Májusban folytatódott az infláció visszagyorsulása, a pénzromlás üteme 4 százalék volt – derült ki a KSH jelentéséből. Az adat tulajdonképpen kellemes meglepetésnek tekinthető, korábban még a jegybank is arra utalt, hogy az éves infláció májusban már 4 százalék fölött lesz – ehhez képest épp csak 4 százalék lett.
Ez egyébként a jegybank toleranciasávjának (3 százalék +/- 1 százalékpont) épp a teteje. A várakozások szerint az infláció a következő hónapokban tovább gyorsul. Már csak a bázishatások miatt is, míg az év első hónapjaiban 2023 elszálló áraihoz képest fékeződött jelentősen az infláció, immár a tavaly késő tavaszi, nyári mérsékeltebben növekvő árakhoz viszonyítunk.
https://hvg.hu/gazdasag/20240510_nagy-marton-az-inflacio-nem-kihivas-inflacio-fogd-meg-a-sorom
Külön meglepetés, hogy májusban áprilishoz képest 0,1 százalékkal csökkentek az árak. Ennek oka elsősorban, hogy az üzemanyagok ára 4,4 százalékkal csökkent. Ami mögött egyrészt normál piaci folyamatok állnak (csökkent a kőolaj világpiaci ára, a forint árfolyama erős volt). Másrészt az, hogy a kormány – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – lényegében megzsarolta az üzemanyagkereskedőket: ha nem csökkentik az áraikat, újabb árstopot kapnak a nyakukba. Ennek hatására a kereskedők valamelyest engedtek az árrésükből, illetve a Mol mint nagykereskedő gyorsabb átárazásra állt át.
https://hvg.hu/gazdasag/20240507_nagy-marton-uzamanyagarak-romania
A havi alapú árcsökkenést az is támogatta, hogy a háztartási energia ára 0,9 százalékkal mérséklődött. A KSH – vitatott módszerrel – a drágább és az olcsóbb energiaárak súlyozott átlagával számol. Mivel az alsó és a felső díjsáv határa a fogyasztási mennyiséghez kötött, ha csökken a fogyasztás, kevesebb fogyasztás esik a magasabb díjsávba, a háztartások kevesebbet fizetnek az energiáért. (A vita akörül forog, hogy ez tényleg azt jelenti-e, hogy csökkent az energiatermékek ára.)
Az éves alapú inflációra visszatérve, a főbb termékcsoportokat tekintve így alakult az árak átlagos változása:
- Az élelmiszerek ára 1,0 százalékkal nőtt,
- A szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak,
- A szeszes italok, dohányáruk ára 3,5, ezen belül a dohányáruké 3,8 százalékkal emelkedett,
- A gyógyszer, gyógyáruk ára 6,4, a mosó- és tisztítószereké 2,7, a testápolási cikkeké 1,8 százalékkal növekedett,
- A háztartási energia 2,4, ezen belül a vezetékes gáz 4,7, az elektromos energia 2,9 százalékkal olcsóbb lett,
- A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni,
- A járműüzemanyagok 9,2 százalékkal drágultak.
Vagyis éves alapon az üzemanyagok drágulása jelentős volt, de jóval nagyobb lett volna, ha a kormány „nem lép közbe”.
https://hvg.hu/gazdasag/20240531_vasarnapi-ebed-bevasarlokosar-majus
A háztartási energia „árának csökkenése” mögött az egy évvel korábbihoz képest enyhébb időjárás állhat – ami semmi több, mint szerencse – illetve az, hogy a lakosság még mindig alkalmazkodik a magasabb energiaárakhoz, és igyekszik visszafogni a fogyasztását.
A teljes inflációt egyértelműen a szolgáltatások árának emelkedése húzza fölfelé. A termékcsoport átlagos 9,5 százalékos inflációján belül a hírközlési szolgáltatások 14,1, a lakbér 12,8, a testápolási szolgáltatások 10,5, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a lakásjavítás és -karbantartás 9,7, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,3 százalékkal.
A fentiek közül kiemelendőek a hírközlési szolgáltatások – a jegybank újfent ostorozta a telekomcégeket, amiért az inflációt – mármint a tavalyi, 17 százalékos inflációt – követő, vagy legalábbis azt közelítő áremeléseket alkalmaztak. Virág Barnabás alelnök azt mondta, 3-4 százalékos inflációs közegben nagyon nincs rendben, hogy egyes szolgáltatások ára 10 százalék fölött nő.
