A gesztenyepüré, jókora tejszínhab dombocskákkal, sokunknak ellenállhatatlan csemege. Nem csoda, hogy bekerült az ország kedvenc édességeinek tízes toplistájába is. Bizonyára dobogós is lehetne, ha mindenhol valóban szelídgesztenyéből készülne. Igaz, így egy kicsit időigényes, de legalább otthon ne sajnáljuk magunktól az igazit.
Úgy tűnik, a csülök igazi magyar virtus, nagyon a mi konyhánk sajátja. Nem vitatva, hogy a bajorok is erősek csülökben, de nekik ez csak sörkorcsolya. Míg a mi tányérunkra fő fogásban valamiféle nemzeti hagyomány juttatja, mely feltétlen tiszteletet tanúsít a korszerűtlen, zsíros és egészségtelen, de isteni ételek felé.
Manapság nem is trendi téli buli az, ahol kimarad a programból a gesztenyesütés. De nincs új a nap alatt. Generációk számára idézi vissza régi zimankós napok emlékét a csalogató meleg és a messzire szálló illat.
Kevés trópusi örökzöld fa akad, amelynek elég lehántani a belső kérgét, s darabokban vagy porrá őrölve máris értékes fűszert ad. Semmivel sem összetéveszthető, kellemes illata pedig mindig ünnepi hangulatot idéz.
A brownie, azaz a tömény, rettentően csokis sütemény, ami eredetileg az amerikai tűzhelyek szülötte, meghódította az egész világot. Ám, ha unjuk a barnát, váltsunk szőkére!
Az olasz konyha hagyományosan egyszerű és nagyszerű. A talján gasztrobloggerek ezt a tradíciót webes naplóikban is felmutatják. Egyöntetűen vallva: ne álldogálj órákig a tűzhely előtt, ne strapáld magad halálra, amit csinálsz, könnyedén csináld, de azt szívvel és lélekkel!
Amikor szinte minden sarkon találunk már egy kínai gyorsbüfét, és a sushi bárok is gombamód szaporodnak Magyarországon, akár azt is gondolhatnánk, hogy ismerjük a Távol-Kelet konyhaművészetét. Ezt a tévhitet akarta eloszlatni a Marriott Hotel Peppers! étterme, amikor a Koreai Nagykövetség kezdeményezésére pár napra egy koreai vendégszakácsnak engedte át konyháját.
Tudósítónk egy Michelin csillagos séf főzőtanfolyamán járt. Néhány egyszerű recept apró trükkökkel, és odahaza csillagos konyhánk lesz.
Mi is az, amiért zokszó nélkül hajlandóak vagyunk sorba állni? Amiért nem egy férfiember önként s emelt fővel vállalja be a hétvégi piacozást? Nem másért, mint egy jó lángosért.
Testkontroll ide vagy oda, a burgonya a legnépszerűbb köretünk. Kész csoda, hogy a sült krumplinak nincs még külön rajongói oldala a Facebookon. Mi most a finom, krémes burgonyapürének lobbizunk, amelyet különböző fűszerekkel, kiegészítőkkel fenségessé és megunhatatlanná varázsolhatunk.
Hiányzik a kerek, a puha, a ropogós, a kicsi, a nagy, a magos, a sajtos, a sós. Mégsem mehetünk mindig moziba, csak a perec kedvéért, amit az ottani büféken kívül máshol nem nagyon majszolhatunk. De otthon miért is ne?
A kávé szerelmesei pontosan tudják, milyen óriási különbségek lehetnek kávé és kávé között. Még a kevéssé finnyásak is tisztában vannak azzal, hogy a csészéjükben lévő kávé minősége a kávészemek alapos megválogatásánál kezdődik. Évszázadok óta két fő kávéfajtából, az arabicából és a robustából készülnek a kávék világszerte.
Most akkor egészséges-e a tojás vagy sem? Együk vagy ne együk? A tojás világnapja alkalmából készült összeállításunkból egy sor érdekes dolgot megtudhatnak, amelyek fényében lehet mérlegelni: igen vagy nem?
Talán egyszer visszatérhet asztalunkra az egykor húsáért, ikrájáért kedvelt halunk. Pár hete engedték a Dunába az első száz vizaivadékot.
Egyszerű és nagyszerű. Ezzel még maga Ferenc József is egyetértene – hiszen ő császári fenségének is a kedvence volt a császármorzsa.
A narancsszínű, édeskés, krémes sütőtök igazi őszi zöldség, nemsokára be is köszönt a sütőtökszezon. Ezzel együtt jár, hogy bárhova nézünk, sütőtököt látunk, de szerencsére az árak is barátibbak. Érdemes sütőtökös receptek után kutakodni, ebben segítünk most mi is.
Új sorozatunkban egyes városok, régiók gasztronómiai jellegzetességeit gyűjtjük össze, nemcsak vendéglőkbe, de boltokba, kézműves műhelyekbe, kistermelőkhöz is bekukkantva. Elsőként a határon túlra ruccantunk, az ukrajnai Kárpátalja megyébe.
A kenyér nálunk főleg kelt tésztából készül, pedig őseink kezdetben a kovász nélküli, vízből és lisztből sült kenyeret ismerték csak. A világ több táján még ma is a kovász nélkül sült, általában kerek, lapos tésztakorong jelenti a kenyeret. Bármilyen hihetetlennek is tűnik, a csak alapvetően két-három hozzávalóból készülő mindennapi betevő egy kis fantáziával igazán izgalmas harapnivalóvá változtatható.
Ismerik a nevét és receptjét Pákozdtól Montevideóig. Mégis feledésbe merült, ki készítette először. A süteményt a híres cigányzenészről, Rigó Jancsiról nevezték el, akire a szülőhelyén zenei és kulináris fesztivállal emlékeznek az utóbbi években.
Régen az otthoni kenyérsütés teljesen mindennapos dolognak számított. Szerencsére manapság újra kezd divatba jönni a saját kezűleg, vagy a kenyérsütő gép bevetésével készített kenyér. Érdemes belefogni, nemcsak az alapanyagokat választhatjuk meg, de kedvünk szerint ízesíthetünk is.
