Magyarország nem tudja függetleníti magát a világgazdaság és az európai folyamatoktól, és ez annak is következménye, hogy az utóbbi évtized hazai gazdaságpolitikája kikezdte a fenntartható növekedésünk lehetőségeit - mondta a nol.hu-nak adott interjújában Surányi György, korábbi jegybankelnök.
Az euróválságot elemezte az MR-1 Kossuth Rádióban Róna Péter, oxfordi egyetemi oktató és Surányi György volt jegybankelnök, aki szerint "recsegnek, ropognak" az Európai Monetáris Unió alappillérei.
Az Európai Monetáris Unióba való belépés feltételeit tartalmazó maastrichti kritériumok alkalmatlan szabályrendszert alkottak, és két olyan területet nem szabályoztak, amelyek szükségesek egy monetáris unió működéséhez: a reálkonvergencia eltéréseit, illetve a külső egyensúlytalanságokat – mondta Surányi György, az Intesa Sanpaolo Bank regionális vezérigazgatója, korábbi jegybankelnök egy budapesti konferencián.
Optimista forgatókönyv 1,5 százalékos gazdasági növekedést várni jövőre – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. Surányi György is fontosnak tartaná, hogy a hiány kontroll alatt maradjon. A CIB Bank elnöke szerint a végtörlesztés bejelentéséig a magyar gazdaságpolitika számára komoly elismerés volt, hogy nemzetközileg az ország "lekerült a radarról".
A volt MNB-elnök szerint nincs olyan reális megoldás a devizahitelesek számára, melyben mindenki "szárazon megúszhatná".
Surányi György korábbi jegybankelnök továbbra is a jelzáloghitelek forint alapúra váltását javasolja. Véleménye szerint a törlesztőrészleteket 30-40 százalékkal, azaz a válság előtt szintre kellene csökkenteni. Erről az MTV Ma Reggel című műsorában beszélt.
A Magyar Bankszövetség nem ért egyet Surányi György javaslatával - közölte a szervezet elnöksége csütörtökön.
A FigyelőNeten megjelent írás szerint a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében az állam, a jegybank, az adósok és a bankok szoros együttműködése és áldozatvállalása is szükséges.
Nyílt levélben fordult Kálomista Gábor, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke és Szekeres Dénes, a Tivoli-Filmprodukció Kft. ügyvezetője Surányi Györgyhöz, a CIB Bank igazgatóságának elnökéhez, kifogsáolva, hogy a bank felmondta a céggel kötött hitelszerződést és visszaköveteli a teljes hitelösszeget.
A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára szerint az előző kormányzattól "költségvetési fekete lyukat örökölt" a Fidesz-KDNP-kormány.
Simor András szerint a kormány februárra ígért reformcsomagjának inkább kiadáscsökkentő, mint bevételnövelő lépéseket kellene tartalmaznia. A jegybankelnök hangsúlyozta, a tavalyi, Surányi György cikke által kiváltott vitában nem szólalt meg, de az MNB nyitott olyan vitára, amely a jelen gazdasági körülményeken alapul.
Önmagában az, hogy a jegybank és a kormányzat relációjában vita, nézetkülönbség, értékütközés van, nem tragédia. Az MNB-elnök esetleges idő előtti távozásától sem dől össze a világ. Ha ez a sportszerűség keretein belül marad, ha bölcs, középutas önmérsékletet tanúsít mindkét oldal. A jegybank nem lehet pénzügyi elefántcsonttorony, de a mindenkori kormány segédhivatala, üzenőfüzete, szócsöve sem. Ahogy az ellenzék trónkövetelő hatalmi bástyájává se szabad válnia. Elsősorban nem az a lényeg, ki vezeti az MNB-t, hanem az, hogy érvényre jutnak-e a fenti alapelvek.
Dúl a vita Surányi György volt jegybankelnök és az MNB mostani vezetése között arról, hozzájárult-e a bankok bankja a gazdaság zuhanásához, amelyet csak 20 milliárd eurós nemzetközi hitellel lehetett megállítani.
Lehet és kell is bírálni Orbán Viktort, ha elhallgatja ígéretei teljesülésének gazdasági, társadalmi és emberi árát. Ám hiteltelen a bírálat azok szájából, akiknek egy kritikus szavuk sem volt a 2002-es és 2006-os választás balliberális győzteseinek felelőtlen, populista, a következményekről hallgató vállalásaira, illetve akik teljes mellszélességgel kiálltak a gyurcsányi megszorítások mellett, Orbán várható takarékossági lépéseit viszont már jó előre fúrják. Azoknak a jobbosoknak a hitelessége is megkérdőjeleződik, akik a megszorítást csak akkor tekintik népnyúzónak, ha balról jön.
A hitelezés ösztönzése szinte az egyetlen eszköz arra, hogy a kereslet csökkenését mérsékelni lehessen, ezért középlejáratú, elfogadható árazású forintforrásokat kell teremteni - mondta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke, egyetemi tanár a Figyelőneten szerdán megjelent interjúban.
A jobbközép ellenzék tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) jövőre egy új hitelcsomagról, ha megnyeri a parlamenti választásokat, és a gazdaság növekedésére összpontosít, miközben az euró bevezetése 2014-ig nem valószínű - jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz elnöke a Reutersnak.
Gyökeresen eltérő jegybanki politikára, alacsony kamatozású beruházásösztönző hitelek nyújtására lenne szükség - mondta Surányi György, a jegybank egykori elnöke az MTV A szólás szabadsága című műsorában vasárnap este.
Nincs mit csodálkozni azon, hogy Gyurcsány Ferenc utódjául kiszemelt legesélyesebb jelölt véglegesen elutasította a kétes megtiszteltetést. Ez nem más, mint a saját lehetőségek, illetve a tehetetlenség jó felmérése - írja a Sme című szlovák véleményformáló napilap jegyzetében.
A Ki bírja a legtovább potenciális kormányfőjelöltként? elnevezésű versenyt jelen állás szerint Surányi György vezeti. A szocialisták három napig reménykedhettek abban, hogy az egykori jegybankelnök menti meg őket Orbán Viktortól. Surányitól ez igencsak szép teljesítmény, vele ellentétben a versengés néhány résztvevőinek csak pár perc hírnév adatott.
A legposszibilisebb kormányfő-jelölt, Surányi György néhány nap habozás után nemet mondott az MSZP és az SZDSZ felkérésére. Felmérte, az egy évre szóló mandátum a pártok legalább minimális támogatása nélkül csak kudarchoz vezethet. A briliáns pénzügyi szakembert ezúttal politikai érzéke sem hagyta cserben.
