Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az egész országban azt tapasztaljuk, hogy nem tud télen visszatöltődni az a mennyiség a felszín alatti vizekbe, mint amennyi fogy belőlük természetes vagy mesterséges úton. Rettentő szomorú képet mutat a felszín alatti vizek állapota. Ez a fő kiváltó oka a Magyarországon várható nagy aszálynak
– jelentette ki Tahy Ágnes, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kiemelt műszaki referense kedden a HirBalaton.hu beszámolója szerint.
A szakember a Balaton Fejlesztési Tanács 9. Víz Világnapi konferenciáján tartott előadást, ahol felhívta a figyelmet arra, hogy a téli csapadék azért is kellene nagyon, mert a felszín alatti vizeknek ez a legfontosabb feltöltődési időszaka.
Majd kifejtette azt is, hogy manapság négy fő problémával kell megküzdeni: az éghajlatváltozással, a biodiverzitás csökkenésével, a természeti és humán erőforrások végességével, és a vízszennyezéssel.
A helyzet annak ellenére ennyire aggasztó, hogy az előrejelzések arról szóltak, hogy a Kárpát-medencében, benne Magyarországon, a téli félév csapadéka növekedni, míg a nyári félév csapadéka csökkeni fog, és a téli félévben a csapadék már hó helyett esőformájában hullik le. Ez azonban nem így történt.
Ha a Balaton vízállásait nézzük, akkor azt lehet látni, hogy 9-11 évente van egy nagy aszály, illetve előfordul, hogy ez fokozottan jelentkezik. 2003 körül egy halmozódó aszályos időszak következett be, aztán 2012-ben volt egy aszályosabb időszak, és legutóbb 2022-ben. Úgy tűnik a legutóbbi csak bevezetője volt egy hosszabb, aszályos periódusnak
– foglalta össze a helyezett a szakember.
