Banglades nem tud több rohingyát befogadni
Ez elmúlt 18 hónapban már több mint hétszázezren menekültek el Mianmarból Bangladesbe.
Ez elmúlt 18 hónapban már több mint hétszázezren menekültek el Mianmarból Bangladesbe.
Már több százezer rohingja menekült el Mianmarból Bangladesbe, és sokan felrótták az emberi jogok és a demokrácia harcosaként ismertté vált Aun Szan Szú Kjinak, hogy tehetetlenül nézi az üldözésüket. Kérdés, betartja-e csütörtök este tett ígéretét.
A tűz oka egyelőre ismeretlen, és sérültekről sem érkeztek még jelentések.
Eddig több mint 15 holttestet találtak, de négyszáznál több ember tűnt el a tűz során. A sérültek száma nagyjából 560 lehet.
A két újságírót azután börtönözték be, hogy a rohingja népirtásról riportot készítettek.
A rohingják elleni népirtás ügyében nyomoztak.
A szervezet azért vonja meg Aung Szan Szú Csítól A Lelkiismeret Nagykövete díjat, mert szerintük azzal, hogy bagatellizálta a rohingyák elleni erőszakot, hozzájárult a jogsértések állandósulásához.
Az Amnesty International szerint Aung Szú Szan Kjí tudott a muszlim kisebbség elleni erőszakról, mégis hallgatott.
A rohingják ellen elkövetett népirtást tétlenül nézte végig, ezért a kanadai parlament megszavazta, hogy vegyék el tőle a tiszteletbeli kanadai állampolgárságot, amit korábban neki ítéltek.
Mintegy 700 ezer rohingya menekült Bangladesbe a kegyetlenkedések elől, Amerika szankciókat vezetett be az ezért felelőssé tett katonai vezetők ellen.
A világszervezet által kiadott iratban az áll, a mianmari rohingják ellen elkövetett súlyos emberi jogsértések, a falvak indokolatlan felégetése, nők tömegeinek megerőszakolása, ezrek megölése nem tartozhatott a katonai szükségszerűség körébe. A több száz interjún alapuló jelentés szerint több katonai vezetőt bíróság elé kellene állítani, illetve komolyan felvetik a kormány felelősségét is a népirtásban.
A bangladesi külügyminiszter szerint az elüldözött rohingják nagy részének felégették a házát, nincs hova hazamenniük.
Mit csinál egy Nobel-békedíjas népirtás idején? Az emberi jogok és a demokrácia harcosaként ismertté vált Aun Szan Szú Kji például azt választotta, hogy félrenéz. A liberális világ poszterlánya azonnal céltáblává vált, de ez egyelőre nem sokat segít a halálba üldözött rohingyákon.
Gyerekek, nők ezrei lehetnek veszélyben, mert országuk kormánya elkergette őket szülőföldjükről. Egyre csúnyább a mianmari történet.
Nyílt levéllel fordult csütörtökön Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas mianmari vezetőhöz a szintén Nobel-békedíjas Desmond Tutu nyugalmazott dél-afrikai érsek, arra kérve a burmai politikust, hogy emelje fel hangját a mianmari Arakán államban "lassú népirtás" áldozatává váló muszlim rohingjákért.
Banglades a muszlim rohingja menekülteket egy olyan szigetre akarja kitelepíteni, amelyet dagály idején eláraszt a víz és ezért lakhatatlan.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerdán, éves jelentésének bemutatásakor beszélt Genfben a mianmari helyzetről. A délkelet-ázsiai ország nemzetbiztonsági tanácsadója szerint nem történt népirtás, az érintett kisebbség tagjai más okból menekültek el, de állítólag visszafogadják őket, ha megtanulják például a burmai nyelvet.
Matt Dillon amerikai filmsztár egy mianmari rohingja menekülttáborba látogatott, hogy felhívja a figyelmet az ott élők kilátástalan helyzetére. A színész "szívszorító" tapasztalatokról, embertelen állapotokról és a muzulmán rohingják szenvedéseiről számolt be. "Semmi reményük a jövőben, és nincs hova menniük" – mondta.
30 éve először tartottak népszámlálást Mianmarban, de egy iszlám vallású népcsoportot egy az egyben kihagytak belőle. A népcsoportot nem is tekintik állampolgárnak.
Több száz mianmari, illetve bangladesi menekült holttestét rejtő tömegsírokat találtak a thai-maláj határvidéken. A menekültek többsége a mianmari rohingja muzulmán kisebbség tagja, akiket hazájukban a többségi buddhisták üldöznek. A helyzet nagyon súlyos, emberi jogi szervezetek cselekvésre szólítanak fel.