A magyarokat a történelem szervilizmusra tanította. De ebből jövő sosem született – írja új könyvében Szalai Erzsébet. A szociológus, egyetemi tanár jövő héten mutatja be az "Autonómia vagy újkiszolgáltatottság" című kötetét.
A rendszerváltás már megbukott akkor, amikor még nyoma sem volt a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, megbukott már Orbán 2.0 előtt. A mostani tiltakozások szervezői nem egyezhetnek ki azokkal, akik ezért a bukásért felelősek: a „régi ellenzék” elbizonytalanodott, eszmétlen és gondolattalan apparatcsikjaival, de külső nyomásgyakorlással el lehetne érniük – hosszabb távon – valamiféle alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását.
A civil társadalommal demokratikus párbeszédet kell folytatni – hangsúlyozta a Bajnai-kormány volt külügyminisztere, Balázs Péter egy hétfői, civil szervezetekkel foglalkozó konferencián. Utalt arra, hogy egyes térségbeli politikusok posztszovjet államok példájára elutasítják a dialógust a civilekkel és bírálják azokat – külföldi ügynöknek tekintve őket.
Virtuális tárlatot készítettek az 1956-os forradalomról és az 1990-es rendszerváltásról.
Meg lehet állapítani 25 évvel a berlini fal leomlása után, hogy kelet- vagy nyugatnémettel állsz szóba, vagy hogy a főváros keleti vagy nyugati városrészében sétálsz? Számít még a németeknek, hogy ki jön a vasfüggöny mögül? Nem erőltetett ez az Ossi–Wessi-kategorizálás? A különbségek mindenesetre még mindig léteznek, ha tetszik, ha nem – erről kérdeztünk egy kelet-, valamint egy nyugatnémet történészt.
A magyarországi lakossági adózók harmada minimálbér, vagy ez alatti jövedelem után fizeti a személyi jövedelemadót. A nagy lábon, de papíron szerény körülmények között élő vállalkozók is bajban vannak. Az évtizedek óta ezen a jövedelmi szinten élők számára ugyanakkor majd a nyugdíjas évek sem hozzák el a megérdemelt pihenést, ugyanis egyre többen lesznek nyugdíjasok kevesebb szolgálati idővel, akik értelemszerűen kevesebb ellátásra is számíthatnak. A helyzet ráadásul riasztóan romlik, 2012-ben már a nyugdíjba vonultak ötöde a nyugdíjas létminimum szintje alatt kezdte idős éveit. Mit lehet tenni?
Még a szocializmus nevű történelmi csapdahelyzetben fogant, de már az úgynevezett szabad világra született. Ugyan nem annak a 285 magyar újszülöttnek az egyike, akik épp 1989. október 23-án születtek, de a hvg.hu 25 éves szerzője lényegében egyidős a köztársasággal. Fiatal felnőttként is kiskorúnak érzi magát, ahogy a köztársaság sem nőhetett még fel. Patyi Máté írása.
A pártelnök méltatta az MSZP szerepét a békés átmenetben, a párt eredményekben gazadag múltját. Reméli, hogy sikerül új értékalapokat teremtve a régiekhez méltó pártot faragni az MSZP-ből.
Van néhány igen mocsaras történet - nyilatkozta a hvg.hu-nak Tömpe István, a rendszerváltozás korának privatizációs felelőse. Vallja, benne volt a pakliban, hogy 2-300 vállalatigazgató kapja meg a magyar gazdaságot, ezért aztán a központi privatizáció mellett tette le a voksát, de elismeri, abban a rendszerben is lehetett lopni, "de még mennyire". Kezdetben az egész csak fifikás történetekből állt. A cseheknél miért sikerült sokkal jobban a privatizáció? Mert ott bölcsebb volt az uralkodó elit. A kormányzati középosztály-építés kimaradt zicceréről, és az egymást követően hatalomba kerülők pénzéhes lustaságáról is beszélt.
A német nagykövetség és a német magyar kereskedelmi kamara plakátkampányt szervezett a határnyitás 25. évfordulójára.
