Az eddig legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit a HUN-REN kutatói, amely főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással. Az aszály orvoslására a szakemberek a technológiai megoldásokat, így a mesterséges intelligenciát is kiemelik. Ez segíthet optimalizálni az erőforrásokat, de más területen is segíthet.
Biológiai eszközökkel csak a Tisza-tónál kell irtani, kémiai gyérítés 5 budapesti kerületben és 61 településen lesz a héten.
Szomorú megállapításokat tettek magyar kutatók: elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság egyes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak. Van azonban némi remény.
Csupán átmenetileg lélegezhetnek fel a kukoricával és napraforgóval foglalkozó termelők: olyan súlyos az aszály Magyarországon, hogy a napokban érkező esők csak 1-2 heti túlélést biztosítanak az őszi betakarítású növényeknek.
Voltak olyan területek, ahol egy csepp eső sem hullott júniusban. Az Alföldön egy másik rekord is megdőlt.
A Duna nagymarosi és a Tisza szegedi vízgyűjtő területén is kevesebb csapadék esett idén télen, mint az elmúlt 30 évben bármikor.
Bardóczi Sándor szerint akkora a baj, amivel az ország eddig még sosem nézett szembe, egész júniusban egy csepp csapadék sem várható.
Több szempontból – csapadékanomália, talajszárazság – is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy most már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.
A hőmérséklet csúcsértéke 27 és 33 fok között alakul szerdán.
Az elmúlt 140 évben csak kétszer esett ennyire kevés eső az országban.
Rendkívül szomorú képet mutat a felszín alatti vizeink állapota az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hidrológiai előrejelzése szerint.
Lelkes nézelődők fotózták vasárnap a Dunát a Margit-szigetnél, látványosan kevés víz van a mederben. Jövő héten érkezik valamennyi csapadék.
A korábbi áringadozásokat a kávégyártó nagyvállalatok rendszerint benyelték, ám most ez változni látszik.
A világszervezet szerint erdőtelepítésekre, jobb talaj- és vízgazdálkodásra lenne szükség, hogy javuljanak az életfeltételek a Földön.
Hiába hatályos az év elejétől a kútamnesztia, az eddigi legforróbb és legszárazabb nyáron sem fúrattak több kutat a magyarok, mint korábban – legalábbis legálisan. Az illegális kutak viszont veszélyesek a használókra és az ország vízkészleteire is, és éppen azok kerülnek a legrosszabb helyzetbe, akik betartanák a törvényeket, és akiknek tényleg szükségük lenne a vízre.
Az Időkép látványos és szomorú videót is készített a változásokról.
A valaha volt egyik legnagyobb hőhullám sújtja a folyót, a vízhiány már a hajóforgalmat is akadályozza.
A 2022-esnél jobb a helyzet.
A hőség még legalább egy hétig kitart.
Ma még a vízerőművek több tiszta fenntartható energiát produkálnak, mint minden más zöld energia, de vajon meddig? Ecuadorban és Kolumbiában már most kiderült, hogy az aszály miatt nagy a baj: adagolni kellett a vizet, és gyakorivá váltak az áramszünetek. Kína egyes régióiban a tartós aszály miatt hasonló a helyzet: gyakoriak az áramszünetek.
