A milánói ügyészség szerint a férfi a kilencvenes években a szélsőjobboldalhoz kötődött, hívő katolikus volt, és rajongott a fegyverekért.
A harminc évvel ezelőtt ünnepélyesen aláírt daytoni békeegyezmény véget vetett ugyan a boszniai polgárháborúnak, ám hatékony működésre alkalmatlan államszerkezetet hozott létre. Dayton intő példa lehet a mai válságok kezelői számára is, hogy a béketeremtéssel még nem ért véget a munka.
Domagoj Margetics egy videót is közzétett a Facebookon, amelyen állítása szerint Alekszandar Vucsics az orvlövészturisták táborában, szerinte fegyverrel a kezében látható. A szerb elnök szerint valójában kameraállványról van szó.
Mindez azután történt, hogy Magyarország nemmel szavazott arra az ENSZ-határozatra, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
A nyugat-balkáni országnak sikerült igazodnia az uniós kül- és biztonságpolitikához is, így megkezdhetők a csatlakozási tárgyalások.
Hó lepte be a virágba borult orgonabokrokat, a virágágyásokat és a díszfákat is Belgrádban és Szarajevóban egyaránt. Képgaléria.
Konvojban hazatérő magyar diplomaták, a Wehrmacht és a Vörös Hadsereg katonáinak fiai, akik együtt vadásznak bosnyákokra és Hajna Catic, aki Srebrenicában lemészárolt férjét és fiát siratja, egyebek mellett ezek a hvg360 munkatársának emlékei. A délszláv háború borzalmai ma is kísértenek.
Egyre több a koronavírus-fertőzött a Nyugat-Balkánon, Szerbia szigorít, Montenegró megnyitotta a határait, de mindkettő csak negatív teszttel engedi a beutazást. Koszovó is határt nyitott. A szarajevói filmfesztivált online rendezik meg.
Nem kérnek Peter Handkéből.
Szabó Réka filmjét, A létezés eufóriáját díjazták.
Tanácsadójának nevezte ki Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség nacionalista szerb tagja a híres filmrendezőt, Emir Kusturicát.
Újra a nagyhatalmak közötti erőpróbák színterévé válik Bosznia, ahol két évtizeddel a polgárháború vége után sem sikerült együttműködésre bírni a bosnyákokat, a horvátokat és a szerbeket.
Vasrudakkal kezdték ütlegelni a Klix hírportál fiatal fotóriporterét, majd az Al-Dzsazíra munkatársát is megverték, aki a segítségére sietett.
26 éve most indították újra a lanovkát.
Több ezer tüntető vonult utcára Szarajevóban, hogy követelje évtizedek óta visszatartott járandóságait. A Hidrogradnja egykori jugoszláv állami vállat volt alkalmazottairól van szó, akik a bér- és nyugdíjharc élharcosai.
Lehet azon vitatkozni, jó ötlet-e, hogy a magyar állam beszállt a Budapestet a balkáni fővárosokkal összekötő légihidak finanszírozásába, illetve meglesz-e ennek a gazdasági haszna, lásd még „keleti nyitás”. Az viszont tény, hogy egy kis előre tervezéssel mostanában fillérekért el lehet jutni egy sor egzotikus balkáni célállomásra. Nade hogyan tovább? És eleve, melyik városba érdemes egyáltalán terveznünk? Podgorica, Pristina, Szarajevó, Szkopje, Szófia vagy Tirana?
A Balkánon Tiranába, Podgoricába, Szkopjébe, Pristinába és Szarajevóba lehet utazni a légitársasággal.
Villany, vezetékes víz és fűtés nélküli szobákban szállásolják el a délszláv "háborús élményre" vágyó vendégeket a szarajevói bunkerszállóban.
Szarajevóban emeltek a könnyűzene géniuszának emlékére egy óriás festményt. A zenész annak idején szívén viselte a boszniaiak sorsát, sokat próbált rajtuk segíteni. Úgy tűnik, nem csak egy napra lett a délszláv nép hőse.
Bár piaci alapon nem éri meg repülőjáratokat indítani a Nyugat-Balkánra, a Malévot leginkább pótolni igyekvő Wizz Air mégis bejelentkezett öt új útvonal négyéves üzemeltetésére. Nem ingyen: ha a járatok veszteségesek, az állam fizet kompenzációt.