Ausztria alig járt jól a Keletet és a Nyugatot elválasztó vasfüggöny lebontásával - derül ki a Der Standard című osztrák napilap vasárnap ismertetett közvélemény- kutatásából. öt éve még máshogy gondolták.
Magyarország a rendszerváltás óta hanyatlik, állítja Fabricius Gábor filmrendező, író, aki szerint félreértelmeztük a Nyugat ígéreteit, a csalódott ország pedig a középszerűségbe süppedés mellett immár morál szintjén is elbukott. Illik ma cigányokról, kilakoltatásról forgatni? Milyen 25 év a purgatóriumban? És mekkora ára van a kisember túlélésének? Fabriciussal a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon való debütálása kapcsán beszélgettünk.
Megérkezett a rendszerváltozás 25. évfordulójáról megemlékező Szabadság Expressz szerda délelőtt Varsóból útjának harmadik állomására, Budapestre. A résztvevők szerint az utazás kiváló alkalom arra, hogy "első kézből" megismerjék a negyedszázaddal ezelőtti eseményeket.
Gdansk és Varsó után kelet-közép-európai körútjának harmadik állomására, Budapestre érkezik szerdán kétnapos látogatásra a rendszerváltás 25. évfordulójára emlékező Szabadság Expressz.
A tisztázás hiányától sokat szenvedett ez az ország – mondta a HVG-nek adott interjújában Csányi Vilmos biológus, aki a generációs traumáktól és arról is beszélt, hogy „mindenkinek sok baja van”.
Történelmet írtak, akik részt vettek 1989 egyik világpolitikai jelentőségű eseményének, a Páneurópai pikniknek a szervezésében, amiről még a korabeli új-zélandi tévé is a helyszínről tudósított – a magyar állami tévé azonban nem. Minderre az egyik szervező, Nagy László emlékszik vissza a neten is olvasható terjedelmes beszámolójában. Nagy felidézi a szervezés legapróbb részleteit, de maga is hiányolja például a világpolitikai hátteret, az események valódi mozgatórugóit. A korabeli magyar állami és állampárti vezetés tényleges szándékait sem ismerhetjük pontosan, jóllehet Pozsgay Imre – akkori államminiszter, az MSZMP elnökségi tagja – ''piknikfővédnök'' pozitív és ösztönző szerepét minden beszámoló kiemeli, ahogy Habsburg Ottóét is, aki az esemény ''nyugati'' fővédnöke volt.
Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én pár órára „eltűnt a vasfüggöny” Kelet és Nyugat között. A debreceni MDF-es, Mészáros Ferenc ötletéből megszervezett Páneurópai piknik legapróbb részleteit, az NDK-s menekültek Nyugatra szökését szinte percről percre ismerjük, de a háttérben zajló folyamatok feltárásához még idő kell: alighanem még túl közel vagyunk az eseményekhez.
A magyar társadalom vezérei az elmúlt huszonöt évben az országot inkább rombolták, mint építették – állítja Hankiss Elemér, majd hozzáteszi: azért, ami a jólétet illeti, még így is a világ első 15-20 százalékában vagyunk. Befejezetlen ember című új kötete apropóján beszéltünk az író-szociológussal a Zuckerberg-galaxisról, a fogyasztói társadalom hazugságairól, s arról, hogy miért nem képes Magyarország kitörni a válságból.
Az első szakadás a vasfüggönyön című nemzetközi utazó kiállítás megnyitójával megkezdődött vasárnap a negyed századdal ezelőtt Sopronpusztán, a magyar-osztrák határon rendezett Páneurópai piknikre emlékező, keddig tartó eseménysorozat.
Meghalt Christian Führer evangélikus lelkész, aki huszonnyolc éven keresztül volt a Szent Miklós templom lelkésze, ott szervezte meg 1982-től kezdve minden hétfőn a hidegháború ellen tiltakozó, "imák a békéért" elnevezésű rendezvényt. 1989-ben ezekből alakultak ki az Erick Honecker vezette keletnémet rezsim elleni tüntetések.
