Egyelőre nem világos, pontosan hogyan fogja az állam átvállalni a januári többletfogyasztás költségét a családoktól, az azonban látszik, hogy a kormány arra nem vette a fáradságot, hogy egy észszerűbb rendszert dolgozzon ki a rezsire.
A Tisza Párt elnöke a szociálistűzifa-keretet is a kétszeresére emelné. Orbán Viktor pedig azt ígéri, „rátesznek egy lapáttal” a rezsicsökkentésre.
Túl sok lett Magyarországon az energiatároló nélküli háztartási napelem, a kormány emiatt előbb kivezette a kedvező szaldó elszámolást, ezzel azonban kiszúrt több tízezer háztartással. Januártól ők 80 százalékos támogatással kapnak energiatárolót, hogy ne kelljen fillérekért a túlterhelt hálózatra önteniük a megtermelt áramot. A pályázat örvendetes, de a szakértő szerint nem ez a valódi megoldás.
A kormány eltekint az évenkénti növeléstől.
A kormány társadalmi egyeztetésre kitette az Energiaügyi Minisztérium új rendelettervezetét, amely rögzíti a rezsivédelmi szolgáltatás 2025–2026-os feltételeit.
Ennyibe került a magyar államnak, hogy a lakossági átlagfogyasztók piaci ár helyett támogatott áron jutnak hozzá az energiához.
Augusztus elsejétől más összegű, ám továbbra is csak pszeudomegtakarításról tájékoztatnak a gáz- és áramszámlák narancssárga kiemelései. Lehet-e még sikeres a rezsibokszmágia?
A rezsicsökkentéses megtakarítás mértékét már nem a 2022. augusztusi tőzsdei csúcsárhoz, hanem az aktuális árakhoz képest mutatják. A most leváltott gyakorlat a felhasználók félrevezetése volt.
Az elefántok és a nyulak füle inspirálta azt a fejlesztést, amely passzív módon segít kordában tartani az épületek hőmérsékletét – ezzel együtt pedig csökkentheti azok energiaigényét.
Érdemi megtakarítást lehet elérni megfizethető, régi ingatlanban is alkalmazható okoseszközökkel. A csúcs a mindent integráló rendszer, bár ez inkább új otthonoknál célszerűbb.
Ukrajnán keresztül már nem küldenek gázt, cserébe a hozzánk Szerbia felől belépő Török Áramlat csővezetéket csúcsra járatják. A régió gázelosztó központja Magyarország lett, a teljes délkelet-európai/balkáni régió függése az orosz gáztól a 2021-es szinthez képest csaknem megduplázódott. Egy friss tanulmány szerint a Gazprom ennél is többet akar, és van is még mozgástere.
A Fidesz megint a „rezsicsökkentéssel” kampányol: a miniszterelnök új üzenetet írna a számlákon található rezsiboxokba, a párt ideológusa visszafizettetné a kormányváltást kívánókkal a „megtakarításokat”. Valójában a „megtakarítás” és a „visszafizetés” is értelmezhetetlenek. De tény, hogy a magyar lakosság közvetlenül keveset – mára már túl keveset – fizet az energiáért. Az államkasszán keresztül persze maga állja a cechet.
Bali Gábor szerint a leválás az olajnál valóban okozna drágulást, de a földgáznál nem feltétlenül.
A miniszterelnök nem felejtette el megreklámozni az Ukrajna EU-tagságáról zajló „véleménynyilvánító szavazást” sem.
Az elemzés megállapítja, hogy Szlovákiával közösen Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta csak a nyersolaj után együtt 5,4 milliárd eurónyi adóbevétellel szponzoráltuk Moszkvát, miközben a két uniós állam mindenféle kiskapukat kihasználva eurószázmilliós nyereségekre tett szert.
A lap szerint az MVM beszámolóiból kiderül: a valós beszerzési ár és így a lakossági spórolás is a számlákon hirdetett szint töredéke. Ugyanez igaz a villanyszámlákra is.
Szijjártó Péter szerint évi plusz 600 milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ha megvalósulna az EU terve, és minden tagállam teljesen leválna az orosz energiahordozókról. Pontosan miről szól az unió javaslata? Milyen helyzetben éri Magyarországot? És tényleg feladat nélkül maradhat Németh Szilárd rezsibiztos?
Megnézi, hogy a környező országokban hol, mennyit kell fizetni a gázért és az áramért.
Elképzelhető, hogy nem kell sokáig fenntartani a mesterségesen alacsonyan tartott áramárakat Lengyelországban, és a magyar példával ellentétben nem kell ráfizetni, ha a piaci ár a rezsicsökkentett alatt van.
