Legújabb regénye, a Megyek utánad főhőse éppúgy nem tud mit kezdeni a rászakadt nagy szabadsággal, mint a körülötte lévő társadalom a rendszerváltással. Csodavárás, múltfeldolgozás, felelősség-áthárítás, felnőttesdi. Grecsó Krisztiánnal beszélgettünk, aki szerint regénye happy enddel végződik, de errefelé az is csak kicsi lehet.
Az Ukrajnában lezajlott legutóbbi fejlemények is világosan mutatják, hogy mekkora szerencse volt Közép- és Kelet-Európa negyedszázaddal ezelőtti fordulatainak békés mivolta - mondta csütörtökön Londonban a német kancellár.
Egy felmérés szerint az MSZP, az Együtt-PM és a DK szavazóinak több mint a fele tartja úgy, hogy egyáltalán nem érte meg a rendszerváltás. A rendszerváltásról pozitív véleményt alkotók aránya az LMP-sek körében volt a legnagyobb, utána a Fidesz és a Jobbik szavazói következnek.
Különös történelmi értékelésbe bocsátkozott tegnap Orbán Viktor.
Lázár János sajnálja, hogy ’90-ben nem Pozsgay Imre lett a köztársasági elnök. Már csak az utolsó vallomás hiányzik.
Azért nevezte az 1956-os őszi történéseket népfölkelésnek, mert reálisnak tartotta a polgárháború veszélyét 1988-89 fordulóján - mondta szombaton Hódmezővásárhelyen Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter.
A magyar kormány is ünnepségsorozattal emlékezik a huszonöt évvel ezelőtti magyar–osztrák határnyitásra, amely az első lépés volt a rendszerváltoztató folyamat megindulásához - tájékoztatta a Magyar Hírlapot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
A rendszerváltás utáni első kormányfő húsz éve ezen a napon hunyt el. Összeállításunkban személyes emlék és távolságtartó összegzés egyaránt helyet kapott. Megszólal egykori barát és ellenfél egyaránt.
Bár méltatói nem győzik hangsúlyozni, mennyit köszönhet a rendszerváltó Magyarország Antall Józsefnek, az is nyilvánvaló, hogy egy hozzá hasonló személyiség ma már nem tudna teret nyerni a hazai politika színpadán. Húsz éve halt meg Antall József, összeállításunkban a maga után hagyott örökséget próbáljuk megragadni.
Nagy hibát követtek el az újságírók a kelet-európai rendszerváltások idején, amikor nem jártak utána, és nem tettek fel kemény kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mi lett a bukott rezsimek embereivel és a leváltott rendszerekben felhalmozott pénzekkel - írja a European Voice csütörtökön megjelent, e heti számában Edward Lucas, a The Economist külpolitikai szerkesztője.
Elhunyt Tadeusz Mazowiecki, a modern kori Lengyelország első demokratikusan választott miniszterelnöke.
1956: történelem, ami azt jelenti, hogy időszerűtlen – véli Tamás Gáspár Miklós. Szerinte nem lehet zokon venni, hogy 1956 igazi karakteréről mindenki megfeledkezett, és aki rá akar hivatkozni, hamisít, még ha önkéntelenül is.
Az Antall-kormány idején is lezajlott egy nagy „számonkérési vita” a magyar politikában, igaz, akkor nem az előző kormányokat, hanem a bukott szocialista rendszer vezetőit vették volna célkeresztbe. Munkatársunk, a 19 évig parlamenti tudósítóként dolgozó Domány András visszatekintéseinek negyedik része következik.
Ma már szinte elképzelhetetlenül kulturált hangnemben vitatkoztak a parlamenti pártok 1991-ben arról, melyik legyen az ország hivatalos állami ünnepe. Visszatekintve az is érdekes, mit gondolt akkor a Fidesz október 23-ról, és augusztus 20-ról. Munkatársunk, a 19 évig parlamenti tudósítóként dolgozó Domány András visszatekintéseinek harmadik része következik.
A pulpitust elfoglaló jobbikosok, szamurájkarddal az épületben hadonászó képviselő, az LMP-seket "lekisanyámozó" fideszes, a középső ujját mutogató szocialista – úgy tűnik, ebben a ciklusban minden korábbinál alpáribbra vették a figurát a parlamenti képviselők. Balhék, botrányok természetesen korábban is voltak. Domány András 19 évig volt parlamenti tudósító, amire ő nem emlékszik, talán meg sem történt. A hvg.hu most az ő segítségével idézi fel a rendszerváltás politikatörténetének néhány emlékezetes esetét.
Antall József államtitkárának véleménye Orbán Viktor által kinevezett főigazgatóról és az ő teóriáiról.
Nekrológ egy érdekes emberről, aki elképesztő paradoxonokat testesített meg. Aki bizonyos értelemben régimódi „kommunista” maradt, akinek nagyobb megtiszteltetés volt a KB-osztályvezetői és miniszterhelyettesi poszt a Magyar Népköztársaságban, mint a miniszterelnöki „beosztás” a Magyar Köztársaságban, de aki semmire se tartotta Grósz Károly szónoklatát a fehérterrorról: az ilyesmit nem fenyegető beszédekkel kell megelőzni, hanem gyors és radikális kompromisszumokkal. A kompromisszumot pedig nem a magyarországi rendszerváltás szerinte „zavaros” és bizonytalan képviselőivel kell megkötni, hanem a Nyugattal.
