Bár a rezsidíjak változatlanok, a kettős díjrendszer miatt a statisztikai hivatal hónapról hónapra árváltozást mutat ki a fogyasztás függvényében. A jelek szerint júniusban is sokkal nagyobb volt a fogyasztás, mint egy évvel korábban – pedig abban a hónapban már nem volt különösebben hideg. Lehet, hogy a lakosság már nem spórol annyira a fűtésen.
Az első három negyedévben a háztartások 10 százalékkal kevesebb gázt fogyasztottak, mint 2023 azonos időszakában. Az országos összfogyasztás 5,2 százalékkal csökkent.
Ahogy az várható volt, májusban tovább gyorsult az infláció, némi meglepetésre nem 4 százalék fölé, hanem épp csak 4 százalékra. Az alacsony fogyasztásnak köszönhetően „olcsóbb lett” a háztartási energia, az üzemanyagok pedig jelentősen drágultak, de drágulhattak volna nagyobbat, ha a kormány nem zsarolja meg a kereskedőket. Az inflációt elsősorban a szolgáltatások 10 százalékos áremelkedése pörgeti, a telekomcégek durva áremelése átlag 14 százalékos volt.
A rezsicsökkentés-csökkentés miatt 30 nagy informatikai rendszerfejlesztést kellett végrehajtani az MVM-nél a számlázásban és harmadával bővíteni kellett az ügyfélszolgálatot. Az MVM a mai napig reszelgeti a számlázási metódusait, a vezérigazgató ígérete szerint a havi diktálós gázügyfeleknél készülnek módosításra.
A januári infláció azért is meglepően alacsony, mert nem jelent meg benne teljes egészében az üzemanyagok adóemelése. A lakossági energia ára nem változott, a KSH módszertana szerint mégis olcsóbb lett – gyakorlatilag az húzta le az inflációt, hogy a háztartások a hideg ellenére keveset fűtöttek.
A győzelmet itt úgy kell érteni, hogy a kormány, bármit is sugalljon erről a nemzeti konzultációban, az EU-s forrásokért cserébe már nyár óta önként akarja átalakítani a rezsicsökkentést, az Unió ajánlásainak megfelelően. A tervekre most megkapta "Brüsszel" áldását, mely alapján 2026-tól jöhet a dinamikus árképzés a villanyszámláknál.
6,3 milliárd betárolt köbméterrel fordulunk rá a fűtési szezonra.
Rendületlenül csökken az orosz importgáz ára, de közben a hazai lakossági gáztarifák már egy éve be vannak betonozva, így a túlfogyasztók ebből semmit sem éreznek meg.
A G7 számításai szerint uniós országok közül az elmúlt hónapokban is Magyarországra érkezett a legdrágábban az orosz gáz. Így hiába lett olcsóbb, ez még kevés a rezsicsökkentéshez.
Energiaspórolásra ösztönzés helyett megint pazarlásra noszogatná a lakosságot az Orbán-kormány minap közzétett tervezetcsomagjának rezsireformáló intézkedése. A kabinet a RepowerEU-forrásokért fűt-fát ígér Brüsszelnek, de a koncepció java része tényleg jónak tűnik. A lakásfelújítási program viszont továbbra is mostohagyerek: már a terve is csak a kirakatba jó.
Van, aki úgy is piaci árat fizet, hogy nem éri el az átlagfogyasztást.
Az energiaár-növekedésből adódó 2023. évi többletkiadások ellentételezését szolgálja a juttatás.
Részben az enyhe tél, részben a takarékoskodás miatt kevesebb gáz fogyott Európában és itthon is az elmúlt télen. A tavaly nyáron a rezsicsökkentés csökkentését kiváltó energiaválság is enyhülőben, a tőzsdei gázár például már a tavaly év eleji szinteken áll. Az elvi lehetősége megvan annak, hogy ezt mi is érezzük a saját számláinkon, kérdés, hogy a kormány is így gondolja-e. Minden, amit a rezsiárak jelenlegi állásáról tudni érdemes.
A mikrovállalkozások számára rezsicsökkennek a nem rezsicsökkentett díjsávban fizetendő árak.
A magyar háztartások 40 százaléka tervez energiatakarékossági beruházásokat; tavaly július óta 10 százalékkal többen költenének energiahatékonysági korszerűsítésre otthonukban – derült ki a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb reprezentatív kutatásából.
Az Eurostat most tette közzé a 2020-as adatokat, és nem hízelgőek.
Nyugaton főleg utazásra, Keleten inkább a rezsi kifizetésére adósodott el a lakosság.
A gáz és az áram után a víz- és a csatornadíj esetében is meghatározza a kormány, hogy mekkora fogyasztásig lehet érvényesíteni a rezsicsökkentés kedvezményét. Iparági források úgy tudják, hogy a változás 2024 januárjától jöhet.
Tízből nyolc társaság a számlák értékének minimum megtriplázódásáról számolt be.
Az Eurostat adatai szerint hazánkban a városi lakosság 3,1 százaléka bevételének 40 százalékánál többet fordított lakhatásra, de a felmérés idején még teljesen életben volt a rezsicsökkentés.
