Megtörni látszik a kormányzati csodafegyver, a rezsicsökkentés eddigi lendülete, holott Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva még mindig magasak az energiaköltségek. Az áram és gáz ára az EU tagállamai közül már tényleg nálunk az egyik legolcsóbb, ezért rezsicsökkentés tartalékai nem az árak további lefaragásában, hanem az energiahatékonyság ösztönzésében rejlenek.
Gyurcsány egy komáromi fórumon azt mondta, Orbán Viktor szerinte azért gyengíti el az országot, hogy szabadon lophasson. A DK elnöke a kormány bűnének tekinti, hogy a politikát a bennünk lévő irigységre és félelemre, és nem az emberekben lévő jóra építi. Az iskolarendszert érintő változásokat Gyurcsány drámainak éli meg.
Feladná a kormány a rezsiháborút, a görögöknek nagyon rosszul áll a szénájuk, lehet, hogy már nem sokáig tagok az eurózónában, sőt kérdéses lehet az EU-tagságuk is. A trafikozás csak keveseknek jó üzlet, igaz, nekik nagyon. Kiderült az is, amit már régen sejteni lehetett: Magyarország az EU egyik legszegényebb tagja. A hvg.hu heti, gazdasági összefoglalója.
Kivonul a lakossági gázpiacról a Tigáz is. Ezzel minden lakossági fogyasztó az államé lesz.
A rezsicsökkentési kapitulációról szóló cikkünk miatt összehívott rendkívüli kormányszóvivői sajtótájékoztatón sokáig kerülgették a dolgot, de semmit sem cáfoltak, egyszer aztán véletlenül elismerték, létezik a Brüsszelnek küldött levél.
Cikkünk nyomán a kormány sajtótájékoztatót tart "a kormány megvédi a rezsicsökkentést" címmel, Gyurcsányék az EU-nak küldött levél nyilvánosságra hozatalát követelik.
Kész feladni a rezsicsökkentést az Orbán-kormány – ez a lényege annak a hivatalos, az uniós energetikai biztosnak küldött kormányzati levélnek, melynek tartalmát a hvg.hu megismerhette. Nem egyszerűen a rezsicsökkentés leállításáról van szó: a leírt, kilátásba helyezett lépések nyomán aligha kerülhető el a gáz és az áram drágulása. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy Orbánék sutba dobják azt az intézkedésüket, amelynek főszerepe volt abban, hogy a 2014-es választásokon újra behúzták a győzelmet.
A korábbi „Lerepül a hülye fejetek” című regénye a kilencvenes évek ifjúságáról, az új, „Nem boci” egy tejgazdaság mindennapjairól szól. Vidékrombolási minisztériumról, költészetről és tehenekről beszélgettünk Hartay Csaba költő-tehenésszel.
A lakossági gázszolgáltatók egymás után adják vissza az engedélyüket, és bár ez látszólag a nemzeti nonprofit közműcégnek kedvez, mégis ha az ország legnagyobb egyetemes gázszolgáltatója, a Tigáz – egyébként utolsóként – úgy dönt, hogy elhagyja a hajót, akkor a győztes Főgázra keserű évek jöhetnek. A lakosság gázzal való ellátása masszívan veszteséges, az EU nem engedi, hogy az állam dotálja a saját, bukó cégét, ezért emelni kéne a gáz árát. De akkor meg adódik a kérdés: hogyan farol ki a "rezsicsökkentések kormánya" az olcsó energia ígéretéből?
Július végével megszünteti a Magyar Telekom a lakossági gázszolgáltatást. A rezsicsökkentés betett nekik is. Pár hete az E.On lépte meg ugyanezt. Az állam lassan magára marad, és viheti tovább a veszteséges üzletágat. A Főgáz ügyfelei lesznek, akiknek ez nincs ellenére, aki nem akarja, kereshet magának másik gázszolgáltatót.
Megszabadulna a havi 9 ezer forintos áramszámlától? Nem is kell ahhoz nagy levegőt vennie. Nincsenek hangzatos ünnepi beszédek, és nem jelentkezett még a politikai hasznok learatására sem senki, mert csak egyszerűen megtörtént a határátlépés. Olyan szintre csökkent a lakossági napelemes rendszerek ára, hogy nem kell várni az újabb áramárcsökkentés bejelentésére, és az eddig hiába remélt széles körű kormányzati támogatásra sem. A támogatáshalogatás a továbbiakban már nem visszatartó erő, mert egyszerűen bele lehet vágni, és 10 év alatt garantáltan megtérül az egész.
Az eddig 21 ezerről 64 ezer forintra emelte fel az önkormányzat annak a nyugdíjas férfinak a lakbérét, aki Németh Szilárddal a rezsicsökkentés mellett kampányolt tavaly februárban. Még az újpalotai lakásába is beengedte az újságírókat – emlékeztet a Bors. Otrok Mátyás lakbére az indoklás szerint azért emelkedett, mert hozzájuk költözött a veje, így megnőtt a lakásban élők egy főre eső jövedelme.
Abból, hogy az E.On visszaadja az egyetemes gázszolgáltatói engedélyét, egyenes út vezet arra, hogy a Főgáz hátán nyújtózkodó nemzeti közműszolgáltató hamarosan egyedül maradhat a szektorban, és így az állami cég lát majd el minden lakossági fogyasztót. A látszat azonban csal, mivel a most kialakult helyzetből az is épp ilyen reálisan következhet, hogy véget kell vetni a kormányzati rezsiharcnak, mert különben az állami szolgáltató beleáll a földbe. Hogy lehet ez? Elmagyarázzuk.
Ha a szavukon fognánk az egy évvel ezelőtt hatalomban maradt Orbán-kormányt, akkor 10 százalék alatti személyi jövedelemadónk lenne, az ipari rezsicsökkentés már elindult volna, és kitartóan magas növekedési pályára állt volna rá a vas és acél országa. Ezekből azonban még semmi sincs, legfeljebb előkészületek. A pálinka-szabadságharcban is védekezésre kényszerül a kormány, igaz, a bankrendszer már többségében állami tulajdonban van. Egy-két választási ígéret pedig kozmetikázással teljesült csak.
Napi 15 444 euró összegű bírságot javasol Magyarországnak az Európai Bizottság azért, mert nem foglalta jogszabályba az energiahatékonyságról szóló irányelvet. Folyik a jogsértési vizsgálat a rezsicsökkentés miatt is, mert a brüsszeli apparátus nem fogadja el, hogy egyes adókat és költségelemeket nem lehet a lakossági árban érvényesíteni, illetve hogy a rezsicsökkentéssel kvázi valamennyi kisfogyasztó úgynevezett védendő fogyasztó lett, nem csak azok, akik rászorulnak a támogatásra.
Évi hétmilliárd forintba kerülhet majd a kéményseprés az államnak, ráadásul az elején az eszközbeszerzések miatt további pluszmilliárdokba kerül majd a dolog.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ipari fogyasztókra is hatással lehet a rezsicsökkentés.
A mémgyár soha nem áll le, főleg, ha olyan táptalaja van, mint a kormány mai bejelentése, miszerint négyméteres kerítést állítanak fel 175 km hosszan a szerb-magyar határon.
Ötödével csökkent egy év alatt a fogyasztók rezsitartozása, de még így is közel 100 milliárdra rúg - írta hétfői számában a Napi Gazdaság.
Két paksi blokk termelését takaríthatnánk meg az EU szabályaival. De nekünk van saját megoldásunk: nem csinálunk semmit.
