A vállalatok gázfogyasztása nőtt, a lakosságé viszont annyira visszaesett, hogy az ország összfogyasztása 2016 óta nem látott szintre zuhant. Az állami MVM rengeteg orosz gázt vásárolt, miközben nőtt a gázexport.
A HVG-nek nyilatkozó szakértő szerint a sok eső és hó egyelőre kedvező az energiapiacnak, az pedig biztosra vehető, hogy a 2024-es esztendő is a gázról szól majd. Elvileg újra lehet szélerőműveket építeni, a napelemes háztartások csatlakozhatnak a hálózathoz.
Teljes foglalkoztatás, árbefagyasztás, állami támogatás – megannyi olyan gazdaságpolitikai eszköz, amely első pillantásra vonzónak és előnyösnek tűnik. Ám mindegyiknek vannak hátrányai is.
Olcsóbb a gáz, mint a háború kitörése után volt, de a távhőszolgáltatóknak még mindig kompenzációra van szükségük.
Az infláció lassulása európai trend, Magyarországon a magas bázis miatt lassul különösen gyorsan, nincs trükk az októberre számolt 9,9 százalék mögött. A KSH szerint az uniós statisztikai hivatal „egységérték” meghatározása alapján számolnak átlagot a „rezsicsökkentett” és a „lakossági piaci” áram és gáz árából. A módszer kritikusai szerint ezt nem lenne szabad, mert így valójában nem az árak változását követik, hanem a fogyasztásét.
Ismerik a gázszámlák körüli problémákat, ám 2025 előtt nem valószínű, hogy meg tudják oldani azokat – állítja Lantos Csaba energiaügyi miniszter.
Az energetikai szakértő szerint „rég vége van már az olcsó energia korának”.
Az újabb kamatcsökkentés után egymásnak esett a kormány, az MNB és Parragh László; folyik a vita, legyen-e munkaszüneti nap december 24-e; napokkal az után, hogy kirúgták, rögtön vissza is csábították az OpenAI vezetőjét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A győzelmet itt úgy kell érteni, hogy a kormány, bármit is sugalljon erről a nemzeti konzultációban, az EU-s forrásokért cserébe már nyár óta önként akarja átalakítani a rezsicsökkentést, az Unió ajánlásainak megfelelően. A tervekre most megkapta "Brüsszel" áldását, mely alapján 2026-tól jöhet a dinamikus árképzés a villanyszámláknál.
A nagy kérdés: mennyit is spórolt valójában a lakosság.
A legújabb nemzeti konzultációban a korábbinál is erőteljesebben jelenik meg a „Brüsszel”-re történő hivatkozás, amely lényegében értelmezhetetlen, csakúgy, mint eddig. A kormány ugyanis olyan döntésekről és kezdeményezésekről kér véleményt, amelyek a tagállamok közös döntésén alapulnak, nem az Európai Bizottságén. Gyorsértékelésünk a „kérdésekről".
Magához vont egy sor döntést és a finanszírozásról is önkényesen döntene a kormány a főváros szerint az új víziközművekkel kapcsolatos törvényjavaslattal.
Mivel a fogyasztó nem válogathat, hogy kitől vegyen gázt, a döntéseit nem befolyásolja, ha üzennek neki a csekken a spórolásról – mondta ki a GVH. És egyébként sem lehet megmondani, csak a tőzsdei árból, hogy mennyi lenne a piaci ár – ezzel dobták vissza az MSZP frakcióvezetőjének beadványát.
A frászt hozta Szijjártó Péterre az új különadó, amit a bolgár kormány a Magyarország és Szerbia felé szállított orosz gáz transzferére vetett ki. A külügyminiszter azzal riogatott, hogy a sarc miatt akár le is állhatnak a szállítások. Vlagyimir Putyin aztán megnyugtatott mindenkit, azt mondta, a Gazprom az intézkedés ellenére tovább nyomja nekünk a gázt. Azonban, ha ez valami miatt mégis meghiúsulna, akkor már most is tudnánk pótolni a kieső mennyiséget, igaz, most még jó drágán – Orbán Viktor hatalmának egyik pillére, a rezsicsökkentés valószínűleg össze is omlana. Nagyjából három éven belül viszont már eljut odáig az európai csőrendszer, hogy várhatóan még az árak se lőnének ki a sztratoszférába, ha elköszönnénk az oroszoktól.
A kormány közlése szerint már nyárra elérte az előírt feltöltési arányt Magyarország.
Három is lesz belőlük.
Már a fideszesek harmada is úgy gondolja, hogy a kormány a hibás és nem a szankciók.
Mélyen áron alul kell értékesítenie a vizet nekik, innen a veszteség. A főpolgármester két miniszternek is levelet írt, hogy ha nem csinál valamit az állam, felmondják az állami tulajdonú szolgáltatók szerződéseit.
Orbán Viktor szerint azonban a stabilitás jobb, mint az ingadozás.
A GVH még nem döntött, indítson-e vizsgálatot a számlákon jelzett rezsicsökkentési spórolás miatt, a Népszava pedig úgy számolt, hogy ha extrém magas világpiaci árral is kalkulálnánk, akkor sem jönne ki több számlán az összeg.
