Tücsök, bogár, laborhús – jönnek az alternatív fehérjeforrások

A tofu kivételes étel. Magyarul leginkább szójababsajtként emlegetik. A szójababból származó szójatej megaltatásával, az abból kinyert túrószerű pépből készítik. Semleges ízű, az állaga a puhától a keményig terjed. Kínában már kétezer éve fogyasztják, onnan terjedt el világszerte. Tökéletes proteinforrás, a vegetáriánusok és vegánok alapvető étele. A nyugati gasztronómiában a magas fehérjetartalma miatt gyakran használják hús helyettesítésére.

A tofu a kivétel. A Föld számára nagy megterhelést jelentő állattenyésztés visszafogásáért kampányolók nemcsak azt szeretnék, ha még nagyobb mennyiségben és több formában ennénk, hanem ha más alternatív proteinforrások is ilyen elfogadottak lennének. De nem azok, legalábbis a fejlett országokban, ahol a valódi hús az úr.

Évi 410 milliárd kilogramm

A Föld lakossága az ENSZ előrejelzése szerint 2050 környékén éri el a csúcspontját, 9–10 milliárd fővel – jelenleg 8,2 milliárdnyian vagyunk –, s ez, valamint a fejlődő világban emelkedő életszínvonal hatalmas többlet-élelmiszerigényt támaszt. Thomas Malthus angol közgazdász már a XVIII. század végén azt jósolta, hogy eljön az az idő, amikor az élelmiszer-termelés nem tud majd lépést tartani a népesség növekedésével – és kialakul a róla elnevezett csapda –, a Római Klub pedig 1972-ben újra megkongatta a vészharangot. Az emberiség azonban az utóbbi évtizedekben is egyre több és jobb táplálékot ehetett. A fejlett világ lakosságát elnézve néha túl sokat.

A fehérje a gyerekek fejlődése, majd a felnőttek egészsége szempontjából létfontosságú, és úgy becsülik, a század közepére a jelenlegi mennyiség másfélszeresére, évi minimum 410 milliárd kilogrammra lesz szüksége az emberiségnek. Az általunk fogyasztott fehérje inkább állati, mint növényi eredetű. Az állati eredetű fehérje előállítása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a hatodáért felel, a húsukért tartott haszonjószágok számára szolgáló takarmány megtermelése a termőföld- és vízkészleteket apasztja.