Radnóti Sándortól Rainer M. Jánosig – 102 új tagot választott az MTA
A leghangosabb ügy a kutatóintézeteké volt, de az MTA 191. közgyűlése mindemellett új tagokat is választott.
#Rainer M. János
"Életük a deklasszálódás és visszaemelkedési kísérletek története"
Kiszámítható, tekintélyes középosztálybeli életet remélt az a 160 férfi, aki 1939-ben végzett a magyar tisztképzés fellegvárában, a Ludovikán. Rainer M. János történész Századosok című könyvében azt tárta fel, hogy egészen másképp alakult a háborúból jobbára századosként hazatérő tisztek sorsa a következő évtizedekben.
Fegyelmit kaptak az '56-os Intézet történészei, mert megszólaltak a botrányos plakátügyről
Az 56-os Intézet ma a Széchényi-könyvtár alá tartozik: az állítólag Dózsa Lászlót ábrázoló emlékévplakát ügyében is a könyvtár sajtóosztálya lett volna illetékes, nem Rainer M. János vagy Eörsi László. Meg is kapták az írásbeli figyelmeztetést, két másik kollégájukkal együtt.
Újabb történész a Pruck-ügyről: "a mai emlékezetpolitika csődjét és alapvető kudarcát jelzi"
Már rég nem az eredeti, identitásproblémáról szól a Pruck–Dózsa-ügy, vagyis az, ki szerepel az egyik kiemelt, 1956-ról megemlékező archív fotón. Schmidt Máriáék személyes támadásként fogják fel az ügyet, de egy, most megszólaló történész, az 56-os specialista Rainer M. János a kormány emlékezetpolitikájának kudarcának is tartja az ügyet.
Alig vannak a magyar történelemnek demokratikus hagyományai
Rendszerint zárványban maradnak a demokratikus erők, hagyományaik így nem minősíthetők folytonosnak. Ezzel magyarázható, hogy többnyire az antidemokratikus törekvések stabilizálódtak nálunk – hangzott el a történelemtanárok hétvégi konferenciáján.
Kozmetikázta az MTI a Göncz Árpád-emléktábla avatásán elhangzott beszédet
A szögesdrót-kerítésről, a pusztuló falvakról, a politikai és művészeti giccsről, az "új önkényurakról" is beszélt Rainer M. János történész Göncz Árpád emléktáblájának avatásakor, de az MTI erről már nem számolt be.
Volt-e Kádárnak nemzetpolitikája?
Kádár János külpolitikája és nemzetközi tárgyalásai címmel jelent meg Földes György tollából egy új kötet, amelynek bemutatóján kiderült, az akkori külpolitikának nem ideológiai, sokkal inkább dollár- és rubelszerzési céljai voltak.
Rainer M. János Nagy Imrével együtt ciki a közrádiónak?
Hiába adott interjút a Kossuth Rádió munkatársának 1956 egyik legmegbecsültebb kutatója, állítása szerint a beszélgetés azért nem kerül adásba, mert egy szerkesztő szerint nem kell nekik "ez a raineres-nagyimrés narratíva". Az MTVA még nem reagált Rainer M. János állítására.
A magyar jobboldalt a háború előtti nacionalizmus jellemzi
A Horthy-kori és az 1990 utáni jobboldalt a nacionalizmus köti össze. A hazai jobboldal tehát eltér a nyugat-európai konzervativizmustól, amely a demokratikus hatalomgyakorlásra fekteti a hangsúlyt – erről beszélt a Búvópatakok kutatási projekt lezárultával annak irányítója, Rainer M. János történész, az 1956-os Alapítvány vezetője.
Azoknak lesz állás, akik kiszolgálják a politikát
A kormányzat saját történelemverziót rendel, aminek a hatására a történész szakma is polarizálódott – hangzott el az ELTE-n megrendezett vitán. Pénz csak a kormány által létrehozott intézményeknek ömlik, a színvonalasabb szakmai műhelyek lassan kivéreznek.
Újrakezdődik az 56-os intézet vezetője elleni rágalmazási per
A Kúria csütörtöki döntése szerint újrakezdődik másodfokon az a magánvádas büntetőper, amelyet Bereczki Vilmos volt kisgazda politikus indított Rainer M. János történész, az 56-os intézet vezetője ellen azért, mert az intézet honlapján hálózati személyként tüntették fel.
Kónya Imre: Göncz nem maradt pártatlan
Az állampárt a saját vezetésével képzelte el a többpártrendszert, a politikai váltógazdálkodást eleinte nem akarta visszaállítani - mondta Tölgyessy Péter alkotmányjogász kedden Budapesten a Habsburg Történeti Intézet és a Budapesti Andrássy Egyetem konferenciáján. Kónya Imre, az 1989-es Ellenzéki Kerekasztal megalakítását kezdeményező Független Jogász Fórum akkori vezetője pedig egyebek mellett arról beszélt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnökként nem felelt meg a politikai pártatlanság elvárásának.
Jóbarátok magyar módra: Münnich Ferenc és Nagy Imre
Két olyan kommunista politikus pályafutása ívelt fel 1956 őszén, akik egykor Moszkvában a legjobb barátságban voltak. Pályájuk később ellentétes oldalra vezette őket. A forradalom miniszterelnökéről, Nagy Imréről, illetve az 1956 utáni megtorlás egyik leghírhedtebb képviselőjéről, Münnich Ferencről van szó.
Bezárás szélén az 1956-os Intézet
Rainer M. János főigazgató nem kívánt nyilatkozni a helyzetükről, a Népszabadság azt írja: 2011-ben 60 százalékkal csökkentenék az intézet állami támogatását.
Rainer M. János reflektál Schmidt Mária levelére
Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója egyetért Schmidt Máriával: véget kell vetni a tudományfinanszírozás egészségtelen gyakorlatának a jelenkor-történeti kutatás terén. Még nem késő, a 2009-es költségvetésben erre módot lehet találni – írja szerkesztőségünkhöz intézett levelében. A levelet az alábbiakban közöljük, és csatoljuk a Hiller Istvánhoz a mai nappal küldött levelét.
Emberi kárpótlást nyújtott Nagy Imre újratemetése
Ötvenegy éve végezték ki Nagy Imrét és mártírtársait. 1989-es újratemetésük a rendszerváltás jelképes eseménye lett. Kedden a mártírhalált halt miniszterelnökre emlékezünk.
Rainer János a hálózati személyek újabb névsoráról
Mint derült égből villámcsapás, az 56-os intézet csütörtökön, késő este honlapjára váratlanul feltett egy új listát az állambiztonsági szolgálat tagjairól: 181 fedőnévből 110-et nevesített, néhányuk munkadossziéjának anyagát a hvg.hu is ismertette. Akkora volt az érdeklődés, hogy pénteken lehetetlen volt rámenni az intézet honlapjára, szervere lefagyott. Rainer M. Jánost, az 56-os intézet főigazgatóját kérdeztük, miért most hozták nyilvánosságra a névsort, és mi várható a jövőben?
Rainer M. János az ügynökök szerepéről
Csak jelentéktelen szereplői voltak Nagy Imre és mártírtársai újratemetési ceremóniájának a Belügyminisztérium állambiztonsági hálózatának tagjai 1989. június 16-án - mondta Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója pénteken.
Rainer M.: nem jó, hogy a leleplezett ügynök celebbé válik
Az ügynökkérdés nem csak a múlt része, sok köze van a jelenhez, mert rendszeresen beszélünk róla - mondta Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet főigazgatója pénteken Budapesten, az Ünnepi Könyvhét pódiumbeszélgetésén.