„Elsőre úgy tűnik, az történt, hogy Putyin Oroszországa lerohanta Ukrajnát, mire Európa, Észak-Amerika, a civilizált világ nagy része bekeményített. Erre elzárta a gázcsapokat, amivel eszkalálni tudta az energiahelyzetet. De lehet, hogy épp fordítva történt. Az európai gáztározók feltöltése már tavaly tavasszal alacsonyabb szinten volt, mint a megelőző években. Lehet tehát, hogy előbb volt energiaprobléma, és ez adta meg a végső lökést Putyinnak ahhoz a régóta fontolgatott tervéhez, hogy be kéne menni Ukrajnába” – mondta Jaksity György a Szabad Európának adott interjúban.
A Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke beszélt arról is, hogy az összes uniós tagállam közül Magyarország „az egyik legmélyebben integrált az európai gazdaságba”. Ez szerinte a külkereskedelem, „de legalább ennyire a pénzügyi és tőkefolyamatok, nem utolsósorban a kapott támogatások miatt” van így.
Ami Európának jó, arról mondhatjuk, hogy nekünk is jó. Ami Európának rossz, az nekünk is rossz”.
Szerinte a 2010-es években a válságra adott alkalmazkodási reakció többletet generált. „De mindkettő ugyanabba az irányba mutat, hogy az európai szerkezeti nyitottság miatt – ami nagyjából duplája az amerikainak – létfontosságú, hogy a világkereskedelem jól működjön, be tudja szerezni az energiaszükségletét olyan áron, amit a gazdaság kibír. Ez most sajnos nem így van. Ebből Magyarország nem lóg ki semmilyen irányba” – fogalmazott.
A haveri kapitalizmus sajátos keveréke működik nálunk - mondta Jaksity György közgazdász.
Jaksity György szerint Magyarországon a 2021–2022-es fiskális és korábbi monetáris expanzió miatt a rossz számok csak később fognak megjelenni a gazdasági növekedésben. „Az idei első félévben Európa egyik legjobb gazdasági növekedését produkáltuk, de ehhez kétezer milliárd forintot szét kellett dobni, amit most szív vissza a kormány különböző módszerekkel. Egyrészt adókkal, másrészt az energiaár-támogatások részbeni visszavonásával. Mi a következő negyedévekben fogunk szembesülni azzal, amivel Amerika és Európa nagy része már szembesül.
(…) De a számokból már most látszik, hogy Magyarország Európa egyik legmagasabb, ha nem a legmagasabb inflációjával néz szembe. Abban a pillanatban, amint az árkorlátozások megszűnnek, ez még inkább a felszínre kerül”
– mondta Jaksity György, hozzátéve azt is, hogy emiatt – akár az energiabiztonság, akár az energiaárak alakulása, akár a kormányzati intézkedések gazdasági hatását nézzük – Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában, de az OECD-országok között is.
„Ezek a kormányzati intézkedések sem az inflációt tekintve, sem a gazdaságnövekedést tekintve nem segítettek, csak eltolták pár negyedévvel ugyanazokat a hatásokat, amelyek máshol már jelentkeztek” – magyarázta.
A probléma oka – folytatta –, hogy az energiakitettségünk és az orosz importtól való függőségünk a legmagasabbak között van Európában, de ez csak az egyik tényező.
Attól, mert ársapka van az egyéni felhasználóknak, az országnak még ki kell fizetnie a teljes gázárat. Minden ellenkező állítással szemben mi ugyanúgy piaci árat fizetünk az orosz földgázért, mint bárki más Európában”.
Jaksity szerint e számla összege felment havi egymilliárd euró fölé. „Ha megnézzük, hogy milyen alacsony Magyarország nemzetközi tartalékának a mértéke, akár a bruttó hazai termékhez, akár az importhoz viszonyítva, egy ilyen árrobbanás az importban tovább rontja az ország nemzetközi fizetőképességét. Nemcsak arról a problémáról beszélünk, hogy hány százezer háztartás kerül télen rendkívül nehéz helyzetbe az energiaszámla miatt, hanem arról is, hogy az ország egésze van óriási bajban. Hiszen alacsonyak a nemzetközi tartalékaink, viszont az importszámlánk jelentősen megugrott”.
Szerinte biztos, hogy lesznek elbocsátások, mivel sok cég nem tudja kigazdálkodni az energiaárakat. „Lehet, hogy valahogy átvészeli a következő egy évet, de valami módon csökkenteni kell a kiadásait. (…) Minél veszteségesebb egy cég, annál kevesebbet fog termelni, mert annál kisebb lesz a vesztesége. Ez egy ördögi kör. Csődhullám lesz, és elbocsátások is lesznek. Senki kezében nincs olyan eszköz, amivel ezt meg lehetne állítani, vagy akár csak jelentősen tompítani lehetne a gazdasági hatásait”.
