Az első kora nyári zöldborsóból készült fogás kisebb ünnep a konyhában, hiszen az üde, zöld, édes, friss szemek íze nem hasonlítható a mélyhűtött, pláne a konzerv zöldorsóéhoz. S bár sokáig kínálkozik még a piacokon, pár hétig élvezhetjük csak igazán, így nyugodtan görgessük a szezon idején mind többször a tányérokra.
Mit csináljunk, ha leves mániásak vagyunk, de a hőmérő higanyszála kúszik felfelé? Klasszis tartalmas kanalaznivaló már nemigen jöhet szóba, az igazi nyári hűsítő-frissítő pedig még nem. Változatosságban nem lehet hiány, hiszen friss alapanyagokban éppen ilyenkor tobzódhatunk igazán.
Először fordul elő az 1987-ben alapított Bocuse d'Or történetében, hogy nemzeti alapanyagaink kerülnek a versenytányérokra. Már csak két nap, és május 10-11-én Európa legjobb séfjei a magyar kecsegét és gímszarvas borjút tálalják a budapesti kontinentális döntőn.
Valószínűleg nagy lehetett a vendégjárás ilyen tájt a mai Gorsium környékén. Közeli palotájában köszönthette vendégeivel a római tavaszünnepet, a Floráliát a még mindig tisztázatlan rangú, ám ugyancsak elhíresült előkelőség, Seuso is. S az esemény alkalmából rendezett lakomát minden bizonnyal a szintén sok titkot rejtő díszes ezüstkészlettel terítettek. De mi is kerülhetett a tálakra?
Ha gyorsan szeretnénk valami finomat, és ráadásul még egészségeset is összedobni, akkor legjobb, ha egy wokban elkészíthető fogást választunk. Ilyenkor tavasszal dúskálhatunk a zöldségekben, amelyek a wokban garantáltan zamatosak, ropogósak lesznek. Lássuk, mit tud ez az ázsiai csodaedény.
Receptek között keresgélve az internetes oldalakon, vagy étlapokat böngészve is gyakran találkozhatunk pár olyan kifejezéssel, aminek jelentése nem teljesen világos. Az egyik ilyen a gratin, vagy au gratin, ami nem más, mint csőben sült étel.
Ha nem is akartunk sütni, ha el akartunk menekülni a hétvégére, mégis maradtunk, s lenne számos ok, amiért pánikolunk, mert beugranának hozzánk legalább egy kávéra barátok, rokonok, akkor itt a megoldás húsvéti “last minute” jeligére. Kuglóf gyors kevert tésztából, amely édes-nedves zamatát a sűrű tojáslikőrtől kapja.
Ha nem akarunk kalácsot fonogatni, mi több, inkább valami majdnem olyat, mégis mást szeretnénk, akkor süssünk húsvétra brióst. Nem akármilyet. Nem olyan, mint a bolti, pláne nem úgy néz ki. Mert francia, és nekik szigorú briós-szabályrendszerük van. Viszont a magyar húsvéti sonka békében és örömmel megfér a francúz specialitással.
Nyuszi mindjárt betoppan, és gyanítjuk, hogy édesszájú. A répatorta helyett, mellett biztos örül egy mutatós gyümölcsös pitének, amibe belebújtatunk pár almát.
Pikáns kép, ugye? Szaftos, puha, engedelmes sertésszűz. Omlós-ruganyos húsával felveheti a versenyt a büszke bélszínnel, és megérdemli a pezsgőfürdőt. És mi is megérdemlünk egy ünnepi fogást a hosszú hétvégén.
Egy szigetvári háziorvos volt asszisztense betegek adatait adta ki nyugtatófüggő barátnőjének, hogy a más nevére kiállított receptekkel nyugtatót válthasson ki szigetvári patikákban. Bűnszövetségben elkövetett vesztegetés miatt kell felelniük a Szigetvári Járási Bíróságon – írja a bama.hu.
Gárdisták írtak szakácskönyvet. Még hozzá a Vatikán őrzői adnak betekintést a „legfelsőbb” gasztronómiai kulisszatitkokba, 60 recepttel és némi intimitással a pápák, biborosok, érsekek ízlését illetően.
A sárgarépa a konyhai színművek szereposztásakor valahol hátul állt a sorban. Odahaza legtöbbször csak leveszöldségként szerepelt, a sárgarépa-főzelék pedig mindig is a menzák réme volt. Esetleg nyúlkajaként jöhetett szóba, átvitt értelemben vad fogyókúráknál, igaziból meg a húsvéti nyuszinak. Pedig ennél jóval többre érdemes. Van pár tippünk, hogyan juthat főszerephez.
Az olasz és a francia gasztro nagyhatalmak cukrászati vetélkedéséből egyértelműen a franciák kerültek ki győztesen, a viszonylag kevés számú talján édesség azonban csaknem annyira híres, mint az összes francia sütemény együttvéve. Ráadásul könnyen, gyorsan összeállíthatók, és máris dolce vita.
Ha unjuk már a burgonya és a rizs édeskettesét, és nem egyszer időszűkében vagyunk, akkor legyen otthon mindig kuszkusz. Az arab konyha mindennapos alapanyaga egyre több helyen kapható itthon, és a bisztrók egyik kedvenc körete is lett. Amellett, hogy gyors , nagyon finom saláta és desszert is készíthető belőle.
Piros színével és a formájával mintha csak Valentin napra teremtődött volna az eper. A palacsintát pedig mindenki szereti. Hát még azt, aki ilyen epres-mascarponés desszerttel lepi meg kedvesét.
Itt a húshagyó kedd, a hamvazó szerda, még megfejeljük egy torkos, avagy zabáló csütörtökkel és búcsúzunk a farsangtól. Így a végén még belehúzhatunk. De ki mondja, hogy legközelebb csak egy év múlva ehetünk krumpli fánkot, Eclairt, képviselő fánkot, cukkini blinit?
A napokban egyre több internetes fórumon és a közösségi oldalon felbukkant a tiszafából, illetve annak gyümölcséből készült teafőzet receptje, annak ígéretével, hogy bárkit gyorsan, végleg megszabadít a télvíz idején kellemetlen köhögéstől. Ám a sokak által „ajánlott” főzet fogyasztása rendkívül veszélyes, esetlenként akár halálos kimenetelű mérgezést is okozhat – hívja föl figyelmet a kockázatokra az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.
Van, ahol karnevál, nálunk leginkább farsang. Egy biztos, nem telhet el fánk nélkül. A vidám, télűző mulatozások egyben a nagy evések-ivások időszaka is.Ne is próbálkozzunk ilyenkor a fogyókúrával.
A mai városi piacok,vásárcsarnokok áruválasztéka sajnos egyre kevésbé különbözik egy szupermarketétől. Amiért mégis jobban szeretünk piacozni, az elsősorban a személyesség. Az a kapcsolat, amit a törzsvásárló soha nem kaphat meg az állandóan változó személyzetű, eladók helyett leterhelt, ingerült árupakolókkal felszerelt áruházakban. A magunk részéről azt tapasztaltuk, hogy a hagyományos árus-vevő bizalmi viszony leginkább a savanyúságosoknál érhető tetten.
