Tavaly a foglalkoztatottak több mint felének, idén pedig minden ötödiknek csökkent a reálkeresete. Sokaknak van áruhitelük, és a többség jóval kevesebbet keres, mint az átlag. Nem csoda, hogy nem tudnak többet vásárolni.
Majdnem 11 százalékuknak pedig konkrétan a nettó fizetését csökkentették, 17,6 százalékos éves infláció mellett.
A 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek.
Az egy évvel korábbihoz, de még az előző hónaphoz képest is csökkent a kiskereskedelmi forgalom októberben. Holott a reálkereset már szeptemberben nőtt.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy hamarosan ismét rekordmélységekben lesz a magyar fizetőeszköz.
15,2 százalékkal nőtt az átlagkereset, ez már csak egy százalékponttal maradt el az inflációtól.
A gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt a Világgazdaság konferenciáján, hogy egyszerre helyreállítható a növekedés és a fiskális egyensúly.
A jegybank szerint több szempontból is torzít a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet statisztikája.
Már most látszik, hogy túl nagy a különbség a várt és a valós infláció között, a szakszervezetek szerint nincs mese: kell a rendkívüli, évközi minimálbér-emelés. A munkáltatók hűtenék a kedélyeket, de az OECD-ben nálunk legmeredekebb reálbércsökkenés magáért beszél.
Ez derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentéséből, mely szerint a 38 tagállam többségében elmaradt a bérek növekedése az inflációtól, vagyis csökkent a reálbér.
Ettől azonban van eltérés országrészenként. Van, ahol 1900 forintot is eléri az órabér, másutt az 1400 forintot sem éri el. Tavalyhoz képest 10 százalék feletti a bérnövekedés, ami meghaladja még a középvezetők fizetésének emelkedését is, ám az infláció miatt a reálbér még csökkenhet is.
Szerinte vannak még tartalékok a munkaerőpiacon.
A korábbi években megkezdett műhelymunka folytatásaként egy átfogó, 330 pontból álló Versenyképességi programot dolgozott ki a Magyar Nemzeti Bank.
A munkáltatóknak nem tetszik, hogy csak jövő év közepétől csökkenne a szociális hozzájárulási adó. Felrúgnák a minimálbér-megállapodást.
Az elmúlt huszonöt évben csak egyszer nőttek nagyobbat a reálkeresetek a KSH szerint, mint 2017-ben. A magyarok nettó átlagkeresete 197 500 forint volt tavaly.
A brit szakszervezeti szövetség szerint Magyarországon lesz a legnagyobb a reálbér-növekedés jövőre.
Nem vitatják az elemzők, hogy a gazdaság élénkülőben van, ám azt nem nagyon hiszik el, hogy a nemzetgazdasági tárca várakozása teljesül, és a növekedés 4 százalék fölé pörög az idén. A bruttó keresetek átlagosan csaknem tíz százalékkal nőnek, de vásárlóerejükből közel 3 százalékot lecsíp az infláció.
Egyre fontosabb a lakáshitelesek számára a kiszámíthatóság. Az idén ugyanis többségbe kerültek a hosszabb távra – legalább egy évre – fix havi törlesztőrészletet garantáló hitelek. Régiós összevetésben még mindig magas az új lakáshitelek piaci átlagkamata, de a piacon elérhető legjobb hitellel csökkenthetőek a hitelkiadások.
A bérekhez viszonyítva 20-25 százalékkal olcsóbb az ingatlan, mint a 2008-as tetőponton.
2006 óta a legmagasabbra nőtt Oroszországban a szegénységi küszöb alatt élők száma: 19,2 millióan vannak, 3,1 millióval többen, mint tavaly. 2016-ban tovább csökkennek a reálbérek. A szegények 60-70 százaléka gyermekes családban él.
