Maxim Adams, a Sydney-i Egyetem biológushallgatója a Lord Howe-szigetcsoporton dolgozott, amikor meglátott egy különös rovart. Utána derült csak ki, hogy egy rég kihaltnak hitt fajba botlott.
Alapvetően természetes folyamat lenne, de az emberi tevékenység révén egyre gyorsabbá válik a nem őshonos, sokszor inváziósnak nevezett új fajok megjelenése. A gyakran egzotikus tájakról származó szúnyogok, kullancsok a globális felmelegedés eredményeként mind nagyobb eséllyel találnak megfelelő élőhelyet nálunk. Terjeszthetnek újfajta kórokozókat, ami egészségügyi problémákat eredményezhet, kiszoríthatnak őshonos fajokat, amivel az ökológiai egyensúlyt boríthatják fel, és persze gazdasági kárt is okozhatnak. Új sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, hogy mindennapjainkra milyen hatással van a klímaváltozás.
Az emelkedő hőmérséklet miatt a hamarabb kelnek ki a lárvák, emiatt azonban nem jutnak elég élelemhez a fiókák. Több madárfajt emiatt akár a kihalás is fenyegethet.
Az állateledelként is szolgáló szója miatt ugyanis erdőket irtanak ki. Két dolog azonban megakadályozza a fenntartható és környezetbarát állateledeket készítését: az ár és a jogszabályok.
Az entomológusok, azaz a rovarokkal foglalkozó tudósok szerint az évszázad végére eltűnhetnek a bolygóról a rovarok, ha nem értjük meg, mi okozza a pusztulásukat.
Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az "aggasztó" mutatókért.
Egy kínai vállalkozás különleges légylárvák nevelésébe kezdett, hogy eltüntessék a konyhai hulladékot. Eddig jól megy: tízkilónyi petéből kikelt lárva száztonnányi szemetet képes eltüntetni.