A járvány után az infláció fokozza a stressz-szintünket, de van kiút az ördögi körből

Alvászavar, dekoncentráltság, kedvetlenség, szokatlan mértékű határozatlanság – ha ezekből a tünetekből több is jelentkezik valakinél, jó eséllyel a megnövekedett és tartóssá vált stressz áll a háttérben. Míg a rövid ideig tartó stressz nem okoz gondot, a tartós megterhelésnek súlyos következményei lehetnek, komoly betegségeket válthat ki, s akár halált is okozhat.

A tartós stressz a mindennapok része, s a felmérések arról tanúskodnak, hogy az egyik fő forrás a munkahely. A kérdéssel foglalkozó számtalan tanulmány szerint folyamatosan romlik a helyzet, a Gallup Intézet nemzetközi felmérése pedig azt mutatja, hogy a koronavírus-járvány időszakában felgyorsultak a kedvezőtlen folyamatok. Míg a pandémia előtt a megkérdezettek 38 százaléka panaszkodott stresszről, 2021-re az arány 44 százalékra ugrott. Természetesen nem csak a munka okozza a stresszt: összeadódnak a negatív érzések, s a járvány idején a magányosság, a félelem a fertőzéstől, a betegség miatti anyagi nehézségek, valamint a barátok és családtagok elvesztése okozta gyász sokat rontott az emberek hangulatán.