Megérkezett a rendszerváltozás 25. évfordulójáról megemlékező Szabadság Expressz szerda délelőtt Varsóból útjának harmadik állomására, Budapestre. A résztvevők szerint az utazás kiváló alkalom arra, hogy "első kézből" megismerjék a negyedszázaddal ezelőtti eseményeket.
Gdansk és Varsó után kelet-közép-európai körútjának harmadik állomására, Budapestre érkezik szerdán kétnapos látogatásra a rendszerváltás 25. évfordulójára emlékező Szabadság Expressz.
A tisztázás hiányától sokat szenvedett ez az ország – mondta a HVG-nek adott interjújában Csányi Vilmos biológus, aki a generációs traumáktól és arról is beszélt, hogy „mindenkinek sok baja van”.
Történelmet írtak, akik részt vettek 1989 egyik világpolitikai jelentőségű eseményének, a Páneurópai pikniknek a szervezésében, amiről még a korabeli új-zélandi tévé is a helyszínről tudósított – a magyar állami tévé azonban nem. Minderre az egyik szervező, Nagy László emlékszik vissza a neten is olvasható terjedelmes beszámolójában. Nagy felidézi a szervezés legapróbb részleteit, de maga is hiányolja például a világpolitikai hátteret, az események valódi mozgatórugóit. A korabeli magyar állami és állampárti vezetés tényleges szándékait sem ismerhetjük pontosan, jóllehet Pozsgay Imre – akkori államminiszter, az MSZMP elnökségi tagja – ''piknikfővédnök'' pozitív és ösztönző szerepét minden beszámoló kiemeli, ahogy Habsburg Ottóét is, aki az esemény ''nyugati'' fővédnöke volt.
Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én pár órára „eltűnt a vasfüggöny” Kelet és Nyugat között. A debreceni MDF-es, Mészáros Ferenc ötletéből megszervezett Páneurópai piknik legapróbb részleteit, az NDK-s menekültek Nyugatra szökését szinte percről percre ismerjük, de a háttérben zajló folyamatok feltárásához még idő kell: alighanem még túl közel vagyunk az eseményekhez.
A magyar társadalom vezérei az elmúlt huszonöt évben az országot inkább rombolták, mint építették – állítja Hankiss Elemér, majd hozzáteszi: azért, ami a jólétet illeti, még így is a világ első 15-20 százalékában vagyunk. Befejezetlen ember című új kötete apropóján beszéltünk az író-szociológussal a Zuckerberg-galaxisról, a fogyasztói társadalom hazugságairól, s arról, hogy miért nem képes Magyarország kitörni a válságból.
Az első szakadás a vasfüggönyön című nemzetközi utazó kiállítás megnyitójával megkezdődött vasárnap a negyed századdal ezelőtt Sopronpusztán, a magyar-osztrák határon rendezett Páneurópai piknikre emlékező, keddig tartó eseménysorozat.
Meghalt Christian Führer evangélikus lelkész, aki huszonnyolc éven keresztül volt a Szent Miklós templom lelkésze, ott szervezte meg 1982-től kezdve minden hétfőn a hidegháború ellen tiltakozó, "imák a békéért" elnevezésű rendezvényt. 1989-ben ezekből alakultak ki az Erick Honecker vezette keletnémet rezsim elleni tüntetések.
A szívek forradalma volt címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Bild című német lap hétfői számában Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.
1989. június 16-a katartikus pillanat, lélektani fordulópont volt, de a társadalmi katarzis elmaradt, a nemzeti gyászmunka nemigen érintette meg a társadalmat – állítja interjúnkban Rainer M. János történész. Az 1956-os Intézet főigazgatója szerint más-más okból, de sem az állampárt, sem az ellenzék nem akart politikai demonstrációt Nagy Imréék újratemetéséből.
A magas rangú német Point Alpha díjjal tüntették ki vasárnap Németh Miklós volt miniszterelnököt az európai és a német egység érdekében kifejtett munkájáért. A díjat ezt megelőzően olyan magas rangú politikusok kapták, mint Vaclav Havel, Lech Walesa vagy első alkalommal a Bush - Kohl - Gorbacsov trió.
Legújabb regénye, a Megyek utánad főhőse éppúgy nem tud mit kezdeni a rászakadt nagy szabadsággal, mint a körülötte lévő társadalom a rendszerváltással. Csodavárás, múltfeldolgozás, felelősség-áthárítás, felnőttesdi. Grecsó Krisztiánnal beszélgettünk, aki szerint regénye happy enddel végződik, de errefelé az is csak kicsi lehet.
Az Ukrajnában lezajlott legutóbbi fejlemények is világosan mutatják, hogy mekkora szerencse volt Közép- és Kelet-Európa negyedszázaddal ezelőtti fordulatainak békés mivolta - mondta csütörtökön Londonban a német kancellár.
Egy felmérés szerint az MSZP, az Együtt-PM és a DK szavazóinak több mint a fele tartja úgy, hogy egyáltalán nem érte meg a rendszerváltás. A rendszerváltásról pozitív véleményt alkotók aránya az LMP-sek körében volt a legnagyobb, utána a Fidesz és a Jobbik szavazói következnek.
Különös történelmi értékelésbe bocsátkozott tegnap Orbán Viktor.
Lázár János sajnálja, hogy ’90-ben nem Pozsgay Imre lett a köztársasági elnök. Már csak az utolsó vallomás hiányzik.
Azért nevezte az 1956-os őszi történéseket népfölkelésnek, mert reálisnak tartotta a polgárháború veszélyét 1988-89 fordulóján - mondta szombaton Hódmezővásárhelyen Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter.
A magyar kormány is ünnepségsorozattal emlékezik a huszonöt évvel ezelőtti magyar–osztrák határnyitásra, amely az első lépés volt a rendszerváltoztató folyamat megindulásához - tájékoztatta a Magyar Hírlapot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
