A Magyar Rádió rejtegeti, az OSA Archívum ingyen közzétette: 41 évnyi műsor lenyomata
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Minden vonzereje ellenére még a bankok sem főleg pénzügyi-tőzsdei folyamatok elemzésére, hanem ügyfélkapcsolati, illetve marketingcélokból használnak mesterséges intelligenciát (MI) – derül ki az MNB év elején megjelent elemzéséből. Arról semmilyen adat nincs, hogy konkrétan befektetési célzattal hány pénzintézet hasznosítja a gépi tanulást, arról pedig végképp nem áll rendelkezésre statisztika, hogy cégek és magánszemélyek hogyan használják az MI-t. Még az innovációra közmondásosan nyitott Egyesült Államokban is 10 százalék alatt van azon emberek aránya, akik igénybe vették már az MI szolgálatát a pénzügyeik intézésében – írja a Wired magazin. Az okok összetettek: az átlagemberek egy része, főként az idősebb korosztályban, nem rendelkezik kellő digitális iskolázottsággal, hogy az automatizált programokat kezelni tudja. A fiatalabbak közül soknak pedig egyszerűen nincs elegendő tőkéje, hogy belevágjon.
HVG AI3
A cikk nyomtatásban a HVG MI-mellékletében jelent meg először. A kiadvány minden, a hvg360-on megjelent cikkét itt találja.
Egy nagypályás befektetők és brókerek körében végzett amerikai kutatás ugyanakkor riasztó dolgot tárt fel: a megkérdezettek 31 százaléka igénybe venné egy generatív MI befektetési tanácsait anélkül, hogy más forrásból ellenőrizné azokat. Az amerikai CFP nonprofit pénzügyi szervezet felmérése szerint, érdekes módon, a fiatalabb befektetők és brókerek azok, akik jobban tartanak az MI alkalmazásától. A kutatás során a 45 évnél idősebbek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon elégedett az MI tanácsaival, míg a 45 év alattiaknak mindössze a 38 százaléka. Ez azért is lényeges, mert éppen az idősebb korosztálynak van több pénze és komplexebb portfóliója, ami miatt sokkal fontosabb számukra, hogy valóban személyre szabott tanácsokat kapjanak.
Régi-új
Az algoritmusok használata a tőzsdén egyáltalán nem új keletű jelenség, a brókerek hozzá vannak ehhez szokva – sőt 2010-ben egy hirtelen, rövid ideig tartó brutális árfolyamzuhanást is az algoritmusok számlájára írtak utólag. A villámkrachot ugyan egy rosszindulatú spekuláns üzelmei váltották ki, de az MI-k erre reagálva őrült eladási hullámba hergelték magukat és egymást, aminek nyomán 36 percig több mint ezermilliárd dollár tűnt el a nagy amerikai tőzsdékről, a Dow Jones index pedig percek alatt 9 százalékot zuhant.
