Jó lenne elkerülni a nemzeti valuták szétválasztását, akkor inkább jöjjön a helikopterpénz – reagál az IMF kutatóinak válságkezelő javaslatára Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a friss HVG-ben.
Folytatódik Surányi György és a Magyar Nemzeti Bank izgalmas vitája. (Frissítés: az MNB üzenetet küldött, amiből az derül ki, hogy ők sajnos tovább nem vitatkoznak.)
Isten óvja Magyarországot attól, hogy az arany legyen a mentsvára – kommentálja Surányi György egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke azt a hírt, hogy a jegybank egy esetleges válságra spekulálva, átláthatatlan pénzügyi manőverrel megtízszerezte aranytartalékát.
Szerinte nem lehet az arany a végső menedék.
Gazdasági fejlettségét tekintve Magyarország 1938-ban volt a legközelebb Ausztriához, most pedig lassabban közeledik hozzá, mint regionális riválisai – mondta a Pénzügykutatási Intézet alapításának 50. évfordulóján szervezett konferencián Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.
Elsöprő többség támogatta Magyarország mielőbbi csatlakozását az euróövezethez – legalábbis a GKI Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján, ahol kutatók, üzletemberek és politikusok fejthették ki nézeteiket. Az Európai Bizottság illetékes igazgatója szerint „az euró bevezetésének potenciális előnyei jóval meghaladják annak potenciális hátrányait”.
Többek között Vámos Miklós író és Raskó György korábbi államtitkár állt ki az euró bevezetésére vonatkozó népszavazási kezdeményezése mellett.
A jegybank korábbi elnöke elmondja, hogy miért állt be az eurót támogató népszavazási kísérlet mögé.
A Polgári Világ Pártja már augusztusban országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében.
Horn Gyula pénzügyminisztere, Bokros Lajos nekirontott egykori bajtársának, a jegybank 1995 és 2001 közötti elnökének az Élet és Irodalom hasábjain, mert a HVG-nek adott nyilatkozatában, november 10-én ő is erőteljes béremelések mellett érvelt – még a kormányzat hasonló céljainak beharangozása előtt. A személyét ért támadásra Surányi György a héten válaszolt, a HVG pedig azzal segíti az olvasók eligazodását, hogy közli az interjú perdöntő részleteit.
Hogy lehet tönkretenni egy országot? Van rá egy-két példa a világon - távolabb és közelebb hozzánk egyaránt. Vagy akár nálunk. Többek között ezekről is olvashat az e heti HVG-ben. Juhász Gábor vezető szerkesztő szubjektív lapszemléje.
A korábbi jegybankelnök elmondja, hogyan rendezné át az adózást.
A gazdasági növekedés egyik akadálya ma Magyarországon a kereslet hiánya, ezért sokat segítene, ha a keresetek évekig a hazai össztermék növekedési ütemét 2-3 százalékponttal meghaladó mértékben emelkednének – ezzel, és egy egészen új gazdaságpolitikai keret ismertetésével lepte meg hallgatóságát Surányi György.
Lesújtó a véleménye Surányi György volt jegybankelnök-egyetemi tanárnak a Magyar Nemzeti Bank elmúlt 15 éves teljesítményéről. A Népszabadság hétvégi számában részletesen elemzi és korszakolja a történteket.
A volt jegybankelnök az ATV-ben arról beszélt, hogy a kormányzatnak erkölcsi kötelessége lett volna saját árfolyamgyengítő politikája hatását nem a devizaadósokra hárítani. Ehhez képest tavaly majdnem 100 milliárd forintot keresett az MNB a devizahitelek forintra váltásán.
A számok jók, de nem fenntarthatóak, és inkább külső okok állnak a háttérben – elemez a brit gazdasági lap.
Konferencián mutatta be alapjövedelem-koncepcióját a Párbeszéd Magyarországért, ahol kiderült, hogy ez egyelőre csak vitairat. A szakpolitikai vita mellett előkerült a slágertéma is: hogyan mászhat ki a baloldal a gödörből? Bár kritikákat is megfogalmazott, de Surányi György volt jegybankelnök szerint az alapjövedelem célkitűzése helyes. A PM szerint, ha a baloldal nem tesz új ajánlatot, akkor jön a Jobbik.
A költségvetési és a pénzpolitika szigorú összhangja a Bokros-csomag eredményességének egyik kulcseleme volt – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Bokros-csomag bevezetésének 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
