A nagyüzemi állattenyésztésben a klímára leselkedő veszélyt látók helyettesítő proteinforrásként rovart, az illúzió és íz megtartására pedig laborban készült húst ajánlanak. Az előbbihez a húsevőknek gusztusuk, az utóbbira pénzük nincs.
Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.
Amerikai kutatók szerint rendkívül súlyos képet mutat a beporzó rovarok hiánya a mezőgazdaságban. Ha minden így megy tovább, nem az aszály lesz a legfőbb probléma a növénytermesztésben.
Elérte a csúcspontját a dunavirágzás, a korábbi évhez képest jóval nagyobb számban rajzanak a fehér kérészek. A rovarokat magyar kutatók által kifejlesztett fénysorompók menthetik meg attól, hogy a hidak fölé repülve az aszfaltra csapódjanak a peték lerakása közben.
A floridai lóhangyák olyan tudatos viselkedést mutatnak, ami az egész kolónia életét megmentheti: ha megsérül egy társuk lába, lerágják azt, hogy ne terjedjen el a fertőzés. De nem minden esetben tesznek így.
Valójában szenvednek a rovarok, amikor különböző módon keringenek a mesterséges fényforrások körül – mutat rá egy új tanulmány. Ezek a fények ugyanis tejesen összezavarják őket a tájékozódásban.
Megbújhatnak az ágyban, a kanapén, a ruhák között vagy a tömegközlekedési eszközök, mozik ülésein, a vérünkre szomjazva. A szállodai szobákat is szeretik, ahonnan akár magunkkal is hozhatjuk őket az otthonunkba, ha nem vagyunk elég óvatosak. És ha egyszer beköltöznek, nem könnyű tőlük megszabadulni. A vérszívó ágyi poloskákról az utóbbi időben egyre többet lehet hallani itthon és külföldön is, ezért összeszedtük, mit érdemes tudni róluk.
A japán Kindai Egyetem tudósai négy új apró rovarszerű élőlényt, úgynevezett ugróvillás állatot fedeztek fel. Alig nagyobbak 1 milliméternél, de a környezet fontos részét képezik.
A Tiszán kívül a Dunán is rajzanak nyaranta a kérészek, de az itteniek később, igaz hosszabb időn át. Az ezüstös szárnyaikkal az esti fényben apró angyalokként rebbenő rovarok négy évtized múltán jelentek meg ismét, de a fényszennyezés komoly kihívást jelent a számukra. Megóvásuk viszont már Budapesten is biztosított. A kérészekről és az őket védő speciális fénysorompókról Kriska György biológus beszélt a hvg.hu-nak. Videón az idei rajzás.
A Twitteren már a végítéletet emlegetik, pedig a mormontücskök több mint 100 éve keserítik meg az amerikai farmerek életét.
Az amerikai Washingtoni Állami Egyetem mérnökeinek szerkezete, a Bee++ képes minden irányba mozogni, így a jövőben már csak a súlyából kellene lefaragni egy kicsit.
Az S-Budget „A” minőségű hosszúszemű rizs egykilós kiszereléséből vonnak ki termékeket a forgalomból.
Másoktól elkülönítve, külön jelzéssel kell kirakni a boltokban a rovarfehérjéből készült élelmiszereket.
Egy nemzetközi kutatócsapatnak sikerült a muslicalárva agyában található 3016 idegsejt mintegy 548 ezer kapcsolatát feltérképezni. Ezzel ez lett a legrészletesebb agyi térkép, amit eddig elkészített a tudomány.
Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő krétakorból való borostyánban.
A Calliarcys antiquus egy ismeretlen faj, a létezéséről sem tudtak eddig a kutatók. Kivételesen jó állapotban maradt meg.
Maxim Adams, a Sydney-i Egyetem biológushallgatója a Lord Howe-szigetcsoporton dolgozott, amikor meglátott egy különös rovart. Utána derült csak ki, hogy egy rég kihaltnak hitt fajba botlott.
A Szingapúri Műszaki Egyetem mérnökei egy speciális eljárást dolgoztak ki, hogy segítsenek leküzdeni a globális élelmezési problémát.
A kutatók feltártak egy fertőzést, amit egy gomba vált ki, és ami igen különös módját választja a túlélésnek.
