Pénzügyi biztonságban érzem magam, és rendelkezem a pénzügyi döntéseim szabadságával – a jelenben és tervezetten a jövőre nézve is.

Hogy érzi, mennyire érvényes a fentit tétel önre? Az MNB szerint a magyarokra általában közepesen: százfokú skálán 53 pontosra mérték a magyarok pénzügyi egészségét, de a lakosság 14 százaléka, minden hetedik ember esetében kritikus, 30 pont alatti ez az érték, 29 százalékának pedig sérülékeny – 30 és 49 pont közötti a pénzügyi egészsége. 

Az MNB nemzetközi kutatások és szakirodalom alapján dolgozta ki a Pénzügyi Egészség Indexet, majd reprezentatív kutatás során vizsgálták, hogy áll ez a magyarok körében (1500 18–79 év közötti korú embert kérdeztek meg). Megállapították:

a 400 ezer forint alatti nettó jövedelmű háztartásokban élők több mint fele a két legveszélyeztetettebb pénzügyi szegmensbe tartozik.

A legnagyobb részhalmazt a mérsékelten kockázatos fogyasztók adják, akik 50 és 69 közötti pontszámot értek el, ők a hazai lakosság 35 százalékát teszik ki.

A pénzügyi egészség meghatározásakor kiemelt szerepet kap a mindennapi pénzügyeink intézése, másrészt a tervezés és a pénzügyi célok meghatározása, így az MNB piackutató szakértők bevonásával a főindex mellett 4 alindexet is vizsgált: 

• Kontroll a pénzügyek felett,
• Megtakarítási képesség és törekvés,
• Anyagi helyzet,
• Pénzügyi ellenálló képesség.

Kontroll a pénzügyek felett

A magyarok ebben teljesítettek a legjobban, átlagosan 60 pontot értek el a 100-ból. Bár saját bevallása szerint a lakosság 63 százaléka mindig vagy legtöbbször figyelemmel kíséri havi költéseit, de csupán 44 százalék készít tervet kiadásai és bevételei kezelésére. 

A leginkább tervezők a 18–29, valamint a 70–79 éves korosztály. Az iskolai végzettség emelkedésével az alindex értéke is jelentősen emelkedik: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében mindössze 54, a diplomások körében 66 pont feletti az érték.

Megtakarítási képesség és törekvés

Ez volt a legalacsonyabb: 48 pontos. 

A magyarok mindössze 19 százaléka érzi úgy, hogy teljesen vagy eléggé sikerül felkészülnie pénzügyileg a nyugdíjas évekre, 53 százalék azonban úgy gondolja, nem tud megfelelően felkészülni rá. 

49 százalék próbál rendszeresen pénzt félretenni, 30 százalék azonban nem tud, és nem is próbál. 

A megtakarítási képességet és törekvést mérő mutató a 30 év alattiak körében a legmagasabb (53 pont), míg az 50–59 éves magyarok érték el ezen a téren a legalacsonyabb eredményt. Hosszú távú célokra csak minden harmadik válaszadó, a megkérdezettek 33 százaléka takarékoskodik.

Anyagi helyzet

Átlagosan 56 pontos. Saját pénzügyi helyzetével a lakosság 19 százaléka elégedett. 61 százalék mindig, 29 százalék pedig legtöbbször időben tudja fizetni a számláit. 55 százalék érzi úgy, hogy anyagi helyzete korlátozza abban, hogy számára fontos célokat valósítson meg – jelentősen rontva ezzel pénzügyiegészség-érzetét. 

A nemek szerinti különbségeket vizsgálva jelentős a különbség: a férfiak 60 pontos átlagot értek el a mutató alapján, ami számottevően magasabb, mint a nők 52 pontja. A lakosság 20 százalékának érezhető teher az adósságok törlesztése, 5 százalék pedig nem is tud időben törleszteni.

Pénzügyi ellenálló képesség

Ez volt a második leggyengébb, 49 pontos érték. 

A magyarok 40 százaléka nem tudna egy hónapon túl megélni fő jövedelemforrásának elvesztése esetén – ezen belül a válaszadók fele még 1 hétig sem. 

Váratlan kiadás esetére a magyarok kevesebb mint harmada rendelkezik félhavi jövedelemnek megfelelő tartalékkal, ugyanakkor 47 százalék gondolja úgy, hogy pénzügyi válsághelyzet esetén kapna anyagi segítséget rokonától, ismerősétől.

Az MNB jelezte, a pénzügyi egészség mérésével újszerű megközelítést vezetnek be a pénzügyi ismeretterjesztésben. Az érdeklődők saját pénzügyi egészségüket is felmérhetik a az MNB oldalán elérhető kérdőívvel, a Pénzügyi Egészség Kalkulátorral.