A szívek forradalma volt címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Bild című német lap hétfői számában Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.
1989. június 16-a katartikus pillanat, lélektani fordulópont volt, de a társadalmi katarzis elmaradt, a nemzeti gyászmunka nemigen érintette meg a társadalmat – állítja interjúnkban Rainer M. János történész. Az 1956-os Intézet főigazgatója szerint más-más okból, de sem az állampárt, sem az ellenzék nem akart politikai demonstrációt Nagy Imréék újratemetéséből.
A magas rangú német Point Alpha díjjal tüntették ki vasárnap Németh Miklós volt miniszterelnököt az európai és a német egység érdekében kifejtett munkájáért. A díjat ezt megelőzően olyan magas rangú politikusok kapták, mint Vaclav Havel, Lech Walesa vagy első alkalommal a Bush - Kohl - Gorbacsov trió.
Legújabb regénye, a Megyek utánad főhőse éppúgy nem tud mit kezdeni a rászakadt nagy szabadsággal, mint a körülötte lévő társadalom a rendszerváltással. Csodavárás, múltfeldolgozás, felelősség-áthárítás, felnőttesdi. Grecsó Krisztiánnal beszélgettünk, aki szerint regénye happy enddel végződik, de errefelé az is csak kicsi lehet.
Az Ukrajnában lezajlott legutóbbi fejlemények is világosan mutatják, hogy mekkora szerencse volt Közép- és Kelet-Európa negyedszázaddal ezelőtti fordulatainak békés mivolta - mondta csütörtökön Londonban a német kancellár.
Egy felmérés szerint az MSZP, az Együtt-PM és a DK szavazóinak több mint a fele tartja úgy, hogy egyáltalán nem érte meg a rendszerváltás. A rendszerváltásról pozitív véleményt alkotók aránya az LMP-sek körében volt a legnagyobb, utána a Fidesz és a Jobbik szavazói következnek.
Különös történelmi értékelésbe bocsátkozott tegnap Orbán Viktor.
Lázár János sajnálja, hogy ’90-ben nem Pozsgay Imre lett a köztársasági elnök. Már csak az utolsó vallomás hiányzik.
Azért nevezte az 1956-os őszi történéseket népfölkelésnek, mert reálisnak tartotta a polgárháború veszélyét 1988-89 fordulóján - mondta szombaton Hódmezővásárhelyen Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter.
A magyar kormány is ünnepségsorozattal emlékezik a huszonöt évvel ezelőtti magyar–osztrák határnyitásra, amely az első lépés volt a rendszerváltoztató folyamat megindulásához - tájékoztatta a Magyar Hírlapot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
A rendszerváltás utáni első kormányfő húsz éve ezen a napon hunyt el. Összeállításunkban személyes emlék és távolságtartó összegzés egyaránt helyet kapott. Megszólal egykori barát és ellenfél egyaránt.
Bár méltatói nem győzik hangsúlyozni, mennyit köszönhet a rendszerváltó Magyarország Antall Józsefnek, az is nyilvánvaló, hogy egy hozzá hasonló személyiség ma már nem tudna teret nyerni a hazai politika színpadán. Húsz éve halt meg Antall József, összeállításunkban a maga után hagyott örökséget próbáljuk megragadni.
Nagy hibát követtek el az újságírók a kelet-európai rendszerváltások idején, amikor nem jártak utána, és nem tettek fel kemény kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mi lett a bukott rezsimek embereivel és a leváltott rendszerekben felhalmozott pénzekkel - írja a European Voice csütörtökön megjelent, e heti számában Edward Lucas, a The Economist külpolitikai szerkesztője.
Elhunyt Tadeusz Mazowiecki, a modern kori Lengyelország első demokratikusan választott miniszterelnöke.
1956: történelem, ami azt jelenti, hogy időszerűtlen – véli Tamás Gáspár Miklós. Szerinte nem lehet zokon venni, hogy 1956 igazi karakteréről mindenki megfeledkezett, és aki rá akar hivatkozni, hamisít, még ha önkéntelenül is.
Az Antall-kormány idején is lezajlott egy nagy „számonkérési vita” a magyar politikában, igaz, akkor nem az előző kormányokat, hanem a bukott szocialista rendszer vezetőit vették volna célkeresztbe. Munkatársunk, a 19 évig parlamenti tudósítóként dolgozó Domány András visszatekintéseinek negyedik része következik.
Ma már szinte elképzelhetetlenül kulturált hangnemben vitatkoztak a parlamenti pártok 1991-ben arról, melyik legyen az ország hivatalos állami ünnepe. Visszatekintve az is érdekes, mit gondolt akkor a Fidesz október 23-ról, és augusztus 20-ról. Munkatársunk, a 19 évig parlamenti tudósítóként dolgozó Domány András visszatekintéseinek harmadik része következik.
