Túl a szekértáborharcokon
Mára kiderült, hogy az elit 25 évig rosszul sáfárkodott a szabadsággal.
#rendszerváltás
"Ami igazán sokkolt, a rabok közötti politikai megosztottság"
Az underground lapok és irodalmi kiadványok Lengyelországban sokkal szélesebb körben voltak ismertek, mint Magyarországon, ahol a földalatti mozgalom alapvetően a fővárosi demokratikus ellenzék szűk köréhez kötődött. A nyolcvanas években az underground célja nem is a rendszer megdöntése, hanem a meghamisított valóság állandó kiigazítása volt. A börtönt is megjárt Janusz Anderman író a hvg.hu-nak az underground mindennapjairól, az egykori ellenzék végletes megosztottságáról, a rendszerváltás "hagyatékáról" beszélt. A napfény íze. 9. rész.
Kifütyülték a szivárványszínűző jobbikost
Az Együtt a rendszerváltásról és az elmúlt 25 évről rendezett konferenciát, ami végül egy Jobbikról szóló vitába torkollott. Rég volt ekkora politikai birkózás, jött, ami a csövön kifért: elmúltnyolcév, elmúlthuszonötév, buzizás, cigánybűnözés.
„A párttagság nem volt egyenlő a szarevéssel”
A közélet amerikai mosodába került, a volt miniszterek jó része börtönbe megy, a városban élők bevásárlóközpontba járnak, vidéken viszont ma is úgy élnek, mint a középkorban. Mircea Dinescu, a romániai forradalom ikonikus alakja, a helyi Hócipő alapítója, vagyonos vállalkozó a hvg.hu-nak beszélt a kommunista és a kapitalista Románia természetéről, és arról, hogy a politikusok szidalmazása volt a legjobb üzlet, amibe belevágott. A napfény íze, 8. rész
Kövér: "Az elmúlt 25 évet levezénylő politikai elitnek van tartozása"
A házelnök szerint "van miről számot vetni", a politikai elit egymással szemben álló pártjai pedig nem voltak képesek arra, hogy reálisan mutassák be a lehetőségeket az embereknek a rendszerváltozás után.
Orbán elmagyarázta az elmúlt 25 évet
Az első szabadon választott Országgyűlés 25 évvel ezelőtti megalakulása alkalmából rendeztek konferenciát a Parlamentben, ahol többek mellett Orbán Viktor és Kövér László is felszólalt. Utóbbi a kommunistákat ekézte, előbbi arról nyilatkozott, hogy fiatalként majdnem Nyugaton maradt. Antallt dicsérte, majd belerúgott Gyurcsányba.
Felforgathatja a Fideszt Orbán Bayer Zsoltnak tett ígérete
Miközben a Fidesz évtizedek óta fékezi, hogy kiteregessék a rendszerváltás előtti titkosszolgálatok szennyesét, Orbán Viktor most meglepő javaslattal állt elő. Szerinte semmit sem szabad kitakarni a régi dokumentumokból, és a rendszer áldozatai döntsék el, mit hoznak nyilvánosságra. Megnéztük, hogy a Bayer Zsoltnak adott interjúban bedobott ötlet milyen következményekkel járna, és hogy végül kiderülne-e, hogy kik voltak a besúgok és a kémek?
„Nem mondhattam el, hogyan kínoztak meg”
Nagyapja a nácik ellen szórólapozott, ő a kommunista diktatúra ellen küzdött. A most 52 éves Christian Halbrock szüleihez hasonlóan nem érettségizhetett, nem tanulhatott tovább, otthon viszont nyugati könyveket olvastak, nyugati rádiót hallgattak. A 80-as években béke- és környezetvédő csoportokhoz csatlakozott, többször letartóztatták ellenzéki tevékenysége miatt. Kelet-Berlinben egy pincében környezetvédő könyvtárat alapított, 1990-ben részt vett a Stasi-központ ostromában, a rendszerváltás után történész lett: legújabb könyve az ellenállás természetét és gyakorlatát vizsgálja. A napfény íze, 7. rész.
Orbán beszéde után lett minden túloldali „komcsi” – interjú Keserű Imrével
A nyolcvanas évektől a legendás, szabadszellemű szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanáraként egy sor ismert művészt indított el a pályán Alföldi Róberttől Gáspár Sándorig. Országos ismertséget mint reformkörös szerzett magának a rendszerváltás előtt. Orbán Viktor 1989-es beszédéhez köti, hogy ugyanabba a „komcsi”-kategóriába került mindenki, aki a túloldalon állt: Nagy Imrétől Grószig, a munkásőröktől a reformkörösökig. Pedig nem sokkal korábban a munkásőrök még akasztással fenyegették. A Napfény íze sorozatunk 6. részében Keserű Imrével beszélgettünk.
Kövér: Az emberek fejében lévő képzeteknek az átalakítása még hátravan
Kövér László a Veszprém Megyei Naplónak azt mondta, a nagy rendszerszintű átalakítások már lezajlottak, de a fejekben még nem. Szerinte Orbán Viktor az egyetlen államférfi.
