A szuezi válság óta nem volt ilyen rossz az USA és Nagy-Britannia kapcsolata, Donald Trump ellenszenvét még III. Károly tengerentúli látogatása sem tudta megszüntetni.
„A nemzetközi helyzet fokozódik”, és már szinte feledésbe merülhetett az, amikor Mark Carney kanadai miniszterelnök bocsánatot kért Donald Trumptól a vámellenes Reagan-reklám miatt, amelyet Doug Ford ontariói miniszterelnök tett közzé. Tette ezt vélhetően azért, mert Trump a videó miatt bejelentette, hogy 10 százalékkal növeli a Kanadára kivetett vámokat. Litkai Gergely gyorsan megnyugtatta a Duma Aktuál közönségét, pontosabban azokat, akik szeretik az áfonyalekvárt, hogy ha az amerikai elnök valami miatt megorrolna a magyar kormányra, akkor is lesz mit kenni a kenyérre, majd korhatáros tartalomra váltva azt is megfejtette a csapat, miért nem kell tartani attól, hogy az amerikai elnök hirtelen felindulásból elindít egy nukleáris háborút.
A vámháború bevezetésekor és felfüggesztésekor is parttalan beszédet mondott Donald Trump. Az amerikai elnökök nem mindig voltak jó szónokok, ösztönös tehetségével Ronald Reagan és Bill Clinton emelkedett ki a mezőnyből, de az amerikaiak először Roosevelt hangját ismerték meg.
Ezerféle módon formabontó Donald Trump, de ha ezúttal nem szúrja el, a második elnöki mandátuma során a választóktól kapott erős felhatalmazásával átformálhatja Amerikát, s megerősítheti annak szerepét a világban. A hegemóniával szembeni kihívásokra reagálás viszont az utódjára maradhat.
Egymás után tiltják le népszerű előadók, hogy Donald Trump a kampányában felhasználja a slágereiket, miközben Kamala Harrisszel megengedők. A dalok kezdettől fogva a mozgósítást szolgálták az elnökjelölteknél, a rock- és popzene csak néhány évtizede jellemző.
Feltűnhet, mennyi a hasonlóság az előválasztáson győztes Márki-Zay Péter – mára odalett – imázsa, és a 45 éve, 1977-ben elnökké választott populista Jimmy Carter között. Megválasztásából okulhatnak a magyar politikusok.
Leonyid Brezsnyev idejében a szovjet kommunista párt politikai bizottsága tagjainak medián életkora 71 év volt, ez az USA-t most irányító politikusoknál 76 év. Amerikában az évtizedekig tartó pályafutás bele van kódolva a rendszerbe.
Az USA erejének világossá tétele mellett a jó érzékkel folytatott tárgyalásaival és emberi gesztusokkal is meghatározó szerepet játszott a hidegháború lezárásában George Shultz, Ronald Reagan napokban elhunyt egykori külügyminisztere.
Harmadik nekifutásra érheti el az amerikai elnöki posztot Joe Biden, akinek a győzelmét még keresetekkel vonja kétségbe Donald Trump. A demokrata politikus pályafutása alatt rengeteg kacskaringót tett.
Keresztül-kasul szabdalja az amerikai választók tömegét a republikánus-demokrata megoszlás, és az ellentétek, az azokat kísérő indulatokkal együtt, csak erősebbekké váltak az utóbbi negyedszázadban.
Az USA történetében több alelnök örökölte meg az elnöki posztot, mint ahányat megválasztottak rá. Még kevesebben tudták kinevelni a közvetlen utódjukat, ahogyan a demokrata Joe Biden szeretné Kamala Harrisszel.
A liberális Ruth Bader Ginsburg halálával megürült legfelső bírósági hely betöltése példátlan politikai háborúhoz vezethet az Egyesült Államokban a republikánusok és a demokraták között. Az elnökválasztás hajrájában a két fél egymást vádolja piszkos manőverekkel, és csak egyvalamiben értenek egyet: a másik kezdte.
Négy éve a konzervatív keresztény mozgalom vezetői közül Jerry Falwell állt elsőként a nem éppen a Biblia tanításai szerint élő Donald Trump mögé. Mostani magánéleti és pénzügyi botránya a legrosszabbkor jöttek az újraválasztásáért küzdő elnöknek. Különösen, hogy exügyvédje, Michael Cohen új könyvében azt állítja, már 2016-ban is egy potenciális szexbotrány eltussolásáért cserébe támogatta őt a vallási véleményvezér.