Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Surányi György korábbi jegybankelnök továbbra is a jelzáloghitelek forint alapúra váltását javasolja. Véleménye szerint a törlesztőrészleteket 30-40 százalékkal, azaz a válság előtt szintre kellene csökkenteni. Erről az MTV Ma Reggel című műsorában beszélt.
Surányi György és szerzőtársai korábban kidolgozott javaslatát a Magyar Bankszövetség elutasította. Erre reagálva a volt jegybankelnök a műsorban elmondta: tudomása szerint a bankszövetség által javasolt megoldás még nincs aláírás előtti állapotban. Ennek lényege az lenne, hogy 190 forintban rögzítenék a frank árfolyamát, az efölötti törlesztőrészlet pedig egy kamatozó forintszámlára kerülne. A nem fizető ügyfelek lakásait az önkormányzatok vásárolnák meg 35 százalékos áron, és onnantól bérlőként laknának ott az egykori tulajdonosok.
Surányi György úgy vélte, hogy a probléma kezeléséhez nem tisztán egy technikai, bankügyi javaslatra van szükség. Amit a bankszövetség megtárgyalt, az szerinte nem kezeli teljes mélységében a problémát, melynek súlyos társadalmi gyökerei vannak. „A javaslat több sebből vérzik” – mondta Surányi. Először is nem oldja meg az árfolyamkockázatot, másrészt pedig csak azok problémáját kezeli, akik még fizetnek. Egyáltalán nem képes foglalkozni azzal a 200 ezer ügyféllel, aki már tartósan nem képes törleszteni.
Surányi szerint naivitás lenne azt hinni, hogy az önkormányzatok képesek lennének 50-100 ezer lakást megvásárolni 6-8-10 millió forintos áron. Ráadásul éppen a szegény településeket sújtja igazán ez a probléma, ahol nincs erre pénz – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elismerte: vannak olyanok, akik tudnának, mégsem fizetnek. Ők azonban az elenyésző kisebbséghez tartoznak, a számukat néhány ezerre teszi. A legtöbben azért nem fizetnek, mert a korábbi 40-50-60 ezres törlesztőrészlet felment 80-100-110 ezer forintra – mondta. Kijelentette, hogy az elsődleges cél az árfolyamkockázat megszüntetése. Másodsorban pedig olyan törlesztési feltételeket kell kialakítani, amelyek a jelenlegi részleteket 30-40 százalékkal lejjebb viszik. Úgy vélte, ha feloldják az árverezési moratóriumot (amire jelenleg szerinte is szükség van), és a törlesztőrészletek lecsökkennek, akkor van esély arra, hogy a nem fizető családok vissza tudnak térni a fizetők közé. Nem lenne szükség a banki végrehajtásra.
A forintra átváltás során elszenvedett árfolyamveszteséggel kapcsolatos kérdésre elmondta: „semmi nincs ingyen”. A felhalmozódott terheket meg kell osztani a bankok, az MNB, az állam és az adósok között – jelentette ki a Ma Reggel című műsorban.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.