Baljós számok: meghökkentően hasonlít a magyar gazdaság állapota a 2008-as válság előttire

Okozhat-e olyan súlyos visszaesést a magyar gazdaságnak, ha leáll az oroszországi gáz importja, mint amekkorát a globális pénzügyi válság idézett elő a finanszírozási láncok megszakadásával? A Nemzetközi Valutaalap minap közzétett elemzése szerint igen. A 2008-as krízis után közel hat százalékkal zsugorodott a hazai össztermék, és most az IMF ekkora visszaesést vizionál arra az esetre, ha az oroszországi szállítások teljesen leállnak. Tanulmányuk szerint Csehország, Magyarország és Szlovákia a leginkább sebezhető, ezekben az országokban egy hirtelen stop esetén a gázfogyasztásnak több mint a negyven százalékát nem lehet más energiahordozókkal pótolni.

Mindeközben egyre több kutató és elemző jövendöl az Egyesült Államokban és Európában is recessziót; a Nemzetközi Valutaalap nincs közöttük, úgy látja, ez elkerülhető. Ebben a már megtapasztalt infláción kívül visszaeséssel, gáz- és pénzhiánnyal fenyegető időszakban egyáltalán nem mindegy, milyen állapotban érnék a külső csapások a magyar gazdaságot. Felettébb aggasztó, hogy Magyarország egy sérülékenységi listán ismét az élbolyba került. A Standard & Poor’s hitelminősítő az öt leginkább sebezhető valuta közé sorolta a forintot, azon az alapon, hogy ezekben az országokban az államadósság több mint tíz százalékát kell évről évre megújítani. Az Államadósság-kezelő Központ az idén kilencezer milliárd forint értékben tervez kibocsátani állampapírokat, ez a várható hazai össztermék közel 15 százaléka. A képet ezzel együtt árnyalja, hogy a valutájuk révén sebezhetőnek ítélt országok közül egyedül Magyarországnak van befektetésre ajánlott, BBB minősítése, a többié jóval gyengébb, Brazíliáé BB-, Egyiptomé B, Ghánáé B-, Ukrajnáét pedig a napokban vágta vissza az eleve gyenge CCC-ről az alulmúlhatatlan C-re a Fitch. Aznap, amikor Magyarország minősítését megerősítette.

Ha gázválság lesz télen, akkor az olaj ára is megugorhat

Noha az elmúlt időszakban az olajárak a háború előtti idők szintjére csökkentek, több olyan, részben éppen a háborúból eredő kockázati tényező van, ami miatt ez az áresés kérészéletű lehet. Az egyik kockázat éppen az, ha bekövetkezik az, amitől Európa fél és télen gázválság lesz. De Líbia, Brazília, Irak és Irán is kockázatot jelent.

Csakhogy a Fitch egyrészt azt feltételezte, hogy a gázszállítások nem állnak le, másrészt azt, hogy szeptember végéig a magyar kormány megállapodik az Európai Unióval a helyreállítási program kereteinek felhasználásáról. Egyikre sem lehet mérget venni. A helyreállítási alap közel 6 milliárd euró ingyenes forrást és nagyjából 10 milliárd euró hitelt jelentene. De hogy az utóbbit igénybe venné-e Magyarország, nem tudni. Márciusban Orbán Viktor kifejezetten követelődzött, hogy ezt megkapja, ám ennek felhasználására vonatkozó programot a kormány nem nyújtott be. Sőt a minap a Fidesz és a KDNP képviselői elfogadtak egy országgyűlési határozatot, amely szerint a magyar kormány által követendő uniós stratégia ellenzi az Európai Unió hitelfelvételét, jóllehet a helyreállítási alap egyik pillérét ez adja. Az pedig már-már a számmisztika világába tartozik, hogy 2008 után nagyjából 14 milliárd euró IMF- és uniós hitel húzta ki Magyarországot a pénzügyi krízisből, és ennél valamelyest nagyobb ingyenes forrás és uniós hitel segíthetné a következő esztendők válságkezelését is.