Élesben, a klímaváltozás közvetlen hatásaival szembesülve kell felépítenie a kormánynak a környezetvédelmi apparátust, hiszen 16 éve minisztériuma sem volt a területnek. A szakma egyelőre bizakodva figyel, de vannak ellentmondások a klímacélok és a Tisza választási programja között.
Magyar Péter egyik első miniszterelnöki intézkedése volt, hogy vízügyi cselekvési terv elkészítésére kérte fel Gajdos László élő környezetért felelős minisztert. Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet idén új fokozatra kapcsol, ahogy több szakértőtől is hallani lehetett, 1901 óta ez volt a legszárazabb április, amely nyomán jelenleg hétbalatonnyi víz tűnt el a magyar talajokból. A Közös költség legújabb adásában Pitner Gábor vendége Timár Gábor geofizikus volt, aki részt vesz abban a munkacsoportban is, amelynek a feladata a cselekvési terv összeállítása. Mennyire súlyos a jelenlegi aszályhelyzet? Hogyan lehet gyorsan és hatásosan fellépni a talajvíz megtartása érdekében? Mennyi idő alatt érhető el változás, és milyen források állnak rendelkezésre? És milyen gazdasági következményekkel jár, ha nem lépünk időben? A Közös költségben ezúttal ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A főpolgármester a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, nem tudják vállalni, hogy a főváros és a Főkert minden fővárosi fát meglocsol.
Nagyon kéne a csapadék, de a burgenlandi vízügyi szakember szerint azért még nincs ok aggodalomra.
Akkora az aszály, mint ami a legmelegebb nyári hónapokra jellemző.
Rendkívül súlyos az aszályhelyzet, az alacsony talajvízszintet az elmúlt 125 év legszárazabb áprilisa is tovább súlyosbította, Magyar Péter azonnali cselekvésre kérte fel a környezetvédelmi minisztert.
Az átlagos csapadékmennyiség tizede hullott le az elmúlt hónapban.
Szükséghelyzeti támogatásról döntött az Európai Bizottság, amelyet az uniós mezőgazdasági tartalékból fizetnek ki. Az összes támogatás több mint felét a magyar gazdák kapják.
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
Egyedül Örményországnak lehet víztartaléka Irán szomszédai közül, mert Irak, Afganisztán és Pakisztán szintén aszálytól szenved.
A chilei Atacamában egy nap alatt leesett az éves csapadékmennyiség nagy része, így világ legszárazabbjának tartott sivatagja két év alatt másodszor borult virágba.
Egy friss kutatás szerint a Föld szárazságra hajlamos régióinak 74 százaléka nagy bajban lesz az évszázad végére, ezeken a helyeken ugyanis elhúzódó, súlyos vízhiányra lehet számítani.
A szárazság mellett a hatóságok életét a gyújtogatók is nehezítik.
Az eddig legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit a HUN-REN kutatói, amely főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással. Az aszály orvoslására a szakemberek a technológiai megoldásokat, így a mesterséges intelligenciát is kiemelik. Ez segíthet optimalizálni az erőforrásokat, de más területen is segíthet.
Biológiai eszközökkel csak a Tisza-tónál kell irtani, kémiai gyérítés 5 budapesti kerületben és 61 településen lesz a héten.
Szomorú megállapításokat tettek magyar kutatók: elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság egyes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak. Van azonban némi remény.
Csupán átmenetileg lélegezhetnek fel a kukoricával és napraforgóval foglalkozó termelők: olyan súlyos az aszály Magyarországon, hogy a napokban érkező esők csak 1-2 heti túlélést biztosítanak az őszi betakarítású növényeknek.
Voltak olyan területek, ahol egy csepp eső sem hullott júniusban. Az Alföldön egy másik rekord is megdőlt.
A Duna nagymarosi és a Tisza szegedi vízgyűjtő területén is kevesebb csapadék esett idén télen, mint az elmúlt 30 évben bármikor.
