„Nincs nagy hajlandóság adófizetésre”
Az önkormányzatok már nem tudják kifizetni a járdák, utak, vízelvezetők építését – mondja Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
#szegénység
Hatalmas a szakadék a szegények és a gazdagok között
Az OECD tagországaiban a társadalom leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 9 és félszerese a legszegényebb 10 százaléknak.
A mélyszegénységből önerőből nem vezet út felfelé
A többség, a döntéshozók jelentős része is, már csak a szegénység tüneteit látja, ennek alapján ítélkezik, de az odavezető utat nem vizsgálja - mondja Czibere Ibolya szegénységkutató szociológus.
A jómód jele: a krumpli és az üres gyerekszoba
A gyerektelen, aktív háztartások élnek ma legjobban Magyarországon, a kisdedek 40 százalékkal vetik vissza az életszínvonalat, a megyei jogú városokban a legkisebbek az egyenlőtlenségek, a krumpli pedig luxuscikk lett – tovább elemeztük a KSH háztartási monitor-jelentését.
Még többen maradnak az út szélén: tetézve födik el a bajt
A gazdasági növekedés gátjává vált a szegénység terjedése, mélyülése. A rendszeres segélyek tervezett megszüntetése tovább növeli az egyenlőtlenségeket. Pedig már most is ott tartunk, hogy a lecsúszottak tábora a teljes lakosság 37 százalékát teszi ki, míg az európai átlag 22 százalék.
Kiáltvány a szegénység ellen
Úgy beszélnek a politikusok, mintha a „szociális katasztrófa”, ez a kancsal szörnyeteg, amiről senki meg nem mondja, hogy micsoda is valójában, a „küszöbön” ácsorogna. Nem, a szociális katasztrófa itt van!
Durván nyílik az olló a magyarországi szegények és gazdagok között
A KSH publikálta várva várt szegénységi statisztikáit, melyekből többek között kiderült, hogy nyílik az olló a legszegényebbek és leggazdagabbak között, illetve Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százalékát, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója.
Rubovszky György rosszul volt, amikor nyilatkozott
Nem érezte jól magát Rubovszky György, amikor kollégánknak nyilatkozott, ezért a róla készült videót eltávolítottuk.
Korrupcióra tökéletes, a szegényeknek átok a vasárnapi boltbezárás
A vasárnapi zárva tartás lehet a következő netadó: információink szerint a kormány legalább részben kihátrál a KDNP-sek ötlete mögül. Ha viszont mégsem, úgy jöhetnek az ügyeskedések és jöhet a korrupció. De persze akkor még nem esett szó azokról, akik az igazi vesztesei lennének egy ilyen húzásnak.
Míg nálunk nő a szegénység, a hanyatló Nyugaton egyre több embernek jobb az élete
Míg Magyarországon az Eurostat friss statisztikái szerint döbbenetes módon ugrott meg egy év alatt a szegénység és társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, addig az Egyesült Államokban a válság előtti szintre csökkent azon felnőttek aránya, akiknek problémát okoz az élelmiszer beszerzése.
"A szegénység szégyenlős"
Ennivalóért cserébe nyelvtanítást vállalni, terhesen az utcára kerülve babaruhát kérni, feleslegessé vált ágyat keresni, hogy ne kelljen a földön aludni – sok reménytelen helyzetbe került ember inkább vadidegenektől kér segítséget az interneten, mint hogy saját környezetéhez forduljon. De van, aki még a világháló adta lehetőséggel sem tud élni, ezért szó szerint kiplakátolja a nyomorúságát.
Mindenki kapjon nyugdíjat, az is, aki egy évet sem dolgozott
Azzal a gondolattal jobb, ha a fiatalok, de még a most negyvenesek is megbarátkoznak, hogy elég kevés nyugdíjra számíthat majd az államtól az, aki 20-30 év múlva nyugdíjba megy és nem volt akár csak átlagos bejelentett fizetése. Hihetetlen probléma lehet már 2040-re az időskori szegénység, erre valamit ki kell találni. Egy mindenkinek járó minimumnyugdíj segíthetne ezen. Gondolná, hogy a 40 ezer forintos alapnyugdíjnak már örülni kell? Az alapnyugdíj koncepciójában ugyanakkor komoly buktatók is vannak, de elvetni azért sem tanácsos, mert lehetne ezzel a minden bizonnyal erőteljesen jelentkező polarizálódást tompítani.
Unicef: 33 ezerrel lett több a szegény gyerek Magyarországon négy év alatt
Az Unicefnek a válság hatásaival foglalkozó tanulmánya szerint négy év alatt, 2008 és 2012 között mintegy 33 ezerrel több gyermek került szegény helyzetbe, a szervezettől ezért igen rossz osztályzatokat kaptunk a gyermekszegénységgel kapcsolatban. 2010 és 2012 között Magyarországon nőtt a leginkább a gyermekszegényég a vizsgált országok közül.
Mindössze ennyi élelmiszer juthat a legszegényebb magyarok tányérjára hetente
1 kiló rizs, fél kiló tészta, fél kiló sertészsír, egy kis doboz tejföl, 6 krumpli, 4 alma, 1 paradicsom, 1 paprika, 1 fej vörös hagyma. A Metronál kiszámolták, hogy a magyar létminimumot tekintve ennyi élelmiszer juthat egy olyan magyarnak hetente, aki havonta 87510 forintból él.
A közmunkások elmondták, miért rossz a közmunka
A Magyar Szegénységellenes Hálózat 2013-as kutatásából kiderül, hogy a közmunka-program a segélynél jobb, de szinte lehetetlenné teszi, hogy a részt vevők újra rendes, fizetett munkát keressenek, találjanak. A nemrég megjelent tanulmány alátámasztja azt is, hogy az elmúlt évek közmunka-programjai a statisztikajavításon kívül nem sok mindenre jók.
Európa szegényei vagyunk
Súlyos szegénységben több mint 3,2 millió magyar él. Az összes szegénységi mutatónk szerint az EU legszegényebb negyedébe tartozunk. Az 1,7 millió magyar gyerek közel fele kirekesztésben, nélkülözve, szegénységben él. Döbbenetes számok egy új szociológiai felmérésben. A közoktatás átszervezése elzárja a kiugrási utakat. Miért kell Nagykanizsán 5 milliárd forintért javítóintézet, ha ezt a pénzt jobban fel lehetne máshol használni? Csoda, ha a kormány nem akarja mutatni a számokat?
Bánó a "cigány néplélekről" kérdezte Osztolykán Ágnest – videó
Eredetileg az LMP által elkészített szegénységkutatásról beszélt volna Osztolykán Ágnes szerda este az ATV Egyenes beszéd című műsorában, ám Bánó András műsorvezető mindenképpen szerette volna "megérteni a cigány néplelket", ezért belekérdezett a hétfői felsőzsolcai csoportos garázdaság ügyébe. A bizarr beszélgetés részletei.
Fogalmuk sincs az embereknek, mire költi a kormány a pénzt
A külföldiek általában igyekeznek az amerikaiaknak felróni, hogy nem sokat tudnak az Egyesült Államok határain kívüli világról. Az igazság ugyanakkor az, hogy az amerikai polgárok sokkal többet tudhatnak a külföldi eseményekről, mint saját gazdaságukról.
És akkor több lesz a szegény, mi meg gazdagodunk
Brüsszeli intő, a bankszektor átrendezése, takarékoskodó KSH, megugró GDP, mobilpiacra settenkedő DIGI, reklámadós csavar és szelfiző Hernádi. Putyinék pedig Magyarországot is befenyítenék. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.