A luxemburgi külügyminiszteri tanácsülés szünetében a magyar külügyminiszter azt mondta, hogy amikor Ukrajnáról tárgyaltak, csak ő mondta ki azt a szót, hogy “béke”. Szijjártó leszögezte, hogy Magyarország továbbra is kitart azon döntése mellett, mely szerint nem szállít fegyvereket Ukrajnába. A következő mondatában pedig már arról beszélt, hogy hozzájárult az Ukrajnának szánt fegyvervásárlást finanszírozó Európai Békekeret további forrásainak mozgósításához. Ez azt jelenti, hogy újabb 500 millió euró értékben küldenek a tagállamok szállítmányokat, amelyet közösen finanszíroznak. Így már összesen 3 milliárd eurót fordítottak erre a célra. Szijjártó Péter elmondása szerint ezzel Magyarország euró-tízmilliókkal járult a terhek közös viseléséhez, azonban kijelentette:

Nem tudja garantálni, hogy ez a következő alkalommal is így lesz.

Ennek az oka az, hogy a külügyminiszter szerint EU-t délről is meg kell védeni a migránsokkal szemben, és erre források kellenek. Szijjártó egyúttal felszólította az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy jelentést arról, mi az, amire a Békekeret finanszozása miatt nem marad pénze az EU-nak.

Az Európai Békekeret egyébként egy uniós költségvetésen kívüli eszköz, azért ezt használják fegyvervásárlásra a tagállamok, mert az uniós alapszerződések tiltják, hogy a közös költségvetésből fegyverre költsenek. Ugyanakkor a határvédelemre van uniós büdzsé, azok a kiadások semmilyen formában nem függenek össze az Európai Békekerettel.

Nem szavazta meg, de nem is lehetetlenítette el vétójával a magyar kormány az ukrán katonák kiképzésére szánt misszió felállítását. Ennek célja, hogy egyéni, kollektív és speciális képzést biztosítsanak Ukrajna fegyveres erőinek, beleértve a területi védelmi erőiket is, valamint az, hogy koordinálják és szinkronizálják a tagállamok kiképzést támogató tevékenységeit.

A misszió egyelőre két évre szól, költségvetése 106,7 millió euró.

Szijjártó ismét beszélt az Oroszországgal szembeni szankciók – szerinte – értelmetlenségéről és aggodalommal fogadta azt, hogy több tagállam már a következő szankciós csomagra tett javaslatot.

A hangulat sajnos harcias, de mi, magyarok, kitartunk a béke mellett

– jelentette ki. Kitért arra is, hogy ha a Török Áramlat gázvezetéket – amelyen keresztül Magyarországra érkezik az orosz energia – támadás érné, akkor azt a magyar kormány terrortámadásnak minősítené, és ha kiderülne, hogy ebben valamelyik állam is részt vett, akkor azt az államot terroristaállamnak nyilvánítanák.

A sajtótájékoztatón ott volt az Euronews tudósítója is, aki megkérdezte, hogy ha ennyire elégedetlen a magyar kormány a szankciókkal, akkor miért szavazta meg mind a nyolcat eddig. Szijjártó azt mondta, azért, mert a legnegatívabb intézkedésekre (olajszállítás) Magyarország mentességet kapott.