Miután Magyarország megszavazta az összes Oroszországgal szembeni szankciós csomagot, most megtámadja azokat. Még az olyan intézkedéseket is, amelyek nem is léteznek. Az EUrologus gyorselemzése a nemzeti konzultációról.
Elrajtolt a tizenegyedik nemzeti konzultációnak keresztelt előadás, amelyben a kormány gálánsan megadja a lehetőséget hű választóinak, hogy megsimogassák a buksiját. Haszna sosem volt, mert akármit pakol Orbán a hátizsákjába, Brüsszelben pontosan tudják, hogy népfelhatalmazás címszó alatt autoriter rendszere lenyomatát viszi magával. Az idei kérdések is jól mutatják: gyakorlatilag egy lépésre vagyunk attól, hogy a következő konzultáció arról szóljon, csatlakozzunk-e Oroszországhoz.
Hét kérdésre várja a kormány a választ. Az eddigi tapasztalatok szerint bár gyakorlati hasznuk nincs, a konzultációk drágák – várhatóan most sem lesz ez másként.
A külgazdasági és külügyminiszter az orosz energiapiaci cégek felsővezetésével ült egy színpadra Moszkvában, ahol ugyan háborúnak nevezte a háborút, de nem tett szemrehányást az oroszoknak, csak azt hangsúlyozta, hogy a magyaroknak a legfontosabb saját maguk.
Annak ellenére, hogy csak hétfőn 84-et használtak el, makacsul tartja magát az az elképzelés, hogy Moszkva egyre szűkösebben áll rakétákból.
A miniszterelnök győzelmi jelentést adott az eseményről, amelyen kifütyülték.
Az elektronikai cikkeket fegyvergyártásra is fel lehet használni.
Az Unreal Engine és a Unity keveréke lett volna az a videójáték-fejlesztéshez kitalált motor, ami az orosz digitalizációs törekvések egyik ékkövének számított. De úgy tűnik, semmi sem lesz belőle.
Nyugati diplomaták és politikusok nyilatkoztak a Politicónak a magyar miniszterelnök „kétarcú politikájával” kapcsolatban.
„Oroszország egyáltalán nem esett térdre, közben az európai gazdaságok elvéreznek” – mondta a miniszterelnök.
Az EU szerint a csomag tovább csökkenti Oroszország bevételeit.
Steiner Attila államtitkár a kormány Facebook-oldalán közzétett videóban mondta el, hogy az atomenergia az olcsóbb áram garanciája.
A tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei elfogadták a következő szankciós csomagot. Ezek között van olyan is, amely az energiaszektort érinti – ez eddig vörös vonal volt a magyar kormány számára.
Február óta inkább hetente irányt vált a kormánykommunikáció, mintsem egyszer az empátia jelét mutassa: a háború semmi másról nem szól, mint arról, hogy nekünk, magyaroknak jó legyen, no meg Putyin se üsse meg nagyon a bokáját. Az illiberális kormánykommunikáció lényege, hogy semmiféle emberséget ne tanúsítson szavazótáboron kívül, most úgy tűnik, ez szankciódémonban, migránsozásban és dollárbaloldalban merül ki. A társadalom viszont mindenképp csapdába került: ha Orbán jó lovakra tett Putyin és Trump személyében, rettenetes jövő vár a demokráciára, ha viszont tévedett, akkor is rajtunk csattan a háború és a megélhetési válság.
Arról tényleg tárgyal az EU, hogy limitálni kellene az importgáz árát, de az nem a következő, oroszellenes büntetőcsomag része lenne, hanem egy attól különálló, az energiaárakat letörni hivatott csomagé. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy csak az orosz gázra húznák rá, és egyelőre annyira megosztja a tagállamokat, hogy kérdésesnek tűnik, lesz-e belőle valami.
A nyugati államok által hozott szankciók miatt az Airbus és a Boeing a jövőben nem tud új gépeket, sem pedig alkatrészeket leszállítani Oroszországnak, ami ezért alternatív megoldásokat keres.
Moszkva lépése válasz arra, hogy az EU pedig korábban az orosz fuvarozókat tiltotta ki.
Közzétette a Magyar Posta azon budapesti postahivatalok listáját, amelyek hamarosan bezárnak, méghozzá az állami vállalat korábbi közlése szerint “az elhibázott brüsszeli szankciók” miatt.
Az idősotthon átmeneti kiürítése 19 gondozottat érint, ők Hódmezővásárhelyre kerülnek november eleje és 2023. április 15-e között.
Valójában azonban több mint egy hónappal korábban intézkedett a kormány.
