Jaksity György: Az ország egésze van óriási bajban, csődhullám és elbocsátások is lesznek
Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában, de az OECD-országok között is – mondta a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke.
Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában, de az OECD-országok között is – mondta a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke.
Miközben mind érezzük, hogy baj van a magyar gazdaságban, és a szakértők is igencsak pesszimisták, nemcsak egy kimondottan jó GDP-növekedési adat jött, hanem az is kiderült, hogy a beruházásokból is egészen sok érkezett. Arra kerestük a választ: van-e még szufla a gazdaságunkban? Mit hozhat a jövő, meddig tarthat ki ez a lendület, és mi jöhet utána?
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint választania kell az országnak, hogy a növekedés segíti, vagy az inflációt próbálja meg letörni.
A Videoton Holding társ-vezérigazgatója úgy látja, a szolgáltatószektorban is megszaporodhatnak a csődök, az építőiparban pedig már most halmozódnak a problémák.
A lap öt felvonásban vázolta fel a mostani válság lefutását.
Biztos támpont híján nehéz kiszámolni, de legfeljebb 300 milliárdja lehet majd a kormánynak arra, hogy a legkritikusabb pontokon besegítsen. Ám valószínűtlen, hogy ezt is a rezsiköltségek áttételes hatásainak a csillapítására szánná.
Recesszióba csúszhat a gazdaság az év második felében, ami lassan, de átszivárog a munkaerőpiacra is – mondta a hvg360-nak Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Vajon ugyanolyan rossz lesz a helyzet, mint a 2008-2009-es válság idején?
Minden forgatókönyv szerint nő a szankciók nyomása, és bővül az ahhoz csatlakozók száma. A kormányjelentés szerint Európa hirtelen elfordulása az orosz olajtól és gáztól érintheti Oroszország saját piacának ellátási képességét is.
A rezsicsökkentést nem így kellett volna eltörölni, a katatörvény módosításán pedig biztos, hogy hamarosan korrigálni fog a kormány – mondta László Csaba a HVG-nek.
Egy sor gazdasági-pénzügyi mutató a tizennégy évvel ezelőtti krízist megelőző képet mutat. Akkor az amerikai jelzálogpiaci válság globális hatásai érték el Magyarországot, most az uniós támogatások elapadása, gázhiány és recesszió fenyeget.
Amióta Putyin csapatai február 24-én átlépték az ukrán határt, megindultak az olaj- és földgáz árak fölfelé. Pénteken viszont már “csak” 94 dollárba került egy hordó Brent olaj a globális piacon.
A miniszterelnök Tusványoson meghirdette a kimaradás politikáját, amelynek keretében Magyarországnak nemcsak a háborúból, de az európai recesszióból is ki kell maradnia. Ehhez szerinte tényező a nemzeti érzés és a családalapúság. Rövid távon azért erősen számít az uniós támogatásokra és a külföldi multik beruházásaira is.
Egy éve még a 10 százalékos inflációt is nehezen tudtuk elképzelni, ma már a 20-at sem lehet kizárni. Hol lehet a folyamat vége? Ha egy válság állítja meg a drágulást, az mennyire fog fájni? Vendégünk Farkas Zoltán, a HVG munkatársa és Nagy János, az Erste Bank makroelemzője.
Két egymást követő negyedévben is csökkent az amerikai GDP, ezt recessziónak szokás tekinteni. Amerikában hivatalosan egy 8 közgazdászból álló bizottság deklarálhat hivatalosan recessziót. Ezt nem tették meg, ráadásul hiába csökkent a GDP, a munkaerőpiac és a háztartások fogyasztása továbbra is erős.
Az sem lesz alacsony, 7,6 százalékot várnak 2023-ra. De idénre még többet, 11,7 százalékost. Recessziót a Bankholding nem vár, de a második félévben közel kerülhetünk a gazdasági stagnáláshoz.
Miközben Orbán Viktor miniszterelnök június végén még arról beszélt: „nincs megszorítás, és nem is lesz”.
Kínkeserves munka az infláció mögötti folyamatokat megállítani, de minél később teszik meg, annál nehezebb és fájdalmasabb lesz – állítja a volt jegybankelnök az e heti HVG-ben.
Az elemzők utoljára 2002 végén láttak ilyen gyenge szintet.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint csak az árstopokkal lehet kezelni az inflációt úgy, hogy a terhet ne a lakosság viselje.
Nagy Márton szerint ez a megoldás, egy Nobel-díjas közgazdász másképp látja.