Tigrist tetováltatott a hátsójára, majd segített Reagannek megnyerni a hidegháborút

8 perc

2021.02.21. 14:00

Az USA erejének világossá tétele mellett a jó érzékkel folytatott tárgyalásaival és emberi gesztusokkal is meghatározó szerepet játszott a hidegháború lezárásában George Shultz, Ronald Reagan napokban elhunyt egykori külügyminisztere.

„Reagan nélkül nem ért volna véget a hidegháború. De Shultz nélkül Reagan nem fejezte volna be a hidegháborút”

– így summázta a volt amerikai külügyminiszter szerepét az 1980-as évek történelmet formáló eseményeiben Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió volt vezetője abban az interjúban, amit a George Shultz életrajzán dolgozó Philip Taubmannak adott. Az USA diplomáciájának egykori irányítója a napokban, százéves korában hunyt el, és széles körben úgy emlékeznek rá, mint aki a színfalak mögötti tevékenységével meghatározó volt abban, hogy a két nagyhatalom szóba állt egymással, majd nukleáris arzenálja leszerelésébe kezdett, de abban is, hogy a hidegháború nyertese Amerika lett, a Szovjetunió pedig szétesett. Mindeközben pedig tartotta magát ahhoz a Ronald Reagan elnöki íróasztalán szereplő felirathoz: „Nincs határa annak, amit egy ember meg tud csinálni, ahová el tud jutni, ha nem törődik azzal, ki aratja le a dicsőséget”. Vagyis hagyta, hogy ez utóbbi Reagan legyen, de a nekrológok szerint neki is kijár a méltatás, mint a valaha élt egyik legjobb amerikai külügyminiszternek.

Elment az elnök, aki pont akkor volt jó helyen, amikor szükség volt rá

Egy eltűnt világ utolsó amerikai elnöke volt a pénteken, 94 éves korában elhunyt George Bush. A hidegháború vége és a szovjet birodalom szétesése átmeneti korszakában képviselte a ma már nem jellemző realista józanságot. Politikai végzetét egy irreális ígéret kényszerű megszegése hozta el.

Pedig diplomáciai tapasztalat nélkül került a posztra, amikor arról 1982-ben lemondott a kiszámíthatatlan héjaként jellemzett Alexander Haig extábornok. A Reagan-adminisztrációban nyüzsögtek a Haighez hasonló konzervatívok – mint Caspar Weinberger védelmi miniszter vagy William Casey CIA-igazgató –, akik az ütemes fegyverkezéssel kísért gazdasági és politikai konfrontáció hívei voltak az USA és a Szovjetunió viszonyában. Ami fagyossá vált, miután a szovjetek 1979 végén megszállták Afganisztánt, s elkezdték az SS–20-as közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését Európában.