"Valódi éhséglázadások lesznek"
Manapság sokan politikai szitokszóként használják, amit 1989 után a keleti blokk országai a gazdaság terápiájának véltek. A reformok gyors felzárkózást ígértek, ami nem valósult meg, miközben a gyógymód fájdalmas volt, és növelte a társadalomban az egyenlőtlenségeket. A témáról könyvet író Philipp Ther osztrák történészt arról kérdeztük, hogyan került Kelet- és Közép-Európa a neoliberalizmus bűvkörébe.
"Nekünk heti három kihallgatás a napirend része volt"
A kelet-európai zenei újhullám legismertebb zenekara, a Plastic People of the Universe máig rendszeresen játszik, nyáron például kínai turnéra készül. A zenekar szaxofonosa és szövegírója, Vratislav Brabenec rendszerellenes izgatás miatt nyolc hónapot ült börtönben, röviddel később mégis aláírta a magyar ellenzék számára is fontos, 1977-es Emberi és Polgári Jogok Csehszlovák Chartáját. A 80-as évek elején a folyamatos vegzálások miatt aztán emigrálni kényszerült. Ha szólásszabadságról van szó, ma is aktív: elsők között támogatta a Pussy Riot szabadon bocsátásáért megfogalmazott 2012-es petíciót. A napfény íze – Kelet-európai rendszerváltások, 5. rész
Kóbor: Hazugság, hogy Magyarországon vad cenzúra lett volna
A szülőföld determinál – Kóbor János szerint csupán politikai rövidlátósága miatt nem lett zenekarával együtt emigráns világsztár. Amúgy nehezen dolgozta fel, hogy Nyugat és Kelet között hezitálva végül az élet döntött helyette. Az Omega frontemberével élhető cenzúráról, felcsatolható vörös csillagról, Orbán Viktorról és a Schmitt Pál közbenjárására megkapott Kossuth-díjról beszélgettünk.
„Nem volt meg a képzettségünk, hogy új világot teremtsünk”
A Securitate brutálisan ellehetetlenített minden komolyabb szervezett ellenállást Romániában, és akkora volt az információhiány, hogy a lakosság többsége még csak nem is hallott a lengyel Szolidaritásról. A forradalom programjában, a Temesvári Nyilatkozatban is voltak naiv követelések, amelyekről nem tudták, hogy pontosan mit jelentenek, mint például piacgazdaság – mondta a hvg.hu-nak Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, aki ma már úgy gondolja, hogy szükségszerű volt az Iliescu-rendszer átmeneti időszaka. Épp csak nagyon elhúzódott. A napfény íze folytatódik.
Jöjjön vissza 1990-be: ma kit választana? – plakáttúra 25 év után
"Az első szabad" – kereken huszonöt éve annak, hogy a szocializmus bukását követően többpárti, szabad választást rendeztek Magyarországon. Az utcákon is láthatóvá vált az, amire évtizedekig nem volt példa: a nyílt politikai verseny. Az évforduló alkalmából sétára, plakát- és szórólaptúrára visszük a negyedszázaddal ezelőtti Magyarországra.
Huszonöt évük elszelelt
Hogyan emlékeznek az első szabad választás csatárai? Egyikük se gondolta, hogy ide jutunk.
Simicska szerint Orbán azt mondta neki, arra kérték, jelentsen róla
Simicska Lajos ismét nagyot dobott, azt állította a Mandinernek, hogy Orbán Viktort arra kérték, jelentsen róla, majd ezt az állítását az ATV-nek is megerősítette.
"Pletykákat terjesztettek, hogy én is a Stasinak dolgozom"
Kevesen tudják, hogy a Berlint keresztül-kasul behálózó privát galériák divatját ő indította el a 70-es évek NDK-jában, amikor a bérlakása melletti helyiségeket lefoglalva megnyitotta a magángalériáját, melyben a keletnémet művek mellett kelet- és nyugat-európai művészek alkotásait is kiállította. A Stasi a legkegyetlenebb eszközöket vetette be, hogy ellehetetlenítse Jürgen Schweinebraden életét – a végén emigrálni is kényszerült, hogy aztán komoly karriert fusson be az NSZK-ban, majd az egyesített Németországban. A napfény íze - Kelet-európai rendszerváltások, 2. rész.
TGM: Kikérem magamnak
A Hvg.hu interjúsorozatában kelet-európai civil közéleti személyiségek beszélnek a rendszerváltásról. Elsőként Spiró György szólalt meg, amivel ki is váltotta Tamás Gáspár Miklós éles kritikáját.
„Le volt ez zsírozva” – Spiró György a rendszerváltásról
A nagyhatalmak zsírozták le, nekünk pedig ölünkbe hullott a rendszerváltás – véli Spiró György, aki szerint ez az egyik oka, hogy az elmúlt 25 évet nem is érezzük magunkénak. Az író szerint térségünket, „Európa perifériáját, ütközőzónáját, olykor senki földjét” egyben érdemes vizsgálni. A hvg.hu új sorozata épp így tesz: A napfény íze a kelet-európai rendszerváltásokat dolgozza fel neves magyar, lengyel, román, egykori NDK-s és csehszlovák civilek megkérdezésével.