknak is. Jellemző tendenciákról, pénzügyi biztonságról, különböző fejlesztésekről Sármay Bencével, a Visa Magyarországért felelős területi vezetőjével beszélgettünk.
A rekordinflációt is meghaladó mértékű hozamokkal zárták a tavalyi évet az önkéntes és a magánnyugdíjpénztárak is.
A Covid vagy éppen az egekbe szökő infláció az emberek jó részét ösztönözte arra, hogy gondolja újra a pénzügyeit. Legyen szó egy vésztartalékról vagy egy középtávú célról, a megtakarítás biztonságot ad, ugyanakkor nem mindenki tudja, hogyan vágjon bele a spórolásba. Ebben segítünk az alábbi tippekkel.
Tavaly nyár óta halmozódik a főnyeremény.
Az már jó, ha valaki biztosítást kötött a lakására, de még jobb, ha rendszeresen, legalább évente, vagy a mostanihoz hasonlóan magas inflációs környezetben akár gyakrabban is kéri a lakásbiztosítása aktualizálását. Ezáltal ugyanis, ha beüt a baj, akkor nagyobb az esélye annak, hogy biztosítása megfelelően fedezze a kárt. A biztosító ugyanis nemcsak beszedi a pénzt, hanem fizet is – hogy eloszlassunk egy, némelyekben élő tévhitet.
Trükkös úton jutott pénzhez a libanoni Hezbollah, amely rendszeresen támadja Izraelt, és a jemeni húszik, akik rakétáikkal akadályozzák a forgalmat a Vörös-tengeren – írja hírszerzői jelentésekre támaszkodva a brüsszeli Politico.
A skandináv országok nem ítélik elegendőnek az eurózónabeli és EU-s tagállamok pénzmosás elleni gyakorlatait, és inkább nem is bocsátanak más ország bankjai számára rendelkezésre koronát.
