Már rég nem az eredeti, identitásproblémáról szól a Pruck–Dózsa-ügy, vagyis az, ki szerepel az egyik kiemelt, 1956-ról megemlékező archív fotón. Schmidt Máriáék személyes támadásként fogják fel az ügyet, de egy, most megszólaló történész, az 56-os specialista Rainer M. János a kormány emlékezetpolitikájának kudarcának is tartja az ügyet.
Rendszerint zárványban maradnak a demokratikus erők, hagyományaik így nem minősíthetők folytonosnak. Ezzel magyarázható, hogy többnyire az antidemokratikus törekvések stabilizálódtak nálunk – hangzott el a történelemtanárok hétvégi konferenciáján.
A szögesdrót-kerítésről, a pusztuló falvakról, a politikai és művészeti giccsről, az "új önkényurakról" is beszélt Rainer M. János történész Göncz Árpád emléktáblájának avatásakor, de az MTI erről már nem számolt be.
Kádár János külpolitikája és nemzetközi tárgyalásai címmel jelent meg Földes György tollából egy új kötet, amelynek bemutatóján kiderült, az akkori külpolitikának nem ideológiai, sokkal inkább dollár- és rubelszerzési céljai voltak.
Hiába adott interjút a Kossuth Rádió munkatársának 1956 egyik legmegbecsültebb kutatója, állítása szerint a beszélgetés azért nem kerül adásba, mert egy szerkesztő szerint nem kell nekik "ez a raineres-nagyimrés narratíva". Az MTVA még nem reagált Rainer M. János állítására.
A Horthy-kori és az 1990 utáni jobboldalt a nacionalizmus köti össze. A hazai jobboldal tehát eltér a nyugat-európai konzervativizmustól, amely a demokratikus hatalomgyakorlásra fekteti a hangsúlyt – erről beszélt a Búvópatakok kutatási projekt lezárultával annak irányítója, Rainer M. János történész, az 1956-os Alapítvány vezetője.
A kormányzat saját történelemverziót rendel, aminek a hatására a történész szakma is polarizálódott – hangzott el az ELTE-n megrendezett vitán. Pénz csak a kormány által létrehozott intézményeknek ömlik, a színvonalasabb szakmai műhelyek lassan kivéreznek.
A Kúria csütörtöki döntése szerint újrakezdődik másodfokon az a magánvádas büntetőper, amelyet Bereczki Vilmos volt kisgazda politikus indított Rainer M. János történész, az 56-os intézet vezetője ellen azért, mert az intézet honlapján hálózati személyként tüntették fel.
Az állampárt a saját vezetésével képzelte el a többpártrendszert, a politikai váltógazdálkodást eleinte nem akarta visszaállítani - mondta Tölgyessy Péter alkotmányjogász kedden Budapesten a Habsburg Történeti Intézet és a Budapesti Andrássy Egyetem konferenciáján. Kónya Imre, az 1989-es Ellenzéki Kerekasztal megalakítását kezdeményező Független Jogász Fórum akkori vezetője pedig egyebek mellett arról beszélt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnökként nem felelt meg a politikai pártatlanság elvárásának.
Két olyan kommunista politikus pályafutása ívelt fel 1956 őszén, akik egykor Moszkvában a legjobb barátságban voltak. Pályájuk később ellentétes oldalra vezette őket. A forradalom miniszterelnökéről, Nagy Imréről, illetve az 1956 utáni megtorlás egyik leghírhedtebb képviselőjéről, Münnich Ferencről van szó.
Rainer M. János főigazgató nem kívánt nyilatkozni a helyzetükről, a Népszabadság azt írja: 2011-ben 60 százalékkal csökkentenék az intézet állami támogatását.
Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója egyetért Schmidt Máriával: véget kell vetni a tudományfinanszírozás egészségtelen gyakorlatának a jelenkor-történeti kutatás terén. Még nem késő, a 2009-es költségvetésben erre módot lehet találni – írja szerkesztőségünkhöz intézett levelében. A levelet az alábbiakban közöljük, és csatoljuk a Hiller Istvánhoz a mai nappal küldött levelét.
Ötvenegy éve végezték ki Nagy Imrét és mártírtársait. 1989-es újratemetésük a rendszerváltás jelképes eseménye lett. Kedden a mártírhalált halt miniszterelnökre emlékezünk.
Mint derült égből villámcsapás, az 56-os intézet csütörtökön, késő este honlapjára váratlanul feltett egy új listát az állambiztonsági szolgálat tagjairól: 181 fedőnévből 110-et nevesített, néhányuk munkadossziéjának anyagát a hvg.hu is ismertette. Akkora volt az érdeklődés, hogy pénteken lehetetlen volt rámenni az intézet honlapjára, szervere lefagyott. Rainer M. Jánost, az 56-os intézet főigazgatóját kérdeztük, miért most hozták nyilvánosságra a névsort, és mi várható a jövőben?
Csak jelentéktelen szereplői voltak Nagy Imre és mártírtársai újratemetési ceremóniájának a Belügyminisztérium állambiztonsági hálózatának tagjai 1989. június 16-án - mondta Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója pénteken.
Az ügynökkérdés nem csak a múlt része, sok köze van a jelenhez, mert rendszeresen beszélünk róla - mondta Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet főigazgatója pénteken Budapesten, az Ünnepi Könyvhét pódiumbeszélgetésén.
