Tizenkétezren maradtak fedél nélkül, miután tűz ütött ki egy bangladesi rohingja menekülttáborban
A tűz oka egyelőre ismeretlen, és sérültekről sem érkeztek még jelentések.
A tűz oka egyelőre ismeretlen, és sérültekről sem érkeztek még jelentések.
Eddig több mint 15 holttestet találtak, de négyszáznál több ember tűnt el a tűz során. A sérültek száma nagyjából 560 lehet.
A két újságírót azután börtönözték be, hogy a rohingja népirtásról riportot készítettek.
Ez elmúlt 18 hónapban már több mint hétszázezren menekültek el Mianmarból Bangladesbe.
A rohingják elleni népirtás ügyében nyomoztak.
A szervezet azért vonja meg Aung Szan Szú Csítól A Lelkiismeret Nagykövete díjat, mert szerintük azzal, hogy bagatellizálta a rohingyák elleni erőszakot, hozzájárult a jogsértések állandósulásához.
Az Amnesty International szerint Aung Szú Szan Kjí tudott a muszlim kisebbség elleni erőszakról, mégis hallgatott.
A rohingják ellen elkövetett népirtást tétlenül nézte végig, ezért a kanadai parlament megszavazta, hogy vegyék el tőle a tiszteletbeli kanadai állampolgárságot, amit korábban neki ítéltek.
Mintegy 700 ezer rohingya menekült Bangladesbe a kegyetlenkedések elől, Amerika szankciókat vezetett be az ezért felelőssé tett katonai vezetők ellen.
A világszervezet által kiadott iratban az áll, a mianmari rohingják ellen elkövetett súlyos emberi jogsértések, a falvak indokolatlan felégetése, nők tömegeinek megerőszakolása, ezrek megölése nem tartozhatott a katonai szükségszerűség körébe. A több száz interjún alapuló jelentés szerint több katonai vezetőt bíróság elé kellene állítani, illetve komolyan felvetik a kormány felelősségét is a népirtásban.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerdán, éves jelentésének bemutatásakor beszélt Genfben a mianmari helyzetről. A délkelet-ázsiai ország nemzetbiztonsági tanácsadója szerint nem történt népirtás, az érintett kisebbség tagjai más okból menekültek el, de állítólag visszafogadják őket, ha megtanulják például a burmai nyelvet.
A bangladesi külügyminiszter szerint az elüldözött rohingják nagy részének felégették a házát, nincs hova hazamenniük.
Már több százezer rohingja menekült el Mianmarból Bangladesbe, és sokan felrótták az emberi jogok és a demokrácia harcosaként ismertté vált Aun Szan Szú Kjinak, hogy tehetetlenül nézi az üldözésüket. Kérdés, betartja-e csütörtök este tett ígéretét.
Mit csinál egy Nobel-békedíjas népirtás idején? Az emberi jogok és a demokrácia harcosaként ismertté vált Aun Szan Szú Kji például azt választotta, hogy félrenéz. A liberális világ poszterlánya azonnal céltáblává vált, de ez egyelőre nem sokat segít a halálba üldözött rohingyákon.
Gyerekek, nők ezrei lehetnek veszélyben, mert országuk kormánya elkergette őket szülőföldjükről. Egyre csúnyább a mianmari történet.
Nyílt levéllel fordult csütörtökön Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas mianmari vezetőhöz a szintén Nobel-békedíjas Desmond Tutu nyugalmazott dél-afrikai érsek, arra kérve a burmai politikust, hogy emelje fel hangját a mianmari Arakán államban "lassú népirtás" áldozatává váló muszlim rohingjákért.
Banglades a muszlim rohingja menekülteket egy olyan szigetre akarja kitelepíteni, amelyet dagály idején eláraszt a víz és ezért lakhatatlan.
Matt Dillon amerikai filmsztár egy mianmari rohingja menekülttáborba látogatott, hogy felhívja a figyelmet az ott élők kilátástalan helyzetére. A színész "szívszorító" tapasztalatokról, embertelen állapotokról és a muzulmán rohingják szenvedéseiről számolt be. "Semmi reményük a jövőben, és nincs hova menniük" – mondta.
30 éve először tartottak népszámlálást Mianmarban, de egy iszlám vallású népcsoportot egy az egyben kihagytak belőle. A népcsoportot nem is tekintik állampolgárnak.
Több száz mianmari, illetve bangladesi menekült holttestét rejtő tömegsírokat találtak a thai-maláj határvidéken. A menekültek többsége a mianmari rohingja muzulmán kisebbség tagja, akiket hazájukban a többségi buddhisták üldöznek. A helyzet nagyon súlyos, emberi jogi szervezetek cselekvésre szólítanak fel.