Csökkenni fog a nagybankok száma – de miért? Százezernél több törlesztésre képtelen adós marad – mi legyen velük? - ezekre a kérdésekre válaszolt Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója és Surányi György volt jegybankelnök egy konferencián.
Van néhány igen mocsaras történet - nyilatkozta a hvg.hu-nak Tömpe István, a rendszerváltozás korának privatizációs felelőse. Vallja, benne volt a pakliban, hogy 2-300 vállalatigazgató kapja meg a magyar gazdaságot, ezért aztán a központi privatizáció mellett tette le a voksát, de elismeri, abban a rendszerben is lehetett lopni, "de még mennyire". Kezdetben az egész csak fifikás történetekből állt. A cseheknél miért sikerült sokkal jobban a privatizáció? Mert ott bölcsebb volt az uralkodó elit. A kormányzati középosztály-építés kimaradt zicceréről, és az egymást követően hatalomba kerülők pénzéhes lustaságáról is beszélt.
Nem jó a devizahitel, sokan, sokféle hibát vétettek a devizahitelezés felfutása kapcsán, és érdemes lett volna nemzetközi példákat is megnézni, hogyan lehetett volna gátat szabni az elharapódzó hitelezésnek. Róna Péter és Surányi György közgazdászok egy beszélgetésen értekeztek arról, szerintük hol siklott félre a devizahitelezés, mik vezettek el a mostani helyzethez. Sok mindenben nem értettek egyet, ám a két közgazdász között ugyanakkor egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma megoldása az lehet, ha valamilyen szinten forintosítják a devizahiteleket.
Surányi György szerint a gazdaság helyreállításához az egykulcsos adót ki kell vezetni, a társasági adókedvezményeket újra kell gondolni, a felszabaduló forrásokat pedig az alacsony keresetűek kiugróan magas adóékének csökkentésére kell fordítani. A volt jegybankelnök erről egy keddi konferencián beszélt Budapesten.
Miközben Orbán Viktor sugárzó örömmel Vlagyimir Putyin tenyerébe csapott, a baloldalon feltétel nélküli alapjövedelemről álmodoznak, Matolcsy jegybankja műkincskereskedésbe fog, és elvérezhet a pálinka-szabadságharc is. Mi jöhet még? Tippelje meg a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Tizenhárom év után távozik a CIB Banktól Surányi György, a felügyelőbizottság elnöke.
A Fidesz-kormánynak nagyjából semmi sem sikerült, amit a kormányzásuk kezdetén beígértek – így lehet összefoglalni Surányi György korábbi jegybankelnök véleményét az elmúlt időszak gazdaságpolitikájáról.
Kitálalt egy adóellenőr, tőzsdére ment a Twitter, elkezdték beszántani a kishantosi földeket, tanyafejlesztési támogatást kapott a Belváros és még a dohánybevételek is visszaestek, egy volt görög pénzügyminiszter pedig elfelejtette az adóját befizetni. Tippelje meg a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
A külföldi működőtőke beáramlása tekintetében relatív helyzetünk a többiekéhez képest jobban romlott a régióban az utóbbi években, a beruházások szintje pedig ma olyan szintre esett vissza, mely már az amortizációt sem fedezi – fejtette ki Surányi György volt jegybankelnök, egyetemi tanár a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 21. Konjunktúra-Fórumán. A magyar gazdaság a kövekető években is alacsony növekedési pályán mozog majd, ez nem lesz elég ahhoz, hogy az előttünk álló súlyos társadalmi problémákat kezeljük.
Hosszú, elveszett évtized van mögöttünk; Magyarország nemzetközi összehasonlításban, ha nem is a leggyengébben, de gyengén teljesített - fogalmazott Surányi György az 51. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában, csütörtökön Békéscsabán.
Surányi György szerint az unortodox gazdaságpolitika nem hozott érdemleges gazdasági növekedést, és nem növelte a beruházásokat. Az alacsony beruházási rátát időlegesen stimulálhatja a jegybank, de a növekedési hitelprogram jelentős hányadát nem új beruházásra, hanem korábbi hiteleik kiváltására fordították a vállalkozások - mondta az Intesa Sanpaolo bankcsoport felügyelőbizottsági elnöke, egykori jegybankelnök a Joint Venture Szövetség konferenciáján szerdán Budapesten.
A kormány véleményével ellentétben Magyarország nem teljesít jobban a korábbi kormányok időszakához képest - fogalmazta meg Surányi György volt jegybankelnök és Chikán Attila egyetemi professzor, az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere a Szabadságért Alapítvány csütörtöki budapesti rendezvényén egybehangzóan.
Surányi György szerint jó irányba mutatnak Matolcsy intézkedései, a forint túl gyenge, a magánnyugdíjpénztárak államosítása pedig nem az ő elképzeléseire épült. A közgazdász az Indexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy a végtörlesztés az ország leminősítéséhez, a forintárfolyam tartós leértékelődéséhez, és az állampapírkamatok hosszú hónapokig tartó emelkedéséhez vezetett.
Átalakul a CIB Bank irányítása, ezzel kapcsolatban Surányi György volt jegybankelnök, az igazgatóság eddigi elnöke a jövőben a felügyelőbizottság elnöke lesz, és felel a stratégiáért – közölte a Napi Gazdaság.
Kétszázalékos kamattal a hideg vízre valót sem keresik meg a bankok, mondta az MNB-hitelcsomag tervével kapcsolatban az ATV Szabad Szemmel című műsorában Surányi György. A jegybank korábbi elnöke félti az MNB függetlenségét, és óva int a ciprusi modelltől.
Számos unortodox kormányzati elvárást kell teljesítenie Simor András utódjának hivatalba lépése után. Valójában az új jegybankelnökkel kapcsolatban nem is a személye a legfontosabb, hanem az, mit szól a kormányzati tervekhez: a devizatartalék csökkentéséhez, a bankok MNB-nél tartott pénzállományának szűkítéséhez, a kötelező tartalék utáni kamatfizetés megszűnéséhez vagy az MNB állampapír-piaci megjelenéséhez.
Surányi György volt jegybankelnök úgy gondolja, az IMF nem kiforrott elképzelésekkel érkezik Magyarországra, arra pedig már volt példa, hogy a magyar kormány nem egyezett meg a valutaalappal - hangoztt el a Klubrádió Szabad sáv című műsorában.
Ha a jelenlegi gazdaságpolitika nem fordul gyökeresen más irányba, aligha lesz eredményes a kormány és az IMF közötti tárgyalás. Ha lesz fordulat, akkor is kell az IMF, de akkor jöhet a tartósan 280 forint alatti euró - mondta az Origónak adott interjújában Surányi György volt jegybankelnök.
Az Európai Monetáris Unió nem tud tartósan működni fiskális és politikai unió nélkül - mondta előadásában Surányi György volt jegybankelnök Az euró magyarországi bevezetésének újragondolása címmel tartott konferencián.
Hatalmas probléma, hogy ma szinte alig zajlik párbeszéd Magyarországon az euró bevezetéséről, a kormány részéről pedig még a szándék is hiányzik ehhez. Az euróválság megmutatta, hogy nem lehet rugalmatlan, szent tehénként kezelt szabályokat alkalmazni minden övezeti tagállamra, ugyanakkor abba kellene hagyni a magyar kormánynak azt a retorikát, hogy nem kell nekünk az euró, mert ez rontja az ország gazdaságpolitikai hitelességét – hangzott el az uniós fizetőeszköz bevezetésének újragondolásáról tartott pénteki konferencián.
