#Surányi György





Magyarország lemaradt, de nagy oka nincs szégyenkezésre

Gazdasági fejlettségét tekintve Magyarország 1938-ban volt a legközelebb Ausztriához, most pedig lassabban közeledik hozzá, mint regionális riválisai – mondta a Pénzügykutatási Intézet alapításának 50. évfordulóján szervezett konferencián Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.







Bokros kontra Surányi – egy vita és ami mögötte van

Horn Gyula pénzügyminisztere, Bokros Lajos nekirontott egykori bajtársának, a jegybank 1995 és 2001 közötti elnökének az Élet és Irodalom hasábjain, mert a HVG-nek adott nyilatkozatában, november 10-én ő is erőteljes béremelések mellett érvelt – még a kormányzat hasonló céljainak beharangozása előtt. A személyét ért támadásra Surányi György a héten válaszolt, a HVG pedig azzal segíti az olvasók eligazodását, hogy közli az interjú perdöntő részleteit.


HVG: A felcsúti Rothschild

Hogy lehet tönkretenni egy országot? Van rá egy-két példa a világon - távolabb és közelebb hozzánk egyaránt. Vagy akár nálunk. Többek között ezekről is olvashat az e heti HVG-ben. Juhász Gábor vezető szerkesztő szubjektív lapszemléje.





Surányi: Matolcsyék kifosztották a devizahiteleseket

A volt jegybankelnök az ATV-ben arról beszélt, hogy a kormányzatnak erkölcsi kötelessége lett volna saját árfolyamgyengítő politikája hatását nem a devizaadósokra hárítani. Ehhez képest tavaly majdnem 100 milliárd forintot keresett az MNB a devizahitelek forintra váltásán.



Surányi: történelmi lehet az alapjövedelem hatása

Konferencián mutatta be alapjövedelem-koncepcióját a Párbeszéd Magyarországért, ahol kiderült, hogy ez egyelőre csak vitairat. A szakpolitikai vita mellett előkerült a slágertéma is: hogyan mászhat ki a baloldal a gödörből? Bár kritikákat is megfogalmazott, de Surányi György volt jegybankelnök szerint az alapjövedelem célkitűzése helyes. A PM szerint, ha a baloldal nem tesz új ajánlatot, akkor jön a Jobbik.