szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Már több százezer rohingja menekült el Mianmarból Bangladesbe, és sokan felrótták az emberi jogok és a demokrácia harcosaként ismertté vált Aun Szan Szú Kjinak, hogy tehetetlenül nézi az üldözésüket. Kérdés, betartja-e csütörtök este tett ígéretét.

A mianmari kormány célul tűzte ki a rohingja kisebbség Bangladesbe menekült tagjainak visszatelepítését és segítését, valamint az általuk lakott Arakán szövetségi állam fejlesztését, és ott a tartós béke megteremtését – ezt ígérte Aung Szan Szú Kji mianmari vezető csütörtök este egy tévébeszédében, amelyre eddig ritkán volt példa.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala éppen az előző nap hozta nyilvánosságra jelentését az Arakán államban az elmúlt hónapokban történt eseményekről. Ebben megállapította, hogy a mianmari fegyveres erők módszeresen és összehangoltan hajtották végre a muzulmán kisebbség elleni támadásokat, és céljuk a rohingjáknak az országból való kiűzése, visszatérésük megakadályozása volt.

Arakánból augusztus vége óta több mint 500 ezer rohingja kényszerült elmenekülni a szomszédos Bangladesbe.

Szú Kji beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Mianmar Bangladessel együttműködve már kétszer is "sikeresen" visszatelepítette az elmenekült rohingjákat, emiatt kormánya optimista lehet, hogy ez ezúttal is sikerülni fog.

A mostanihoz hasonló, de kisebb volumenű konfliktus már egyszer az 1970-es évek végén és a 90-es évek elején is kitört Arakánban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Visszavonhatják a mianmari Nobel-békedíjas európai díját?

Az Európai Parlament képviselői a nem uniós polgároknak és szervezeteknek az emberi jogok védelméért odaítélhető Szaharov-díj visszavonhatóságát fontolgatják olyan esetekben, amikor a díjazott a kitüntetését követően megsérti a díj feltételeit.

Dercsényi Dávid Világ

„Három napon át folyt a gyújtogatás” – a mianmari rohingya tragédia

Úgy fest, a mianmari hadsereg végső megoldást akar a rohingyák problémájára. A muszlim kisebbség az ország lakóinak négy százalékát teszi ki, az általa lakott régió régóta vallási torzsalkodások helyszíne. De a militáns buddhizmus 2010-es színrelépésével és viharos terjedésével eldurvulni látszódnak a dolgok – az országépítő ideológia százezreket sújt.