A nyugati államok által hozott szankciók miatt az Airbus és a Boeing a jövőben nem tud új gépeket, sem pedig alkatrészeket leszállítani Oroszországnak, ami ezért alternatív megoldásokat keres.
Moszkva lépése válasz arra, hogy az EU pedig korábban az orosz fuvarozókat tiltotta ki.
Közzétette a Magyar Posta azon budapesti postahivatalok listáját, amelyek hamarosan bezárnak, méghozzá az állami vállalat korábbi közlése szerint “az elhibázott brüsszeli szankciók” miatt.
Az idősotthon átmeneti kiürítése 19 gondozottat érint, ők Hódmezővásárhelyre kerülnek november eleje és 2023. április 15-e között.
Valójában azonban több mint egy hónappal korábban intézkedett a kormány.
Külön honlapot indított az Európai Bizottság, bárki küldhet tippeket.
A találkozón a tagállamok vezetői arról is dönthetnek majd, milyen módon vezessenek be energiaár-plafont.
Ne legyenek illúzióink: Orbán ismét manipulál. Ez a HVG hetilap ajánlója.
Az újabb büntetőintézkedések továbbra sem érintik Magyarország energiaellátását, érinthetik azonban azokat az európaiakat, akik megpróbálják kijátszani a szankciókat.
Megélhetési költségek miatt kirobbant európai zavargásokat is valószínűnek tart negyedéves előrejelzésében a Stratfor geopolitikai tanácsadó cég. Ezek a zavargások átfedésben lesznek a lakosság egyes csoportjainak azon követeléseivel, hogy a kormányok az energiaválság kezelése érdekében enyhítsék az Oroszország elleni szankciókat.
Az Uppsalai Egyetem egyik földrengéskutatója szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy robbanások voltak.
A rejtélyes jelenségről a dán haderő tett közzé felvételeket.
Ha megpróbáljuk megérteni, mi állhat Orbán Viktor "Putyin-politikája", a kormányzati sajtóban megjelenő orosz propaganda mögött, akkor olyan magyarázatokat is találhatunk rájuk, amelyek nem feltétlenül szólnak piszkos háttéralkukról és zsarolásról. Igaz, még a kézenfekvőnek tűnő magyarázatok is csak elméletek. Ami biztos, hogy a rendszerváltáskor a szovjetek kivonulását követelő és ebből politikai tőkét kovácsoló Orbán ma már nem akar konfrontálódni Moszkvával. A kormányfő talán el is hiszi egy új világrend eljövetelét, de ami a legfontosabb: a bűnbakokra épített kormányzati kommunikációban keletkezne súlyos zavar, ha eltérne az orosz–ukrán háború előtti iránytól.
Az Északi Áramlat Balti-tenger alatt futó vezetékeinek szivárgása sok szakértő gyanakvását keltette fel.
Motoki Tacunorit kémkedés vádjával tartóztatták le. A japán külügy szerint az FSZB megfélemlítette a konzult, Tokió bocsánatkérést vár.
Mivel a G7 még dolgozik az olajárplafon részletein, az Európai Tanács pedig össze akarja hangolni az erről szóló intézkedéseket a majdani döntéssel.
Bár sokan bíztak abban, hogy az orosz gazdaság egyből megroppan az Ukrajna elleni háború nyomán elrendelt nyugati szankciók miatt, ez nem történt meg. Ugyanakkor az sem igaz, hogy ezek az intézkedések nem érnek semmit sem. Próbálunk igazat tenni abban, kinek is fájnak jobban a szankciók.
A külügyminiszter elmondta azt is, hogy Magyarország élen jár a klímavédelemben, elsők között írta alá a párizsi klímaegyezményt – azt, amelyből Trump kirántotta Amerikát. Továbbá kiderült az is, hogy a Fidesz hangsúlyozottan szabad választásokon nyert.
Az ellenzék a választások után azt a tanulságot szűrte le, hogy hiba volt „putyinozni”, miközben a kormány egész politikáját a háborúra építi, az általa is megszavazott büntetőintézkedések ellen harcol. Nincs ma fontosabb ügy, mint az orosz téma, a kormány még nemzeti konzultációt is indít az energiaszankciókról. Mindeközben éppen a legfontosabb kérdésekre nincsenek válaszaink.
Az EU-s szankciók és az energiaárak elleni legújabb nemzeti konzultáció túllép az eddigi, belpiacos hergeléseken. Ez, a Magyarország által is megszavazott szankciók elutasításáról, az EU egységének immár nyíltan vállalt bomlasztásáról szól – pont a Kreml szándékai szerint. Ám a közpénzmilliárdokat elégető propagandaakcióval “sallereket” is gyűjthetünk Brüsszeltől, ami rosszabbkor nem is jöhetne.
